Pásztor Roxána

Cikkeinek a száma: 134
Magyarország energiapiacának a feltérképezése - Milyen a tökéletes magyar energiamix?

Magyarország energiapiacának a feltérképezése - Milyen a tökéletes magyar energiamix?

A Magyarország számára legjobbnak ítélt energiamix összetételét másként látják az egyes energiapiaci szakértők, van, akinek az atomenergia, míg másnak a nap-, vagy a szélenergia magasabb aránya jelenti a végleges, karbonsemleges és biztonságos megoldást. Abban viszont többségében egyetértés van, hogy a magyarok energiatudatosságán van még mit javítani, csakúgy, mint a motiváción, ami sokszor nem mutat túl a költségmegtakarítási tényezőkön. A Green Policy Center szakmai beszélgetést szervezett a magyar energiahelyzetről Aszódi Attilával, Holoda Attilával, Kaderják Péterrel, valamint Koczóh Leventével, a GPC szenior klímapolitikai szakértőjével. Április 24-én a Portfolio Sustainable Tech konferenciáján Holoda Attilával a geotermia hazai lehetőségeiről, Koczóh Leventével pedig az épületállomány dekarbonizációjáról beszélgetünk. Részletek a linken. 

A nyugati világ felkészült a globális átalakulásra: innováció, technológia és adatok

A nyugati világ felkészült a globális átalakulásra: innováció, technológia és adatok

A dekarboniázció, az energiaátmenet és a zöld átállás minden lehetséges technológiai aspektusáról szólt az április 3-4. között megrendezett Schneider Electric Innovation Summit Párizsban. A kétnapos konferencián a green tech megoldások mellett igazán nagy hangsúly volt a partnerségeken, a közös gondolkodáson, amelyek nélkül aligha lehetne a kitűzött célokat időben teljesíteni. A Portfolio tudósít a helyszínről - megmutatjuk, hogy mivel foglalkozik jelenleg Nyugat-Európa, miben látják a legnagyobb kockázatokat, vagy éppen a megoldást jelentő kiutat a szakértők, és hogy mit üzen a Schneider Electric vezérigazgatója, Peter Herweck, a fenntarthatóság iránt elkötelezett vállalatoknak, vállalatvezetőknek, döntéshozóknak. Helyszíni beszámoló következik.

Mi legyek, ha nagy leszek? - A szakértő válaszol a Z generáció nagy dilemmájára

Mi legyek, ha nagy leszek? - A szakértő válaszol a Z generáció nagy dilemmájára

A napokban számoltunk be róla, hogy Sonja van Lieshout, a World Employment Confederation – Europe elnöke a BCSDH üzleti reggelijén tartott előadásában 3 alapvető tendenciát azonosított, ami most átformálja, és egyben meghatározza a jövő munkaerőpiacát, illetve a legkeresettebb szakmákat is bemutatta. Ennek kapcsán a Portfolio arról is megkérdezte az elnököt egy interjú során, hogy a zöld átállásból eredő átképzésekkel kapcsolatban mit lát a legnagyobb kihívásnak, mit javasol, milyen területekre fókuszáljon a legfiatalabb generáció, vagyis azok a fiatalok, akik még ezután fognak a munkaerőpiacra lépni, vagy most kezdik el a karrierjüket. A zöld átállás különböző aspektusaival, a finanszírozással, a technológiaválasztással, a működési kihívásokkal, és a munkaerőpiaci kérdésekkel is foglalkozunk április 24-én a Sustainable Tech konferencián. Részletes program a linken.

Már nincs kibúvó - EU-s kötelezettség a legrosszabb állapotban lévő családi házak és lakások felújítása

Már nincs kibúvó - EU-s kötelezettség a legrosszabb állapotban lévő családi házak és lakások felújítása

Eddig csak az egyéni igények diktálták a rosszabb állapotban lévő házak, lakások felújítását, a klímacélok miatt azonban most már uniós szintű szabályozások rendelkeznek arról, hogy a tagállamok, beleértve Magyarországot is, milyen ütemben és eredménnyel csökkentsék az épületszektor energiafelhasználását 2030-ig. Egyre fokozódik tehát a nyomás, egyre nagyobb szükség van egy megalapozott és komplex támogatási, hitelezési rendszerre, ami felgyorsítja nem csak a "felszínes", hanem kifejezetten a mélyfelújításokat is, vagyis azokat a beavatkozásokat, amelyekkel tényleges energiamegtakarítás lenne elérhető a hazai épületállománynál. Mekkora ÜHG-kibocsátás csökkenés érhető el a legrosszabb állapotban lévő épületek felújításával egy hagyományos felújításhoz képest? Számokban kifejezve miért éri meg a legrosszabb épületekkel is foglalkozni? - Ezekre a kérdésekre ad választ a Green Policy Center legújabb tanulmánya. Az épületállomány energiahatékonyabbá tételéről, valamint az építőipar dekarbonizációs lehetőségeiről április 24-én a Portfolio Sustainable Tech konferencián is beszélgetünk.

