Zsoldos Ákos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd Állam- és Jogtudományi Karán tanult, közgazdász végzettségét a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. A Portfolio makrogazdasági rovatához 2020 elején csatlakozott. Elsősorban nemzetközi makrogazdasági fejleményekkel és monetáris politikával foglalkozik.
Joe Biden megválasztott elnök kényelmes többséget szerzett az elektori kollégiumban Donald Trump hivatalban levő elnök felett, és előnye vélhetően tovább nő, ahogy a maradék államokban is lezárják a számlálást. Az gondolhatjuk az elektori térképre pillantva, hogy a választás sima volt, pedig Biden győzelme igazából ennél nehezen lehetett volna szűkebb. A felmérések tehát, amelyek sima Biden-győzelmet jósoltak, óriásit tévedtek - nagyobbat, mint 2016-ban. Biden szerencséje, hogy ezúttal számára kedvező helyen voltak relatíve pontosak.
Az elnökválasztási hercehurca döntő részén túlvagyunk - megvan az új elnök. Mivel Joe Biden személyében más pártszínezetű és a korábbi elnökhöz képest gyökeresen eltérő szemléletű ember költözik a Fehér Házba, a legfontosabb kérdés most az, hogy mire számíthatunk tőle egyes szakpolitikai területeken. Magyarország diplomáciai szempontból nem járt jól, de a transzatlanti kapcsolatok javulásából biztonságpolitikai és gazdasági területeken is profitálhatunk. Fordulatot láthatunk Amerika globális szerepében, amelyben a külpolitikai aktivizmus megmarad, de a módszerek változnak. Biden jelentős gazdaságpolitikai tervei viszont aligha valósulnak meg.
A reggeli órákban úgy tűnt, Donald Trump republikánus elnök előnye behozhatatlan az elnökválasztáson, de a tagállamok közötti eltérő dinamikák és a levélszavazatokban látott demokrata dominancia nagyobb volt, mint amire számítani lehetett. Ezért most már Joe Biden számít esélyesnek, de még mindig nem beszélhetünk lefutott választásról. Mutatjuk, mire kell nagyon figyelni a következő órákban-napokban, és hogyan alakulhatnak az egyes forgatóköynvek.
Joe Biden továbbra is hisz a győzelmében, de Donald Trumpnak van oka inkább örömre a hivatalosan még mindig nem lefutott elnökválasztáson. A felmérések jelentős Biden-előnyt mértek, ehhez képest most sima Trump-győzelem van kilátásban, de sok fontos csatatér-államban (például Michiganben és Pennsylvaniában) még rengeteg levélszavazat hiányzik. A kérdés, elég lesz-e ez ahhoz, hogy megfordítsa Biden tetemes lemaradását - valószínűbbnek látszik, hogy nem. Két megállapítást teszünk: egyrészt rövid távon biztosan jön az a bizonytalanság és legitimációs hiány, amitől sokan féltek, másrészt a közvélemény-kutatók sokkal nagyobbat égtek, mint 4 éve. Közben a szerda reggeltől érkező fejlemények új fordulatot mutatnak.
Erőteljes kampányt látunk, a jelöltek különbőzősége mellett viszont van egy dolog, amiben teljes konszenzus van a republikánusok és a demokraták között: ez pedig a Kína-kérdés - mondta Szemerkényi Réka volt washingtoni magyar nagykövet, a Center for European Policy Analysis (CEPA) szakértője a Portfolio-nak adott interjúban. A beszélgetés során szóba került az amerikai elnökválasztás lehetséges hatása az EU és az USA közötti kapcsolatokra, Magyarországra külön kitértünk. A volt nagykövet emellett beszélt a kongresszusi választásokról és a két nagy párt általános helyzetéről is.
A magyar-amerikai diplomáciai kapcsolatok szempontjából egyértelmű, hogy Donald Trump megválasztása lenne a kedvezőbb forgatókönyv. A hazai és a republikánus politikai vezetés közötti összhang látványosan javult Trump elnöksége során, évek óta nem volt ilyen jó a viszony. Gazdasági szempontból homályosabb a kép, de a külkereskedelmi lehetőségeink szempontjából Biden felfogása és programja kevesebb kockázatátot jelent.
Mind gazdaságilag, mind diplomáciailag előrelépés lenne az európai-amerikai kapcsolatokban, ha Joe Biden nyerné meg az amerikai elnökválasztást - derül ki a Portfolio által megkérdezett Amerikában tevékenykedő szakértőktől. A multilaterális együttműködésekben Európa fontos szerepet játszana az Egyesült Államok mellett, de a korábbi szabadkereskedelmi tárgyalások újraindulására kevés esélyt látnak a szakértők. A válaszból az is látszik, hogy az Egyesült Államok számára Kína jelenti a legfőbb kihívást, így attól függetlenül, hogy ki lesz az elnök, Kína elsőrendű szerepet játszik majd az amerikai külpolitika fókuszában. Az amerikai elemzők viszont úgy vélik, hogy Kelet-Közép-Európa is Biden megválasztásával járna jól.
Az amerikai elnökválasztás kimenetelével kapcsolatos felméréseket sok bizonytalanság övezi, és Joe Biden előnyét nem szabad biztosra vennünk, mert 2016-ban is jelentősen alábecsülték a felmérések Donald Trump támogatottságát, aki végül nyert is - állítják sokan. Kétségkívül valós lehetőség ez, de több jel miatt azt gondolhatjuk, hogy idén kevesebb az esély az ilyen nagyarányú tévedésre. De ha esetleg idén pont olyan nagyot tévednek a felmérések, mint 2016-ban tévedtek, Trump akkor is veszíteni fog, mert Biden előnye sokkal nagyobb, mint Hillary Clintoné volt 4 éve. A felméréseknek tehát még a 2016-osnál is nagyobbat kell tévednie, vagy Trumpnak kell érdemben növelnie a támogatottságát a következő napokban, hogy elnök maradhasson.
Donald Trump amerikai elnök csökkentette némileg lemaradását demokrata kihívójával, Joe Bidennel szemben az egy hét múlva esedékes választáson. Az országos szavazatok és az elektori kollégium jelenlegi legvalószínűbb megoszlása alapján akár győztest is hirdethetnénk, a valóságban azonban a verseny sokkal kiélezettebb. Egy héttel az elnökválasztás előtt frissítettük múlt heti helyzetértékelésünket: mutatjuk, most mekkora Trump lemaradása, és mennyit sikerült lefaragnia egy hét alatt.
A magyar idő szerint ma hajnalban tartott utolsó elnökválasztási vitán nyoma sem volt az első, káoszba fulladó elnökjelölti vita hangulatának. Trump és Biden között valódi vita alakult ki, bőven volt szó szakpolitikai kérdésekről is. Mivel a felmérések szerint Trump lemaradása jelentős, így inkább neki kellett jól szerepelnie és nagyot húznia a mai a vitán, míg Biden számára az volt a fontos, hogy hozza a kötelezőt, és ne kövessen el nagy hibát. Ennek a szerepnek mindkét fél megfelelt, Trump azonban messze a várakozások felett teljesített.
Joe Biden előnye továbbra is jelentős a november 3-i elnökválasztáson Donald Trumppal szemben, az országos felmérések azonban semmit nem mondanak a választás lehetséges kimeneteléről. Az alábbiakban megnéztük az összes tagállamra vonatkozóan, hogy mekkora a különbség a felek között a friss felmérésekben, és hány tagállamban kell Trumpnak fordítania ahhoz, hogy megnyerhesse a választást. Kiszámoltuk azt is, hogy mekkorát kell tévedniük a közvélemény-kutatóknak, hogy Trump győzzőn, és az amerikai választási rendszer sajátosságait is bemutatjuk.
Európa nem készült fel eléggé a koronavírus-járvány második hullámára és nem hozta meg időben a szükséges intézkedéseket a vírus visszaszorítására, így a járvány berobbanása miatt most megint olyan korlátozásokra van szükség, ami a mélybe löki a gazdaságot. Elsőként Szlovákia ébredhet fel az öreg kontinensen, amely megpróbálja a sikeres délkelet-ázsiai modell egyes elemeit implementálni, a vírus legyőzésének és a gazdaság működőképességének fenntartására ugyanis egyre több ország szolgáltat példát. Érdekes, hogy a világ összes országa közül csak kevesen tudtak több csatát is megnyerni a vírus ellen minimális gazdasági károk mellett, ezek azonban leginkább azok az országok, ahol az oktatásba, az egészségügybe való beruházással, valamint a hatékony államszervezetéssel legyőzték a legveszedelmesebb gazdasági fenyegetést az elmúlt évtizedekben: a middle income trapet. Ez sem megy varázsütésre, természetesen kulturális adottságok és feltételek is kellenek hozzá.
Szlovákia az első hullámban élen járt a koronavírus elleni védekezésben, ennek köszönhetően a halálozások száma még ma sem lépte át a 100-at, az egy főre jutó fertőzések száma pedig az egyik legjobb volt Európában. A második hullám őket is elérte, és a válaszok nem maradtak el: jelenleg Szlovákia az egyik legszigorúbb ország, és a miniszterelnök terelés nélkül beszél a kormány radikális terveiről. Most olyat húztak, amelyre eddig egyik országban sem volt példa: az ország teljes lakosságát letesztelik. Az intézkedéssel elméletben azonnal ki lehet szorítani a társadalomból a vírust, a gyakorlatban valószínűleg csak pár hónappal eltolják a második hullám tetőzését, de ezzel is értékes időt nyernek a vakcina megjelenéséig, és lehet, hogy egy harmadik hullámot előznek meg vele. Kritikusok most is vannak, holott az intézkedés megtervezettnek és kivitelezhetőnek tűnik. Ha ez sikerül, akkor példát mutathat az ország Európának, amelynek vezetői előbb beletörődve nézték a másik hullám felfutását, majd kapkodva szigorítanak, a gazdasági károkat nem megelőzve, csak elodázva. Érdemes lesz figyelni a szlovákokat, mert ez a lépés a szelektív védekezés utolsó, nagy volumenű kísérlete arra, hogy mégse kelljen teljes lezárást csinálni.
Nyáron úgy nézett ki, hogy az Európai Központi Bank fokozatosan visszafogja a pandémiás vészhelyzeti programján keresztül történő pénznyomtatást, szeptemberben azonban újra nőtt a felvásárolt állampapírok összege augusztushoz képest. Az állományt tekintve továbbra is Olaszország járt a legjobban, de az új vásárlások során az EKB már látványosan figyelembe veszi a tőkejegyzési kulcsokat. A PEPP-en keresztül szeptemberben is messze több papírt vásárolt az EU jegybankja, mint bármelyik más korábbi program keretén belül.
Magyar idő szerint ma hajnali 3 és fél 5 között lezajlott az első alelnök-jelölti vita az Egyesült Államokban, Salt Lake Cityben, amelyet a Portfolio élőben közvetített. Az eseményt nagy figyelem övezte, miután a múltkori elnökjelölti vita Donald Trump és Joe Biden között káoszba torkollott, a felek folyamatosan egymás szavába vágtak, sértegették egymást, a vita idejének nagy része elveszett, a konkrét elképzelésekről keveset tudhattunk meg. Okkal vártuk tehát, hogy a Kamala Harris demokrata alelnökjelölt és Mike Pence alelnök közötti, ma hajnali vitában sokkal többet hallunk majd a felek elképzeléseiről. Hallottunk is sok dolgot, de ennél fontosabb volt az, amit nem hallottunk.
A modernkori Amerikai Egyesült Államok talán sosem volt még olyan mentális mélyponton, mint 2020 őszén. Az elnökválasztási kampányban a felek bőven átlépték már azokat a vörös vonalakat, amelyek a 2016-os választás előtt még teljesen elképzelhetetlenek voltak, de még az előző választás során sem gondoltuk, hogy 4 év múlva ide jut a modernkori demokrácia bölcsője. A kampány abnormalitása, a rövid távú politikai érdekek és az aktorok személyiségi torzulásai már eddig is jelentős károkat okoztak az amerikai jogállami intézményrendszerben, tegnap viszont mindez olyan szintre jutott, amelyben már az amerikai vállalatok, az amerikai lakosság megélhetése és a gazdaság hosszú távú kilábalása került veszélybe. A kérdés csak az, hogy a burleszkbe forduló nagypolitikának a következő egy hónapban sikerül-e még korábbi önmaga paródiáját is alulmúlnia. Szinte biztosra vehetjük, hogy igen. Mégis, ebben a példa nélküli kampányban volt két olyan nap, amikor azt hihettük: Amerika megint nagy lesz.
Donald Trump elnöksége alatt rég nem látott mélypontra került a transzatlanti szövetség állapota, a republikánus elnök újraválasztása pedig kereskedelmi háborút is hozhat az öreg kontinensre. Joe Biden elnökké választásával minden bizonnyal normalizálódna a viszony, de az Obama idején látott kapcsolat, amely egy átfogó szabadkereskedelmi egyezménny kialakításával kecsegtetett, nagy valószínűggel nem tér vissza, Trump négy éve ugyanis gazdasági értelemben nacioanlista irányba tolta az amerikai közvéleményt. Geopolitikai szempontból sem biztos, hogy az EU ismét az USA védőkarjai közé borulhat, mert Európa fontossága az utóbbi években jelentősen csökkent Amerika szemében.
"Putyin kiskutyája, bohóc, hazug ember" - csak néhány azok közül a jelzők közül, amelyekkel Joe Biden illette Donald Trumpot a mai elnökválasztási vitán. A republikánus elnök is válogatott szidalmakat sózott ellenfele fejére, és legszívesebben az egész vitaidőben ő beszélt volna, ha rajta múlik. A moderátornak nehéz dolga volt, nem ritkán hangja felemlésével kellett csendre bírnia a feleket. Szakpolitikai vitát szinte egyáltalán nem halottunk, így hát szomorú, de az értékelés során azt kell figyelembe vennünk, hogy melyik jelölt tudott legalább valamennyire kiemelkedni minden idők legalacsonyabb színvonalú elnökválasztási vitájából. Nem árulunk zsákbamacskát: a vitának nincs egyértelmű nyertese, vesztese viszont rengeteg van: a nézők és az amerikai választók.
Az Egyesült Államok és Európa kapcsolata a második világháború óta egyszer sem került annyira távol a szimbiotikus viszonytól, mint az elmúlt négy évben. Amerika természetes szövetségese a jelenlegi amerikai vezetés szemében csak egy a sok gazdasági partner és geostratégiai rivális közül, akiben most először nem az amerikai értékrend második vonalas élharcosát látják, hanem egy élősködőt, amely egyoldalúan profitál az Amerikának egyre terhesebb kapcsolatból. Az előbbi megközelítés Donald Trump elnök szemléletének kisarkított leírása volt, a demokraták ettől eltérően gondolkodnak – az EU számára ezért rendkívül nagy jelentősége van a novemberi amerikai elnökválasztásnak. A kereskedelmi háború az EU-val Trump győzelme esetén egyáltalán nem valószínűtlen forgatókönyv, és ennek hatásait itt, Magyarországon is éreznénk.
Ha most tartanák az amerikai elnökválasztást, akkor Joe Biden nagy vereséget mérne Donald Trumpra, a demokrata jelölt kényelmes előnnyel várja a novemberi választást. Biden előnye azonban olvadóban van, már nem akkora a különbség köztük, mint nyár közepén - ha ez a trend kitart, akkor Trump novemberre még megfordíthatja az állást. A figyelem a csatatér-államokra irányul, ahol Bidennek az országos átlagnál sokkal kisebb az előnye, és Trump ezeken a helyeken is érezhetően jön fel rá. A verseny tehát egyáltalán nem lefutott, annál is inkább, mert a tévéviták csak a jövő héten jönnek.
