Zsoldos Ákos

elemző

Zsoldos Ákos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd Állam- és Jogtudományi Karán tanult, közgazdász végzettségét a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. A Portfolio makrogazdasági rovatához 2020 elején csatlakozott. Elsősorban nemzetközi makrogazdasági fejleményekkel és monetáris politikával foglalkozik.
Cikkeinek a száma: 256
A világ legerősebb országa elsőként tör ki a koronavírus-válságból, megint maga mögött hagy mindenkit

A világ legerősebb országa elsőként tör ki a koronavírus-válságból, megint maga mögött hagy mindenkit

A koronavírus-járvány megjelenése után járványügyi és gazdasági szempontból is az USA volt az egyik legkétségbeejtőbb helyzetben. Eltelt egy év, és most azt látjuk, hogy a járványt az elsők között küzdhetik le a gyors átoltottság miatt, de a gazdasági kilábalása még ennél is látványosabb. Az Egyesült Államok idén a leggyorsabbak között növekedhet, és az első ország lehet a nagy gazdaságok közül, amelyik visszatalál a válság előtti növekedési trendre. A gyors kilábalásnak viszonylag jól ismerjük az okait, de azt még nem látjuk előre pontosan, hogy mennyire lesz magas az ára, amit fizetni kell majd érte.

A pánikban vették elő a jegybankok a csodafegyverüket, de talán soha többé nem teszik el

A pánikban vették elő a jegybankok a csodafegyverüket, de talán soha többé nem teszik el

A koronavírus-válság megjelenése óta a jegybankok úgy nyomtatják a pénzt, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne. A mennyiségi lazítás a konvencionális jegybanki eszközök egyik eleme lett, a kérdés, hogy meddig marad velünk. A kérdés azért is fontos, mert a korábbi válságokhoz képest új, hogy az inflációs félelmek feléledtek, és az extrém laza monetáris kondíciók fenntarthatósága megkérdőjeleződött.

Kijózanító példák: rengeteg embert kell még beoltani, hogy egyáltalán elgondolkodhassunk a lazításról

Kijózanító példák: rengeteg embert kell még beoltani, hogy egyáltalán elgondolkodhassunk a lazításról

Néhány ország kimagaslóan sok oltást adott be eddig lakosságarányosan, ebben a cikkben pedig azt nézzük meg, hogy a magas átoltottsággal mennyire tudták visszaszorítani a járványt a legtöbb beadott oltással büszkélkedő országok, valamint milyen mértékben tudtak enyhíteni a korlátozásokon. Egy fontos dolgot kiemelhetünk: ha kétszer annyi vakcinát adunk be, mint amennyit eddig összesen Magyarországon beadtunk, jelentős lazításra az sem lesz elég a nemzetközi példák szerint. Teljes nyitáshoz pedig nagyon (tényleg nagyon) sok vakcinát kell majd beadni.

Magyarország a világ élmezőnyében van az átoltottságban, de ezzel önmagában semmire nem megyünk

Magyarország a világ élmezőnyében van az átoltottságban, de ezzel önmagában semmire nem megyünk

A kormány az utóbbi napokban gyakran elmondta, hogy az orosz és kínai vakcina beszerzésével és használatával Magyarország az EU legátoltottabb országa lesz. Ez valóban így van, sőt, Magyarország már most a világ élmezőnyében van a lakosságarányosan legtöbb beoltottat mutató rangsorban. Ezzel az eredménnyel azonban nem megyünk sokra, mert a jelenlegi oltási tempó sem tudta megakadályozni, hogy hétfőtől szigorú korlátozások lépjenek életbe. A relatív magyar siker pedig annyit tesz, hogy kevésbé állunk rosszul, mint a világ legtöbb országa, de ha a célhoz viszonyítunk, majdnem ugyanolyan messze vagyunk, mint minimális kivétellel mindenki más.

Nem érted, miért tarolta le a koronavírus Magyarországot, és miért fogja újra? Pont azért, mert nem érted

Nem érted, miért tarolta le a koronavírus Magyarországot, és miért fogja újra? Pont azért, mert nem érted

A második járványhullám sokkal rosszabb volt, mint amitől koraősszel féltünk, és könnyen lehet, hogy a harmadik hullám még ennél is rosszabb lesz Magyarországon. A kilátástalannak tűnő küzdelemben hajlamosak lehetünk azt hinni, hogy a járvány ellen nem tehetünk semmit, pedig már a kitörés óta volt rá bizonyíték, hogy ez nem így van. De miért nem tudtunk élni ezzel? Miért tarolt le minket a járvány, és ha most megint megteszi, mi ennek az oka? Nem biológiai magyarázatot kell keresni, a válasz köztünk keresendő.

Felcsillant a remény, hogy visszakapjuk a régi életünk: az egész világ ennek az országnak szorít most

Felcsillant a remény, hogy visszakapjuk a régi életünk: az egész világ ennek az országnak szorít most

Minden szem Izraelre szegeződik, a kis közel-keleti ország ugyanis már majdnem a lakossága felét beoltotta. Ha Izraelben meredeken csökkennek az esetszámok, az azt jelenti, hogy a vakcinákkal valóban hatékonyan vissza tudjuk szorítani a járványt, ha viszont magas átoltottság mellett is lezárásokra lesz szükség, az a legrosszabb forgatókönyvet vetíti elénk. Bármilyen triviálisnak gondoljuk, a válasz cseppet sem egyszerű, és a jelenlegi adatok alapján nem is tudjuk megválaszolni pontosan, hogy mire elég 60-70%-os átoltottság. De annyit már most látunk, hogy jó okunk van reménykedni.

"Kerül, amibe kerül" - Európa szenvedő országát is megmenti a nagy varázsló?

Megoldódni látszik az olasz kormányválság, széles támogatottsággal alakulhat meg a közgazdász Mario Draghi technokrata kormánya. Hatalmasak az elvárások az EKB egykori elnökével szemben, de minden okunk megvan azt feltételezni, hogy valóban a legjobb embert választották az olaszok a 220 milliárd eurós EU-s forrás elosztására. Draghi nem csak jelentős szakmai eredményekkel, de széles nemzetközi beágyazottsággal is rendelkezik, és okkal bírja a politikai paletta széles körének bizalmát. Csodákat persze nem várhatunk, de azért nagy az esély rá, hogy Draghi (vélhetően) rövid kormányzása után Európa nagy betege már legalább a lábadozást megkezdi.

Az első hullám letarolta a gazdaságot, a második éppen csak megütötte. Miért?

Az első hullám letarolta a gazdaságot, a második éppen csak megütötte. Miért?

A koronavírus első hulláma és az arra adott kormányzati válaszok kétszámjegyű gazdasági visszaesést hoztak Európában. A kontinens döntéshozói a második hullám idején féltek az újabb gazdasági sokktól, ezért vonakodtak szigorítani az első hónapokban. Az eldurvuló járvány miatt aztán nem maradt más választásuk: az utolsó három hónapot a tavaszihoz hasonló szigor jegyében éltük át. Ehhez képest azt látjuk, hogy a tavaszi visszaesésnek nyoma sincs, a GDP csak minimálisan csökkent a harmadik negyedévhez képest az eddigi adatok alapján. Hogy lehet az, hogy ugyanazok az intézkedések mellett két ennyire eltérő reakciót látunk? Az alábbiakban ezt mutatjuk be.

"A következő válság szétroppantja az ezer sebből vérző eurózónát" - Hogy mondtuk ezt, kérem?

A 2009-es válság után folyamatosan napirenden volt az eurózóna lehetséges széthullása, és a válságból még mindig nem 100%-osan feléledt valutaövezet fokozottan sérülékenynek tűnt egy következő válság esetén. Általános vélekedés volt, hogy egy 2008-hoz hasonló válság súlyos veszélybe sodorja a közös pénzt. Ehhez képest a nyakunkba szakadt durva válság ellenére az euróövezet kilátásai kifejezetten stabilak. Pedig semmi új dolog nem történt, csak ismét bebizonyosodott, hogy amikor ég a ház, a tagállamok és az EU-s szervek semmit sem sajnálva mentik a közös vívmányokat, amelyek jobban működtek a válság alatt, mint azt előre látni lehetett. De az, hogy az eurózóna léte nem került veszélybe egy exogén válság idején, nem zárja ki a lehetőségét a széthullásnak akkor, ha egy endogén válság üti fel a fejét.

Megjött Joe Biden, és készen áll a feje tetejére állítani az amerikai gazdaságot

Megjött Joe Biden, és készen áll a feje tetejére állítani az amerikai gazdaságot

Jelentős fordulatot ígér a gazdaságpolitikában, Joe Biden, az immár beiktatott amerikai elnök, és a számára kedvező, meglepő politikai fordulat után erre a lehetősége is megvan. Biden már a beiktatása előtt bejelentett egy grandiózus gazdaságpolitikai csomagot, amely azon túl, hogy ismét elképesztő összeget csatornáz a gazdaságba, nem tartalmaz hosszú távú intézkedéseket, az államháztartást viszont óriási mértékben megterheli. Ráadásul ez csak a válságkezelés első felvonása, Biden átfogó gazdaságpolitikai szemléletváltását tükröző hosszabb távú lépések csak később jöhetnek.

Európa reneszánszát ígéri az átalakuló Olaszország, de még saját tragédiáján sem tud túllépni

Európa reneszánszát ígéri az átalakuló Olaszország, de még saját tragédiáján sem tud túllépni

Ismét megbukhat egy olasz kormány alig másfél évvel a megalakulása után. A pártok ezúttal az EU-tól érkező források elosztása miatt estek egymásnak. Az olasz csomag gigantikus összegű, 222 milliárd eurót csatáronázna a gazdaságba 5 év alatt. Az olaszok jól felismerték az olasz gazdaságot sújtó problémákat, így a csomag elosztása kifejezetten impozáns. A GDP-növekedésben biztosan megjelenik majd ennek hatása, az olasz kibocsátás szemlátomást megugorhat a következő 5 évben. Hogy hosszú távon eléri-e a célját az EU-s pénzeső, az már kérdéses, látva az olaszok fejlesztéspolitikájának eddigi (nem túl biztató) alakulását.

Holnap dől el, hogy Bidennek tényleg le kell-e mondania a monumentális gazdaságpolitikai fordulatról

Holnap dől el, hogy Bidennek tényleg le kell-e mondania a monumentális gazdaságpolitikai fordulatról

Szenátusi választásokat tartanak január 5-én, holnap az Egyesült Államokban. Két székről döntenek mindössze, ez a két szenátori szék azonban eldönti azt is, hogy republikánus vagy demokrata többség lesz a kongresszus felsőházában. Ha a demokraták nyernek, akkor minden lehetőség adott lesz Joe Biden gazdaságpolitikai reformja előtt, ha viszont veszít, akkor 2 évre biztosan búcsút mondhat nagyszabású terveinek.

Idén eldőlt, milyen irányt vesz a világ a következő években (TOP10 sztori - 5.)

Idén eldőlt, milyen irányt vesz a világ a következő években (TOP10 sztori - 5.)

Az idei év legfontosabb politikai eseménye az amerikai elnökválasztás volt, amely gyakorlatilag az egész naptári évre rányomta a bélyegét. Az idei elnökválasztás ráadásul több szempontból is precedens nélküli volt: az egyik ilyen szempont a koronavírus-válság volt, ami miatt a korábbiaknál sokkal nagyobb volt a levélszavazatok aránya. A másik szempont pedig az, hogy az amerikai elnökválasztások történetében rég volt ennyire eltérő a két jelölt világképe, az elmúlt évtizedben induló polarizáltság tovább erősödött.

Koronavírus: elbukott a páratlan szlovák kísérlet - de nem azért, mert nem volt sikeres

Koronavírus: elbukott a páratlan szlovák kísérlet - de nem azért, mert nem volt sikeres

Szlovákiában ma kellett volna megrendezni az országos koronavírus-tesztelés újabb fordulóját, ehelyett azonban kijárási korlátozást és boltzárat rendeltek el. Az országos tesztelés stratégiájával felhagyott a kormány, pedig sikeres volt - egyértelműen sikerült vele letörni a járványgörbét. Nem is járványügyi okok állnak a stratégia bukásának hátterében.

Nagyon fájna a briteknek a keményfejűség: de az alku is csak kárenyhítésre lenne jó

Nagyon fájna a briteknek a keményfejűség: de az alku is csak kárenyhítésre lenne jó

A végéhez közelednek a szabadkereskedelmi tárgyalások a britek és az EU között, és továbbra sem látszik előrelépés. A britek ragaszkodnak a saját szabályozáshoz, elvetik az Európai Bíróság fennhatóságát, és nincs egyetértés a halászati jogokról sem. Pedig ezek a követelések messze nem kecsegtetnek akkora haszonnal a brit gazdaság számára, mint amekkora kárral a megállapodás nélküli kilépés járna. A brit gazdaság legalább néhány évet, de inkább egy évtizedet veszítene azzal, ha a kormány nem adná be a derekát. Magasabb munkanélküliség, kisebb termelékenység, elmaradó beruházások, nagyobb infláció - kérdés, megéri-e ezeket bevállalnia a briteknek azért, hogy nagyobb szabadságuk legyen például az állami támogatások terén.

Fék nélkül kezdi nyomtatni a pénzt az EKB a koronavírus miatt - de a valós okról keveset beszélnek

Fék nélkül kezdi nyomtatni a pénzt az EKB a koronavírus miatt - de a valós okról keveset beszélnek

Nem meglepő módon az Európai Központi Bank tegnapi kamatdöntő ülésén megnövelte a pandémiás eszközvásárlási program keretét, így már összesen 1850 milliárd euró összegben vásárolhat állampapírokat. A jegybank emellett a PEPP futamidejét, a lejáró papírok megújításának határidejét és kitolta, és egyéb eszközeivel is biztosította a likviditást és a laza pénzügyi kondíciókat. Az EKB jelzéseiből arra következtethetünk, hogy még évekig alacsony kamatkörnyezetre és alkalmazkodó monetáris politikára számíthatunk, erre a reálgazdasági fejlemények miatt szükség is lesz. Az EKB-t viszont az erős euró és az alacsony infláció motiválja, és a vészhelyzeti eszközeit is ehhez igazítja.

Koronavírus-csoda Európában: mindkét hullám elkerülte őket, pedig nincsenek szigorú korlátozások

Koronavírus-csoda Európában: mindkét hullám elkerülte őket, pedig nincsenek szigorú korlátozások

Elsőre szinte érthetetlen, hogy Finnország járványügyi mutatói miért olyan kiugróan kedvezőek, miközben Európa országaiban több ezres esetszámokat látunk naponta. A finnek ráadásul nem élnek szigorú korlátozások között, mint mi vagy a nyugat-európaiak. A svédekről magas esetszámaik és halálozásuk ellenére sok szó esik, a finnekről viszont alig beszélünk - pedig utóbbi példáján látjuk, hogy valójában a svéd járványkezelés hibátlan is lehetett volna, ha március elején nem kísérleteznek a nyájimmunitással. A finn siker nagyrészt megérthető, de nem lemásolható: a lakossági tudatosság mellett kellenek hozzá földrajzi, kulturális és gazdasági adottságok is.

Fontos üzenetet küldött Biden a pénzügyminiszter kiválasztásával: semmi nem lesz a baloldali fordulatból

Fontos üzenetet küldött Biden a pénzügyminiszter kiválasztásával: semmi nem lesz a baloldali fordulatból

Janet Yellen volt jegybankelnök személyében Bidennek sikerült olyan személyt jelölnie a pénzügyminiszteri posztra, aki mérsékelt baloldalisága ellenére nemcsak a piaci körökben kedvelt, de még a republikánusok számára is elfogadható. Yellen akadémiai múltja során a munkanélküliséget helyezte a gazdaságpolitika fókuszába, jegybankelnökként viszont kifezetten pragmatikus szemléletet vallott. A trumpi adócsökkentéseket elvetette, ennek ellenére kiállt a támogató fiskális politika mellett a koronavírus-válságban, ez pedig nagyon fontos üzenet a gazdasági szereplőknek. Fontos üzenet maga a kinevezés is, Biden ugyanis egy rugalmasságot mutató, pragmatikus, hozzáértő embert ültetett a pénzügyminiszteri székbe, akitől távol állnak a szélsőgés beavatkozások és a radikális reformok. Ez arra utal, hogy a beígért baloldali fordulat vélhetően az első ciklusban nem valósul meg (ennek más akadályai is vannak). De az is biztos, hogy a jelenlegi laza adózási és szabályozási környezet hosszú távon nem marad fenn - a pénzügyi szektor és a befektetők mégis örülnek Yellennek.

Magyar vétó: sokkal többet veszíthetünk néhány milliárd eurónál

Magyar vétó: sokkal többet veszíthetünk néhány milliárd eurónál

A magyar és a lengyel vétóval precedens nélküli helyzet alakult ki az Európai Unióban. A már minden részletében megvitatott és ránk nézve rendkívül kedvező EU-s költségvetés (MFF) elfogadása nehézségekbe ütközik, és az évtizedes tabukat ledöntő, nagy nehezen kialkudott újjáépítési alap (Next Generation EU) sem kapta meg eddig a zöld utat. A hétéves költségvetés 1100 milliárd euró forrást oszt újra a kontinensen, a Next Generation EU pedig 750 milliárd eurónyi forrást vonna be, és csoportosítana át a rászoruló tagállamoknak. A két eszköz együtt nagyjából 1500 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást biztosít a tagállamoknak (amely forrásának nagy, de nem teljes része szintén a tagállamoktól származik), és ezzel számos ország nettó értelemben rendkívül jól jár (az MFF-nek főleg az alacsonyabb jövedelmű keleti, a Next Generationnek főleg a déli tagállamok lennének a haszonélvezői). Ha a magyar és a lengyel politikai vétó valós vétóvá válik, annak rendkívüli módon megérezné a hatását a kontinens sok országa – így mi is . A legkézzelfoghatóbb, eurómilliárdokban mérhető károk mellett számtalan egyéb, elsőre nem kézenfekvő, de hatalmas jelentőséggel bíró hatásai is lenne annak, ha a két eszköz végrehajtása nem, vagy nem ebben a formában történne meg. Ezeket mutatjuk be.

Rezzenéstelen arccal nézzük, ahogy a koronavírus ismét letarolja a gazdaságot - és ez az EKB-nak köszönhető

Rezzenéstelen arccal nézzük, ahogy a koronavírus ismét letarolja a gazdaságot - és ez az EKB-nak köszönhető

A koronavírus-járvány második hullámának egész Európában jelentős gazdasági hatásai lesznek, a pipa alakú kilábalást lassan elfelejthetjük, és meg kell barátkoznunk a W-alak gondolatával. A szigorú lezárások közepette mégsincs piaci pánik, nem ugrottak az égbe a kötvényhozamok, gyakorlatilag a piaci hangulatban semmi nem érződik a gazdasági kilátások romlásából. Ez nagyrészt az EKB érdeme, amely már az első hullámban is hatásosan oszlatta el a pánikot, és még a második hullám eszkalálódása előtt bemondta: ha kell, még a mostani fellépésénél is tud erőteljesebb lenni. A pandémiás eszközvásárlási program októberi számain egyelőre nem érződik a válság hatása, novemberben viszont már alighanem látszódni fog. A keret viszont gyorsan fogy - de nem biztos, hogy valaha is kimerül.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ők a leggazdagabb magyar nyugdíjasok
Portfolio Blogger
Holdblog

Félrealkalmazkodunk

Az alkalmazkodás maga az élet. Mi sem vagyunk ez alól kivételek, ugyanakkor a szellemi képességeink és az erős technológiánk...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility