Zsoldos Ákos

elemző

Zsoldos Ákos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd Állam- és Jogtudományi Karán tanult, közgazdász végzettségét a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. A Portfolio makrogazdasági rovatához 2020 elején csatlakozott. Elsősorban nemzetközi makrogazdasági fejleményekkel és monetáris politikával foglalkozik.
Cikkeinek a száma: 256
Fel kell vennünk a harcot a koronavírus álprófétáival, mert ezen emberi életek múlnak - PODCAST

Fel kell vennünk a harcot a koronavírus álprófétáival, mert ezen emberi életek múlnak - PODCAST

A vírustagadók és járványbagatellizálók tábora egyre növekszik Magyarországon is, egyszerű érveikkel, hangzatos teóriáikkal és megnyugtató állításaikkal könnyen a bűvkörükbe tudják vonni a bonyolult szakszavakra nem vevő, a lezárásokat elutasító, egyébként felelős embereket is. Lezárásokat és tömeges halálozásokat viszont senki nem akar, ennek elkerülése érdekében kell felvennünk a harcot a járványtagadókkal, és meg kell döntenünk a leegyszerűsítő tévhiteiket. Muszáj így tennünk, még akkor is, ha ez nem olyan egyszerű. Ehhez nyújt segítséget a Portfolio legújabb podcastjében, amelyben kivesézzük, hogy miért is lehet ennyi járványtagadó, szót ejtünk összeesküvés-elméletekről, a legközismertebb tévhiteket pedig megcáfoljuk.

Az EKB szép csendben elhalkítja csodafegyverét, amellyel megmentette a csődtől Európát

Az EKB szép csendben elhalkítja csodafegyverét, amellyel megmentette a csődtől Európát

Az Európai Központi bank hónapról hónapra egyre kevesebb államkötvényt vásárol az eurózóna országokban, augusztusban már kevesebb, mint 60 milliárd euró volt a felvásárolt összeg. Ez jelentős csökkenés a májusi 155 milliárdos csúcshoz képest, és a program indulása óta ez a második legkisebb vásárlás. A csökkenést több tényező is magyarázza, így nem számít meglepőnek. Arra viszont nem számíthatunk, hogy az EKB az 1350 milliárd eurós keret fennmaradó részét (906 milliárd) nem fogja kihasználni.

A svéd útra lépett Magyarország és Európa? Nem, mert a

A svéd útra lépett Magyarország és Európa? Nem, mert a "svéd modell" valójában nem is létezik

A svéd járványkezelési megoldásokkal kapcsolatos tények alighanem elvesznek abban a zajban, amelyet a róla szóló tévhitek és felületes érvelések keltenek. A svéd modell hívei vélhetően nincsenek tisztában vele, hogy a "modellel" a svéd döntéshozók nagyon hamar leszámoltak, és ugyanarra a kitaposott útra léptek rá, ami Európában bevett volt. A relatíve sikeres svéd járványkezelés kulcstényezője a lakosság mobilitáscsökkenésének kierőszakolása volt, csak az északi országban ezt nem jogszabályok módosításával, hanem látványos és hangzatos kampánnyal érték el. A svédek léptek tehát az európai útra, a jelenlegi megoldásaik alig különböznek az Európában most használt intézkedésektől - és az objektív mérőskálák szerint nem Európa lett sokkal enyhébb, hanem a svédek lettek sokkal szigorúbbak. Különbség persze most is van, mint például a maszkviselés, ezt ugyanis a "svéd modell atyja" következetesen elutasítja. Aki minden jel szerint az első hónapokban teljesen félreértelmezte a járványt.

Olyan problémák várnak az új japán vezetésre, amelyet szinte biztosan nem tudnak majd megoldani

Olyan problémák várnak az új japán vezetésre, amelyet szinte biztosan nem tudnak majd megoldani

Abe Sinzo lemondása után a japán kormánypárt, a liberális demokraták (LDP) új vezetőt választottak, aki egyben a miniszterelnöki pozíció várományosa is. Josihide Szuga azt ígéri, a gazdaságpolitika és a geopolitika terén is folytatni fogja elődje munkáját. Abe kormányzásának voltak sikerei, de összességében azt látjuk, hogy a japán gazdaság csak részben szabadult meg azoktól a démonoktól, amelyek a kilencvenes évek óta nehezítik a fejlődést. A gazdasági problémák mellé egyre inkább felnőnek a geopolitikai kihívások is, amelyekre az új vezetésnek szintén határozott lépéseket kell adnia.

Ébresztő: attól, hogy a koronavírus tavasszal nem tarolta le Magyarországot, ősszel még megteheti

Ébresztő: attól, hogy a koronavírus tavasszal nem tarolta le Magyarországot, ősszel még megteheti

Még el sem érkezett az ősz, és a koronavírus második hulláma sokkal erőteljesebben indult el Magyarországon, mint amit az első hullám idején bármikor láttuk. Ha megnézünk egy átlagos utcaképet, beszélünk néhány ismerősünkkel, vagy az épp aktuális járványügyi szabályok betart(at)ását nézzük, akkor ez egyáltalán nem meglepő. Az viszont elszomorító, hogy pont most, a járvány felfutásának újrakezdődő, kritikus szakaszában érett meg az a gondolat a lakosság többségében, hogy a járványt nem kell komolyan venni. A minden ténnyel és józan gondolkodással ellentmondó felfogást vélhetően érzelmek, a bezárástól való félelem és a mikrokörnyezetünk alakulásának szubjektív képe táplálja. Persze nem várható el mindenkitől, hogy a járvány terjedésének sajátosságaival tisztában legyen, az viszont mélységesen csalódást keltő, hogy sokan pont most nem hallgatnak a szakemberekre, és a médiával együtt társadalomellenes összeesküvéssel vádolják meg őket, miközben azok minden erejükkel csak a tényeket védik. Azokat a tényeket, amelyeket hatalmas hiba lenne félreérteni vagy figyelmen kívül hagyni, mert az ilyen struccpolitika az, ami végül lezáráshoz, mozgásunk korlátozásához, a szeretteink és ismerőink házi karanténba zárásához, rosszabb esetben kórházi ellátásához vezethet. Jobb lenne ezt elkerülni. Ideje tehát leszámolni a néha egészen (nem lehet szebben mondani) ostoba tévhitekkel.

Csodát tett két európai ország: de miért úszták meg ilyen olcsón a koronavírus-válságot?

Csodát tett két európai ország: de miért úszták meg ilyen olcsón a koronavírus-válságot?

Litvánia és Finnország lényegesen kisebb GDP-visszaesést szenvedett el, mint az EU átlaga. Az elemzők szerint ennek egyik oka a járvány gyors visszaszorítása a szigorú intézkedésekkel, hiszen így a gazdasági aktivitás hamarabb normalizálódhatott. Ha csak a járványügyi intézkedések sikere lenne az alacsonyabb visszaesés oka, akkor a mi régiónknak is alacsonyabb visszaesést kellett volna elszenvednie, de nem így történt. A magyarázat a gazdaság szerkezetében, azon belül is főleg a feldolgozóipar összetételében keresendő.

Balra rántaná a kormányt a leendő amerikai elnök, és húzná magával a világot is

Balra rántaná a kormányt a leendő amerikai elnök, és húzná magával a világot is

Joe Biden immár hivatalosan is a demokraták jelöltje a novemberi elnökválasztáson, és a felmérések szerint sima győzelmet arathat Donald Trump felett. Biden gazdaságpolitikai programja kifejezetten baloldali: nagyvállalati adóemeléseket, magasabb állami újraelosztást, szigorúbb munkajogi szabályokat ígér, utóbbiakat a nemzetközi kereskedelemben is elvárná. Elsőre meglepőnek tűnik, de a Biden-program egyértelműen protekcionalista, az állami vásárlások során az amerikai termékeket részesítené előnyben, az ellátási láncokat pedig hazahozná a fejletlen országokból, és erre buzdítaná kereskedelmi partnereit is. Ha a program ígéretei teljesülnének, akkor Amerikának ritkán látott szociáldemokrata vezetése lenne, ezt azonban nem vehetjük előre készpénznek - a vállalások baloldali elemeit kompromisszumok eredményeképp vette át az egyébként centrista Biden, és a hangzatos baloldali elemek mellett kifejezetten kevés a konkrétum.