Vállveregetés helyett már minimum kritériumot kapnak a vállalatok - A magyarországi ESG-törvény hatásai

Vállveregetés helyett már minimum kritériumot kapnak a vállalatok - A magyarországi ESG-törvény hatásai

Az elmúlt hetekben számoltunk be róla, hogy életbe lépett a magyarországi ESG-törvény, elsőként a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokon a sor, hogy ebben az évben már az ESG-szempontoknak megfelelően gondolják át a mindennapi tevékenységüket, a kockázatokat és ezekről egy év múlva nyilvánosan is számot adjanak. Három tanácsadót - a KPMG-t, a PwC-t és a Dandelion Group-ot kérdeztünk meg arról, hogy miként látják a szereplők felkészültségét és milyen következményekre számítanak a piacon a törvényi kényszerítés hatására. Amire eddig dicséretet kaptak a vállalatok, az mostantól minimum kritériummá vált.

Kíméletlen tempót diktál az EU az emisszió csökkentése érdekében - Tudják tartani a lépést a vállalatok?

Kíméletlen tempót diktál az EU az emisszió csökkentése érdekében - Tudják tartani a lépést a vállalatok?

A gazdaság zöldítése már minden ponton jelen van az életünkben, a szelektív hulladékgyűjtés, vagy az újrahasznosítás egyéni fontosságától kezdve, a legnagyobb vállalatok karbonkibocsátásának szabályozásán át, egészen a világ majdhogynem összes országának részvételével zajló klímacsúcsig. Olyan kontinenseket összekötő, kereskedelmi kapcsolatokat befolyásoló, gazdaságokat irányító szabályok, megfelelési kötelezettségek indultak már el a világban, amelyek nélkül hosszú távon kikényszeríthetetlen lenne az emissziócsökkentés, és végső soron a 2050-es klímasemlegesség. Papp Bernadettel, a Pact Capital szenior piaci elemzőjével beszélgettünk a legfontosabb dekarbonizációval kapcsolatos mechanizmusokról, a tavaly év végi klímacsúcs eredményeiről és hiányosságairól, az uniós karbonvám elindulásáról, a rekord magas, majd 2023-ban csökkenő uniós szén-dioxid kvóta árfolyamról, az önkéntes alapú karbonpiac tisztulásáról, az olyan még gyerekcipőben járó technológiákról, mint a szén-dioxid-megkötés és -tárolás, valamint a magyar szén-dioxid kvóta adó hatásai és a 2024-es várakozások is előkerültek.

Már nem dobunk el mindent és mindenkit gondolkodás nélkül - A pazarló társadalom inkább stabilitásra vágyik?

Már nem dobunk el mindent és mindenkit gondolkodás nélkül - A pazarló társadalom inkább stabilitásra vágyik?

Termelünk, fogyasztunk, pazarolunk és szennyezünk. Kialakult egy olyan fogyasztói társadalom, ami gondolkodás nélkül eldob tárgyat, eszközt, de akár emberi kapcsolatokat is, egy újabb, jobb, másabb reményében. Az egyéni döntések és a gazdaság és a társadalom működése folyamatosan kölcsönhatásban van egymással, ha pedig ezek eredőjeként rossz irányba haladunk, akkor az egyenlőtlenséghez, klímaválsághoz, egzisztenciális katasztrófákhoz vezethet. Nem csoda, hogy egyre többen érzik, hogy valami nincs rendben. Egészen komplex folyamatokat idéz elő egy olyan egyszerű szemlélet, minthogy megjavítunk dolgokat, ahelyett, hogy eldobnánk azokat. A „Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat” (írta: Érdi Péter, Szvetelszky Zsuzsanna) című könyv társszerzőjével, Érdi Péterrel beszélgettünk, aki több, mint húsz éve a michigani Kalamazoo College-ban a komplex rendszerek tanulmányozásának professzora, továbbá a Wigner Fizikai Kutatóközpont, Részecske- és Magfizikai Intézetének Komputációs Tudományok Osztályának emeritus tudományos tanácsadója.

Az energetikai átállásnak azonnal meg kell történnie: 80 gigawatt megújulóenergia-kapacitás van csőben Európában

Az energetikai átállásnak azonnal meg kell történnie: 80 gigawatt megújulóenergia-kapacitás van csőben Európában

Az energiakrízis indította el igazán Európát az energetikai átállás kétségtelenül hosszú útján, most állnak fel az új rendszerek, jönnek létre a szabályok és egyes területeken egészen új technológiák implementálódnak a gyakorlatba. A zöld átmenet egészen máshogy zajlik egy vállalatnál, amely alkalmazza az újdonságokat, és egy olyannál, amely hosszú évek munkájával kutatja és fejleszti azokat az eszközöket, amelyek a jelenlegi legjobb tudásunk szerint segíthetik a jövő és a jelen fenntarthatóbbá tételét. Az energiaátmenetről, az égető kihívásokról, egy Magyarországra hozott új technológia gyártásáról kérdeztük a Schneider Electric új, Európáért felelős alelnökét. Gwenaelle Avice Huet szeptember óta felel a vállalat európai tevékenységének teljes üzleti portfóliójáért, valamint képviseli az unió felé a Schneider Electric zöld és digitális átalakulásban betöltött szerepvállalását.

Kiszáradt az ingatlanpiac, de vannak még oázisok

Kiszáradt az ingatlanpiac, de vannak még oázisok

Abban bízunk, hogy a nehezén talán már túl vagyunk, de azért még nem engedhetjük el a gazdaság és a hazai ingatlanpiac válságos, recessziós állapotáról szóló jelzőket. Az optimistábbak már 2024 második felében a kilábalást látják, de jelenleg továbbra is igaz, hogy limitált a befektetési tranzakciót, az üresedési ráta emelkedik, és olyan „villámcsapásokra” is gyorsan kell reagálnunk az irodapiacon, mint a mesterséges intelligencia hozta esetleges munkaerő-leépítés egyes szektorokban. Egy év telt el és rengeteg piaci mozgás indult el azóta, hogy Mazsaroff Kata visszatért a Colliers Magyarországhoz, mint a cég első magyar és első női vezetője. Mindenről is kérdeztük, ami most az iroda-, vagy a munkaerőpiacon fejtörést okozhat egy vezetőnek, egy tanácsadónak, egy ingatlanfejlesztőnek vagy akármelyik sokat látott ingatlanpiaci szakértőnek.

Éles fordulat az építési piacon - Mi lesz egy hagyományos iparággal, ha meghódítja a mesterséges intelligencia?

Éles fordulat az építési piacon - Mi lesz egy hagyományos iparággal, ha meghódítja a mesterséges intelligencia?

A változástól való félelem nem új emberi jellemző, mégis mindig rá kell jönnünk, hogy mennyi remek újítást, technológiát, eszközt szalasztunk el csak azért, mert eddig még nem volt róla jó tapasztalatunk. Persze, ha ki sem próbáljuk, soha nem is lesz. Ez a hozzáállás iparágakat, gazdasági folyamatokat tud megakasztani, megnehezítve a fejlődés egyébként sem gyors pályáját. Az építőipar is küzd ezzel a jelenséggel, hosszú évek óta beszélünk a digitalizáltság fontosságáról a hagyományos iparágakban, a BIM előnyeiről, amit az építész, mérnöki, kivitelezői és üzemeltetési szakma élvezhet, mégsem használja ki még minden szereplő ezt a segítséget. Henry Ford híres idézetére („Ha megkérdeztem volna a vásárlókat, hogy mit szeretnének, akkor azt mondták volna, hogy gyorsabb lovakat”) az interjúalanyunk, Huw Roberts, a Graphisoft vezérigazgatója az építőipari digitalizáltsággal összefüggésben úgy reagált: „a lovaglást kellene abbahagyni, és megtanulni autót vezetni”. Mi akasztja meg a digitális tudás elterjedését az építőiparban? Mivel lehetne motiválni a szereplőket? Mit tapasztal egy BIM-re specializálódott szoftvergyártó a globális és a magyar piacon? Mit jelent az építőiparban a legújabb technológiai vihar, amit a mesterséges intelligencia indított el? - ezekről is szó volt a vezérigazgatóval készített interjúban.

Készülhetnek a magyar háztartások: így vihetjük csak vissza az italos üvegeket, palackokat az új visszaváltási rendszerben

Készülhetnek a magyar háztartások: így vihetjük csak vissza az italos üvegeket, palackokat az új visszaváltási rendszerben

2024-től jön a nagy visszagyűjtés: az üvegek (egy része), alumíniumdobozok és PET-palackok januártól már visszaváltási díjas rendszerben fognak működni. A legtöbb palackozott italt 50 forinttal drágábban lehet majd megvenni - ezzel ösztönözve a lakosságot, hogy vegye a fáradságot és vigye vissza a kiürült dobozokat, palackokat a boltokban található automatákba, amelyek a visszaváltást követően levásárlolható, készpénzre váltható kupon formájában, vagy banki utalással visszaadják a palackonkénti 50 forintot. Mivel az ország teljes hulladékgazdálkodását a Mol leányvállalata, a MOHU végzi, a cég szakértőit kérdeztük arról, hogy milyen lesz a visszaváltási procedúra 2024. január 1-jétől.

Súlyos közpénz milliárdokat spórol az állam ezzel a modern és szigorú új törvénnyel

Súlyos közpénz milliárdokat spórol az állam ezzel a modern és szigorú új törvénnyel

Technológiai korszakváltást hozott el az új építési törvény az építőiparban: a szabályozás lefektette azokat a támpontokat, amelyek a BIM hazai alkalmazásának a felgyorsítását teszik lehetővé, ezáltal teret engedve az iparág digitalizációjának. Amint ez a folyamat beérik, egy észszerűbb építőipar, gyorsabb kivitelezői piac, tudatosabb anyagfelhasználás, és összességében egy környezetkímélőbb építési ágazat alakulhat ki Magyarországon is. De vajon mi a következő lépés? Mikor csap le a digitalizációs hullám a fő-, és alvállalkozói szegmensre? Milyen akadályokat kell még leküzdeni a hatékonyabb magyar építőipar megvalósulása érdekében? Mikor lesznek látható eredményei a korszakváltásnak? Mit jelent mindez a munkaerőpiacon, a munkáltatói elvárásokban és a mostantól szükséges új képességeket, tudást illetően? Többek között ezekről kérdeztük Reicher Pétert, a Graphisoft SE ország igazgatóját. Az építőipar és a technológia egymásra találása a gazdaságunk jövőjére is komoly kihatással van, ennek megfelelően egy külön esemény keretében foglalkozunk a témával október 18-án, a Graphisoft - Portfolio Construction Technology & Innovation 2023 konferencián.

Áremelkedésre figyelmeztet a csomagolóanyag-gyártó: az új hulladéktörvény felborítja a piacot

Áremelkedésre figyelmeztet a csomagolóanyag-gyártó: az új hulladéktörvény felborítja a piacot

Nyár közepén, július 1-től elindult az új hulladékgazdálkodási rendszer, az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszere. Az újdonságokról már korábban több cikkben is beszámoltunk, illetve arról is, hogy az egyes terméktípusoknál milyen díjváltozást jelent az újítás a gyártó cégekre nézve, akiknek pénzügyi felelőssége van a hulladékkezelésben: például korábban a papír és karton kilójáért 19 forintot kellett fizetni (környezetvédelmi termékdíjként), míg az EPR-ben ez 173 forintra emelkedett. Azóta eltelt két hónap, az eddigi tapasztalatokról, illetve arról, hogy ez a költségemelkedés miként jelenik meg a fogyasztói árakban, Dennis Belkovsky, a Dunapack Kft. Klaszter ügyvezető igazgatója számolt be.

A zöld projektek már kedvezményt kaphatnak: a klímavédelem egyre fontosabb szempont a finanszírozásban

A zöld projektek már kedvezményt kaphatnak: a klímavédelem egyre fontosabb szempont a finanszírozásban

Ahogy a legtöbb üzleti döntést, úgy a bankok finanszírozási stratégiáját is a pénzügyi mutatók diktálták eddig. Eljött azonban az idő, amikor a fenntarthatósági számok is szempontként jelennek meg azon döntéshozatalban, hogy kapjon-e finanszírozást egy vállalat, egy projekt. Vannak bankok, amelyek már nem finomkodnak, határozott lépésekkel kizárnak a finanszírozásból bizonyos tevékenységeket, iparágakat, azokat, amelyek sem a világ, sem a banki hosszú távú klímasemlegességi célok közé nem illeszkednek, és változtatásra való törekvést sem mutatnak. Ezzel szemben a fenntarthatóság útjára lépőket, a fejlődésre vágyó vállalatokat, egyéneket tárt karokkal várja a bankszektor, a zöld portfóliók építésén ugyanis most különösen nagy a hangsúly. Suba Leventével, a K&H Csoport fenntarthatósági vezetőjével beszélgettünk a jelenlegi finanszírozási döntések új szemléletéről, a zöld hitelportfóliók kialakításáról, a vállalatok értékeléséről, a biztosítási és befektetési piac zöldüléséről, illetve a lakossági szektor tudatosságnövelésében eddig elért eredményekről, az energetikai ingatlanfelújítások támogatásáról. Suba Levente szeptember 12-én a Sustainable World konferencián is előad, illetve részt vesz a banki finanszírozásról szóló kerekasztal-beszélgetésben.

Minél több zöld hitel kihelyezésében látja a jövőt az OTP - Ez a kulcs a gazdaság zöldítésében

Minél több zöld hitel kihelyezésében látja a jövőt az OTP - Ez a kulcs a gazdaság zöldítésében

Nincsen zöld átállás megfelelő pénzügyi háttér nélkül, ezért is van kiemelkedő szerepe a bankoknak a zöld projektek finanszírozásában, az energiahatékonyság előremozdításában, a lakossági és vállalatok fenntartható útra való segítésében. De vajon hogyan állnak a kérdéshez a hazai bankok? Hogyan tudják a gazdaság egészének zöldítését előmozdítani, miközben a saját finanszírozási stratégiájukat is szem előtt kell tartaniuk? A pozitív vagy a negatív pénzügyi ösztönzők a jellemzőbbek, illetve hatékonyabbak Magyarországon? Miként tudnak kalkulálni a működési, az átállási és a klímakockázatokkal az ügyfeleiknél? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Pókos Gergellyel, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóság ügyvezető igazgatójával, aki a zöld gazdaság kapcsán előadónk lesz a szeptember 12-i Sustainable World konferencián is.

Eljött a rádöbbenés ideje: előbb-utóbb kitaszított lesz, aki nem lép a zöld gazdaság útjára

Eljött a rádöbbenés ideje: előbb-utóbb kitaszított lesz, aki nem lép a zöld gazdaság útjára

Meghódította a tőkepiacot, a finanszírozási szektort és a bankszektort is: az ESG szempontoknak való megfelelési kényszer már szerves részévé vált a gazdaságunknak. A nagyvállalatok már egyre rutinosabban mozognak az újabb és újabb ezer oldalas uniós és nemzeti "szabályrengetegben", szépen lassan pedig eljutunk odáig, hogy a sarki fagyi árusnak is számot kell adnia a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási megoldásairól. Most azonban még csak a kis-, és középvállalati szektoron a sor, ők mutathatják meg, hogy egyelőre a szabályozói nyomás nélkül is megugorható az ESG keretrendszer átvétele, az ezt összefoglaló fenntarthatósági jelentések elkészítése. Cserébe pedig szabaddá és zökkenőmentessé válik az út a nagyvállalatai megrendelések, a finanszírozók és a külföldi partnerek felé. Versenyképességi kérdés a kkv-szektor ESG megfelelése, éppen ezért foglalkozott a Budapesti Értéktőzsde is egy, a szektornak szóló edukációs és fejlesztést segítő program kidolgozásán. Az eredményekről, a kkv-szektor hozzáállásáról, a várható ESG-vel kapcsolatos nyomásról beszélgettünk Horváth Bálinttal, a Pureco Kft. ügyvezetőjével, aki maga is részt vett a programban, valamint Kozma Andrással, a Credit Management Group vezérigazgatójával, aki tanácsadói oldalról segített számos jelentkezőnek a riportok elkészítésében, illetve a programlebonyolító képviseletében Máté-Tóth Istvánnal, a BÉT vezérigazgató-helyettesével.

Durván megadóztatja a kormány a legnagyobb építőipari, vegyipari gyárakat, olajfinomítókat és fosszilis energiatermelőket

Durván megadóztatja a kormány a legnagyobb építőipari, vegyipari gyárakat, olajfinomítókat és fosszilis energiatermelőket

Új adókat kaptak a nyakukba az ETS rendszer alá tartozó közepes és nagy szennyező létesítmények, az úgynevezett szén-dioxid kvóta adóval, illetve egy új tranzakciós díjtétellel a kormány fizetésre bírja a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő gyárakat, például a cement-, üveg-, kerámia-, műtrágya-, acélgyártókat, téglagyárakat, cukor-és szeszgyártásban, olajfinomításban, vegyiparban érdekelt nagy kibocsátókat, valamint néhány hőerőműt, távfűtő céget. Az új ipari adók a Magyar Közlönyben jelentek meg, és már érvényesek a hatálya alá eső kibocsátókra vonatkozóan. Az új intézkedés célja egyszerre lehet az államkassza feltöltése, valamint a széndioxid-kibocsátás csökkentésének ösztönzése.

Vége a

Vége a "betoneladásnak" - Változnak az irodapiaci trendek!

Lehet némi rossz érzésünk, ha a hazai irodapiac legkülönbözőbb területeit vizsgáljuk egy kicsit mélyebben: a tranzakciók befagytak, a finanszírozás erősen limitált, a fejlesztési kedv érthetően alábbhagyott, a home office trend stabilizálódásával pedig már látszik, hogy a bérbeadott házak valós használati aránya átalakul(t), ráadásul a gazdasági környezet, a geopolitikai kockázatok és az energiaválság aktuális és utóhatásai sem kímélik a piac szereplőit. A 2015 óta tartó irodapiaci felívelés ugyan megszakadni látszik, van azonban bőven tennivaló, amivel az irodaház-tulajdonosok foglalkozhatnak ebben az időszakban is. A bérlők már egészen más igényeket támasztanak, amire reagálni kell, a fenntarthatósági szempontok is már alapvetésnek számítanak, miközben a szabályozási környezet nem követte le megfelelő tempóban az eseményeket, pedig lenne mit bőven. Kihívás pedig akkor van mindemellett igazán, ha valaki éppen egy három jelentős irodavagyonnal rendelkező céget érintő összeolvadáson van túl, és a belső folyamatok rendezése is az elvégzendő feladatok közé kerül. Gereben Mátyással, a CPI Property Group országmenedzserével beszélgettünk mindenről, ami ma fontos az irodapiacon.

Új időszámítás veheti kezdetét a hazai digitalizált építőiparban

Új időszámítás veheti kezdetét a hazai digitalizált építőiparban

Frissítés: Az országgyűlési vita és a folyamatos egyeztetések után kedden, a cikk megjelenése után egy nappal elfogadták az új építési és beruházási kerettörvényt. Ennek megfelelően nemcsak az állami beruházások kapnak új struktúrát, de a törvény elsőként szabályozza a BIM magyarországi használatát is, ami nagy előrelépést jelenthet abban, hogy a többi európai országhoz felzárkózva egy nemzeti BIM standard kialakulhasson. Az európai országok BIM szabványosítási bizottsága a Graphisoft meghívására 2023. június 14-15-én Budapesten tartotta ülését, a találkozó célja többek között az volt, hogy a magyar BIM szabályozás alkotói találkozhassanak az európai szabványalkotókkal. A testület fogja össze és végzi ugyanis az európai országok BIM szabványosító testületeinek munkáját más érintett európai és nemzetközi szervezet bevonásával. A BIM szabványok adta lehetőségekről, a nemzeti standardok kialakításáról és az eddigi tapasztalatokról kérdeztük a BIM szabványosítási bizottságának elnökét, Øivind Rooth-ot, Reicher Pétert, a Graphisoft SE ország igazgatóját és Szövényi-Lux Miklós építészmérnököt, BIM szakértőt.

A kormány változtat a hulladékszabályokon, a koncessziót is pontosítják

A kormány változtat a hulladékszabályokon, a koncessziót is pontosítják

Benyújtotta a parlament elé a körforgásos gazdaságról szóló, főként a hulladékgazdálkodási szabályokra vonatkozó javaslatát a kormány. Az új szabályozás átírja a koncesszorra vonatkozó szabályokat, valamint a módosítások a hulladékgazdálkodás, a környezetvédelem, a helyi önkormányzatok adósságrendezése, a fogyasztóvédelem, a távhőszolgáltatás, a környezetvédelmi termékdíj és az adóigazgatási területeket érintik. Emellett tisztázza a kiterjesztett gyártói felelősség kérdéseit is.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újra éledezik az infláció - Mibe érdemes most befektetni?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility