Van még szabad keret
A fenti első közlemény visszautal arra, hogy a közelmúltban módosult a gazdaságfejlesztési uniós pályázatok éves menetrendje (a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete).A közlemény egyébként az uniós adatvédelmi rendeletből (GDPR) adódó többlet pályázói feladatokra is felhívja a figyelmet, azaz például arra, hogy a beszállítóktól, konzorciumi partnerektől be kell szerezni az írásos engedélyt arra, hogy a személyes adatokat közölhessék a pályázatok kiírói felé. Ezek a szabályok sok ezer korábbi pályázati nyertest is érintenek és részben emiatt a napokban sok más gazdaságfejlesztési pályázat szabályrendszere is módosult a keretösszegek mellett.
A fent jelzett GINOP-3.2.2-8.2.4-16 kódszámú felhívás kapcsán a hivatalos pályázati adatbázisban az látszik, hogy eddig összesen 1649 támogatási kérelmet nyújtottak be 15,8 milliárd forint igénnyel (ez csak a vissza nem térítendő "láb"), azaz a most 21,2 milliárdra emelt kerethez képest van még szabad keret. A benyújtott kérelmekből eddig 777-et támogattak összesen 7,5 milliárd forintos keretösszeggel. A leszerződött számok csaknem megegyeznek ezzel, de kifizetések még csak 489 projektben történtek összesen 2,2 milliárd forint összegben.
A pályázati kiírás szerint egyébként a Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket 1 millió Ft - 24 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban, valamint 1,25 millió Ft - 37,5 millió Ft közötti visszatérítendő pénzügyi eszköz támogatásként kedvezményes kamatozású éven túli kölcsönben részesítik a rendelkezésre álló forrás erejéig, ami a mostani módosítással 48,2 milliárd forintra emelkedett. Ez úgy oszlik meg belülről, hogy ebből a vissza nem térítendő támogatás keretösszege: 21,2 milliárd Ft, a kölcsön keretösszege: 27 milliárd Ft.
Mi a pályázat célja?
"A Felhívás vissza nem térítendő támogatás és kölcsön együttes biztosítása révén a vállalkozások hatékonyságát és jövedelemtermelő képességének erősítését kívánja elősegíteni a belső vállalati folyamatok hatékonyságának, a vállalatok közötti üzleti kapcsolatok, a hálózatbiztonság és a szolgáltatások minőségének javításán, a hatékony tudásmenedzsment érdekében a különböző vállalatirányítási és egyéb üzleti (vezetői döntéstámogató és információs, elektronikus iratkezelési, ellátási és ügyfélkapcsolati, csoportmunka, távmunka stb.) rendszerek, megoldások bevezetésén és összehangolásán, a felhőalapú (IaaS, PaaS és SaaS) és egyéb online elérhető üzleti szolgáltatások bevezetésének és használatának ösztönzésén keresztül.""A konstrukció segítségével támogatott komplex üzleti IKT rendszerek, alkalmazások on-premise (vagy in house) típusú bevezetése (helyben telepített saját szoftver bevezetése célterület), illetve a felhőalapú és egyéb online üzleti megoldások, szolgáltatások igénybevétele (felhőalapú szolgáltatások bevezetése célterület), melyeket saját erőből nem vagy csak nagy anyagi áldozatok árán lennének képesek megvalósítani, egyaránt hozzájárul a hazai kkv-k belső és külső vállalati működésének javulásához az informatikai beruházási költségek csökkentése és magasabb színvonalú IKT megoldások használata révén, ezáltal javítva a vállalkozás hatékonyságát, versenyképességét" - fogalmaz a kiírás.
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