Miért fontos nekünk az amerikai elnökválasztás?

Miért fontos nekünk az amerikai elnökválasztás?

November negyedikén tartják az amerikai elnökválasztást, amelyet itthon is fokozott figyelemmel követünk. Ne éljünk azonban tévhitben - az eseményre nem szabad olyan szemmel nézni, mint egy tőlünk független, távoli történésre. Mert az amerikai elnökválasztás kimenetelét mi, magyarok is a bőrünkön fogjuk érezni, akármi is lesz az eredménye. Csak néhány okot mutatunk a sok közül, hogy ez miért is van így.

Sikerült megmenteni a svédeknek a gazdaságot, vagy fatális hiba volt elengedni a járványt?

Sikerült megmenteni a svédeknek a gazdaságot, vagy fatális hiba volt elengedni a járványt?

Svédország a második negyedévben 8,5%-os visszaesést szenvedett el, azaz a korlátozások nélkül sem tudta megakadályozni a gazdaság mély zuhanását. Ezzel együtt a svédek még mindig az egyik legkisebb visszaesést szenvedték el Európában - de mennyire köszönhető ez a járvány elengedésének? Vélhetően csak kis mértékben, hiszen voltak olyan országok, amelyek szigorú intézkedés közepette is kisebb, vagy hasonló mértékű visszaesést szenvedtek el, mint a svédek. Megvizsgáltuk, mi állhat a háttérben.

Akármi is lesz Fehéroroszországban, az ország sorsa évekre meg van pecsételve

Akármi is lesz Fehéroroszországban, az ország sorsa évekre meg van pecsételve

A feltételezhető választási csalás csak az utolsó csepp volt a pohárban, a rossz gazdasági helyzet már évek óta fűtötte a rezsimmel szembeni társadalmi elégedetlenséget Fehéroroszországban. Akár megy Lukasenka, akár marad, a fehérorosz vezetésnek szembe kell néznie a gazdaság szerkezetének problémáival, hiszen megoldás hiányában az életszínvonal relatíve tovább romlik, megágyazva ezzel a további lakossági elégedetlenségnek. Jó hír az ország számára, hogy a szükséges gazdaságpolitikai lépések pontosan látszanak, mindezeket azonban az orosz érdekkel összhangban kell meglépnie a (régi vagy új) vezetésnek, hiszen a fehéroroszok kitettsége miatt Vlagyimir Putyin túlzás nélkül egy mozdulattal padlóra tudja küldeni az ország gazdaságát. Márpedig számíthatunk rá, hogy az orosz elnök ki fogja használni a jelenlegi helyzetet - bár nem valószínű, hogy közvetlen katonai akciókkal beavatkozik majd, vagy esetleg annektálja az országot, de a polgárháborús helyzet nyomán szinte biztosan megkísérli majd növelni az orosz befolyást Fehéroroszországban.

Nem robbant fel az EU időzített bombája, de még hatástalanítani sem sikerült

Nem robbant fel az EU időzített bombája, de még hatástalanítani sem sikerült

Amikor a koronavírus tömegesen terjedni kezdett Olaszországban, aggódva figyelte a közgazdász-társadalom a fejleményeket, mi is arról cikkeztünk, hogy egy eszkalálódó válság bizony akár az ország bedőlésével járhat, ami az egész európrojekt létjogosultságát kérdőjelezné meg. Azt szinte biztosra vettük, hogy az országnak európai segítségért kéne folyamodnia, de akkor még a rövid távú problémák sem látszottak megoldottnak. Most, a koronavírus válság kilábaló szakaszában viszont már látjuk, hogy Olaszország nem csődölt be. Sőt, mintha kissé közömbösen nyugtáznák az elemzők, hogy a válság előtt sem kicsi olasz államadósság egészen hatalmassá hízik, és a két számjegyű deficittől sem fél senki. Ebben a cikkben azt járjuk körbe, hogy mi vezetett el odáig, hogy középtávon már nem kell tartanunk az ország fenntarthatatlanságától – és azt is megvizsgáljuk, hogy ez hosszú távon is igaz-e.

Működésben a csodafegyver, ami nélkül csődbe mehetett volna Európa

Működésben a csodafegyver, ami nélkül csődbe mehetett volna Európa

Folytatja az eszközvásárlást az Európai Központi Bank, júliusban 85 milliárd euró értékben vásárolt államkötvényeket az euróövezet jegybankja. A programról ma már kevés szó esik, pedig a bevezetésével egycsapásra sikerült megoldani a déli tagállamok finanszírozási nehézségeit - az olasz kötvénytulajdonosok minden bizonnyal csak néhány lépésre voltak a pániktól és a tömeges tőkekivonástól. A program mindemellett nem alkalmas arra, hogy hosszútávon kezelje a válságot, ahhoz sokkal átfogóbb intézkedésekre van szükség. Amit azonban a legfontosabb az EU új eszközéről elmondani, az a bevezetés módja és az azt követő fogadtatás, amely pontosan memgutatja, hogy egy vitatott és unortodox eszköz miképp válik konvencionális válságkezelő megoldássá a szemünk láttára.

Megmutatjuk, amit kevesen értenek: tulajdonképpen kik irányítják az EU-t?

Megmutatjuk, amit kevesen értenek: tulajdonképpen kik irányítják az EU-t?

A koronavírus-válság kapcsán a közvélemény fókuszába került az Európai Unió és annak válságkezelési eszközei. Több kritika érte az EU-t a lassú reakció miatt, a valóban kicsit késve meghozott döntéseit viszont esszenciális jelentőségűnek tekinthetjük. Az intézkedések nem véletlenül születtek meg ilyen lassan, és az sem meglepő, hogy végül kellően grandiózusra sikerültek. Az intézményrendszer ugyanis kifejezetten bonyolult: Bizottság, Tanács, Európai Tanács, EKB - sokat írunk róluk, de az EU működésének megértéséhez fontos tisztában lennünk vele, hogy melyik intézmény valójában milyen feladatokat lát el, és tulajdonképpen melyik is az, amelyik irányítja a közösséget. Ezt járjuk körbe.

Mennyire ütős a nagy üzlet, amelyet az EU épp nyélbe ütött?

Mennyire ütős a nagy üzlet, amelyet az EU épp nyélbe ütött?

Életbe lépett az Európai Unió és Vietnam közötti szabadkereskedelmi megállapodás, amely lépcsőzetesen felszámolja a vámok 99%-át, és elhárítja az akadályokat a beruházások útjából. Az ázsiai ország nem tartozik az EU legfontosabb kereskedelmi partnerei közé, és mi sem játszunk kiemelkedő szerepet Vietnam külkereskedelmében, ennek ellenére valóban nagy jelentősége van a tető alá hozott egyezménynek. A hasonló szabadkereskedelmi egyezményeket egyébként az EU szinte futószalagon szállítja, a délkelet-ázsiai térség viszont Kína növekvő súlya miatt felértékelődött.

Messze van még, hogy legyőzzük a koronavírus-válságot - Hosszú évekbe kerülhet

Messze van még, hogy legyőzzük a koronavírus-válságot - Hosszú évekbe kerülhet

A márciusban hozott és áprilisban beérő korlátozások precedens nélküli gazdasági zavart keltettek egyik hétről a másikra, az április visszaesés olyan meredek volt, hogy mindeddig békeidőben ezt elképzelni sem tudtuk. Májusban aztán megindult a korlátozások feloldása és a gazdasági aktivitás helyreállása, júniusban pedig már egészen megszokott számokat láthattunk, a júliusi adatok némelyike pedig jelentősen meglepte az elemzőket is. A kérdés csak az: a fejlett világ maga mögött tudta a koronavírus-válságot, és van okunk örvendezni a pozitív mutatókat látva, vagy a kilábalás még messze van, és a járvány hatásait sokáig érezzük majd. Hol tartanak ma a fejlett gazdaságok?

Jogállamot és piacpárti fordulatot vártak, válságot és botrányokat hozott az új kormány a szomszédban

Jogállamot és piacpárti fordulatot vártak, válságot és botrányokat hozott az új kormány a szomszédban

Kormányválságok sora alakult ki Szlovákiában, miután az idén hatalomra kerülő kormány tagjairól sorra derül ki, hogy diplomamunkájukat másolták. Előbb a parlament elnöke, péntek hajnalban pedig a miniszterelnök elleni bizalmi szavazás miatt ült össze a parlament, végül mindkét politikus a helyén maradt. A kormánykoalíciót előzetesen az elemzők egy jobboldali, piacpárti fordulatot vártak, valamint a jogállami normák helyreállítását. Pedig előre lehetett látni, hogy a koalíció tagjai egyenként és együtt sem rendelkeznek koherens gazdaságpolitikai vízióval, a koronavírus pedig csak rontott a helyzeten. Pedig valamilyen reformokra szükség lenne, mert az ország gazdasága nem diverzifikált, túlságosan nyitott, emiatt a koronaválság is nagyobb visszaesést hoz, mint a régió többi országában.

Történelmi döntés született ma - lesz ebből Európai Egyesült Államok?

Történelmi döntés született ma - lesz ebből Európai Egyesült Államok?

Történelmi döntést hozott ma reggel az Európai Tanács a fél óra híján rekordhosszúságú csúcson. Az állam- és kormányfők a szokásos hétéves keretköltségvetés mellett egy majdnem azzal egyenlő összegű újjáépítési alap felállításáról döntöttek. Az új eszköz számos olyan közvetlen és közvetett elemet tartalmaz, amelyek egyértelműen a mélyebb integráció irányába mutatnak, sőt, a ma született megállapodás egyben a nemzeti önrendelkezésüket féltő tagállamok által vörös vonalként kezelt évtizedes tabukat is ledöntött. A mai döntéssel Európa lépést tett a föderáció felé, noha az még mindig messze van.

Újra divatba jön az euró - két ország csatlakozhat az övezethez

Újra divatba jön az euró - két ország csatlakozhat az övezethez

Bulgária és Horvátország bejelentette, hogy még idén csatlakoznak az ERM2-höz, és már 2023-ban bevezetnék az eurót, az EKB pedig ehhez zöld utat adott. A közös pénz átvételének sok feltétele van az árfolyamstabilitás mellett, amelynek a két ország nagyészt megfelel, így jó esélyekkel fordulnak rá a kétéves "próbaidőre", de a koronavírus sok bizonytalanságot hozott. Az euróövezetnek azonban pozitív üzenet ez, az eddig kimaradó tagállamokra - köztük Magyarországra - pedig nyomást helyezhet az esetleges bolgár és horvát csatlakozás.

A koronavírus és az új hidegháború árnyékában formálódik a világ egyik legjelentősebb együttműködése

A koronavírus és az új hidegháború árnyékában formálódik a világ egyik legjelentősebb együttműködése

Az Egyesült Államok és India átfogó szabadkereskedelmi tárgyalásokat folytattak a járvány előtt, amely a jövőben vélhetően folytatódik majd. A két ország kapcsolata aszimmetrikus, India jobban rá van utalva Amerikára, de utóbbi számára is nagy lehetőségeket rejt egy esetleges megállapodás. A két ország viszonyában a közös rivális Kína helyzete is döntő: az onnan esetlegesen távozó amerikai vállalatok Indiában új célpontra találhatnak, és ezért az indiai kormány minden lehetőséget meg is mozgat, 1000 vállalat betelepítését tűzték ki célul. Az érdekek együtt állnak, így nagy esély van rá, hogy a két ország viszonya felértékelődik. Buktatók viszont vannak, nem is kevés.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ők a leggazdagabb magyar nyugdíjasok
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility