Az EU-integrációt Magyarország sem vétózta meg, csak Ukrajna ügyében izolálódott

Az elmúlt hetekben az uniós diskurzust Ukrajna támogatása és a védelmi ipar helyzete uralta, azonban a csütörtöki csúcstalálkozón a fókusz a gazdasági kihívások kezelésén volt. Brüsszel és a tagállamok szerint a fegyverkezés és a biztonságpolitikai célok megvalósításához erős gazdasági alapok szükségesek. Ezért az Európai Tanács most a versenyképesség növelésére, az energiaárak csökkentésére és a beruházások fellendítésére helyezte a hangsúlyt.

Míg Ukrajna csatlakozásának kérdése csak évtizedes távlatban értelmezhető, és Kijev felfegyverzését a „hajlandók koalíciójába” tartozó országok azonnal megoldhatják uniós konszenzus nélkül; addig a lassuló növekedés problémája, valamint a sokasodó gazdasági kihívások sokkal égetőbbek.

A valódi integrációs kérdés tehát épp az volt, hogy mit kezdhet a 27 tagállam közösen a versenyképességi problémákkal, ebből a sorból pedig a magyar kormány sem akart kilógni.

Ez pedig jól látszott abból is, hogy alig egy órát egyeztettek csak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint a háború sújtotta ország támogatásáról, hamar továbbléptek a legfontosabb gazdasági kérdésekre. Nem is próbálták meggyőzni az ukrajnai kérdésekben vétózó Orbán Viktor miniszterelnököt, végül 26 tagállam együttes kiállásával adtak ki egy különnyilatkozatot.

Az uniós vezetők már tavaly év végén a versenyképesség erősítését tűzték ki célul, ehhez pedig a Budapest Nyilatkozat és a január 29-én bemutatott Versenyképességi Iránytű adja a zsinórmértéket. Mindez pedig bár több hónapos, olykor néhány éves menetrendet szab az EU-nak a kihívásokra való reagálásra, uniós mércével nagyon gyors döntéshozatalt jelent.

A Bizottság által korábban bemutatott terv a belső piac megerősítésére, az innováció és a termelékenység javítására, valamint a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentésére fókuszál.

Mindezt úgy alakítanák, hogy közben a gazdasági növekedés és az európai védelmi ipar fejlesztése is kéz a kézben haladjon.

Az unió vezetése szerint ugyanis egy erősebb, versenyképesebb Európa hatékonyabban tudja megvédeni saját érdekeit és polgárait.

Az egyik legfontosabb cél az adminisztratív és szabályozási terhek csökkentése, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára

– áll a konklúzióban.

Az Európai Bizottság vállalta, hogy az összes adminisztratív terhet legalább 25%-kal, a kkv-k esetében pedig 35%-kal mérsékli, ami jelentős költségcsökkentést is jelent. A megállapításokban a tagállamok kiemelték, hogy az úgynevezett omnibusz egyszerűsítési csomag gyorsított elfogadásával a jogszabályok átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá válhatnak, miközben elkerülik a túlzott szabályozást és az egységes piac fragmentálódását.

A versenyképesség növelése érdekében az Európai Tanács hangsúlyozza az energiaárak csökkentésének szükségességét.

Az unió célja egy valódi Energiaunió kiépítése 2030-ig, amelyben a villamosítás, a hálózati fejlesztések és a határokon átnyúló energiainfrastruktúra kiépítése kiemelt szerepet kap. Az Európai Bizottság február 26-án bemutatta az Olcsó Energia Akciótervet, amely rövid és hosszú távú intézkedéseket tartalmaz a magas energiaárak elleni védelemre, különös tekintettel a leginkább érintett lakossági és üzleti szereplőkre.

Ez a hálózatfejlesztésektől kezdve, a hosszútávú energiaszerződéseken át a villamosenergia-árazási modellig tartalmaz reformjavaslatokat.

A befektetések fellendítésének érdekében a tagállamok azt is megállapították, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lehető leggyorsabban megvalósítsák a tőkepiaci uniót és a bankunió befejezését. A szöveg szerint ezek évente több száz milliárd eurónyi új forrást biztosíthatnak az európai gazdaság számára. Ehhez egyébként már szerdán bemutatta az uniós végrehajtó testület a megtakarítási és befektetési unió tervét.

Ennek részeként cél a lakosság befektetésállomány növelése, például egy új, egész EU-ra kiterjedő nyugdíj-megtakarítási termék bevezetésével.

A vállalkozások számára különösen fontos a kockázati tőke és magántőke-befektetések ösztönzése, amelyhez az Európai Bizottság egy külön, kvázi virtuális tagállami szabályozásként funkcionáló 28. rezsim nevű rendszert is kidolgozhat az innovatív vállalkozások növekedésének támogatására, amelyről korábban már részletesen írtunk.

Az is bekerült a végkövetkeztetésekbe, hogy a versenyképességi prioritások részeként az ipari szektor és a készségfejlesztés is kiemelt figyelmet kap. A február 26-án elfogadott tisztaipar-megállapodás, valamint az autóipari és acélipari cselekvési tervek biztosítják, hogy Európa versenyképes maradjon az olyan kulcstechnológiák területén, mint a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia és a félvezetők.

Az is bekerült a záródokumentumba, hogy az Európai Tanács támogatja az EU-szerte egységesebb szakmai képzési és átképzési programok kidolgozását, amelyek elősegítik a munkaerő alkalmazkodását a gazdasági átalakuláshoz.

A szöveg azzal zárul, hogy a tagállamok 2025-ben folyamatosan értékelik az Európai Tanács ülésein a versenyképességi célok teljesülését,

és az októberi csúcstalálkozón újra napirendre veszi az unió gazdasági ellenállóképességének és a zöld és digitális átállás előrehaladásának kérdéseit. A valódi integrációs kérdést, amely az EU-s alapszerződésekbe foglalt, a magyar kormány sokszor bírált „az Európa népei közötti egyre szorosabb egységet” szorgalmazó intézkedéseket most Magyarország sem akasztotta meg.

Címlapkép forrása: EU

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.