Amíg mindenki Trumpra és Putyinra figyelt, az EU megkezdte a totális fegyverkezést

Az Európai Unió tagállamai hétfőn megállapodtak egy 150 milliárd eurós fegyverkezési hitelkeret létrehozásáról, amely a közös költségvetésből biztosít forrásokat védelmi eszközök beszerzésére – írta meg a Financial Times.

A program lehetővé teszi a tagországok számára, hogy Brüsszeltől kölcsönt vegyenek fel és közös uniós beszerzéseken keresztül költsenek különböző fegyverekre és védelmi rendszerekre.

Az Európai Bizottság korábban az orosz-ukrán háborúra hivatkozva, valamint Donald Trump amerikai elnök euroatlanti kapcsolatokból való kihátrálása miatt sürgette a kontinens gyors újrafegyverzését.

A hitelalap egyúttal az uniós hadiipar megerősítését is célozza:

a források zömét EU-s székhelyű fegyvergyártók kapják, miközben a külföldi alvállalkozókat arra ösztönöznék, hogy termelésüket helyezzék át Európába.

A legnagyobb vitát éppen ezeknek a külső szereplőknek – különösen brit, amerikai és török cégeknek – a részvétele váltotta ki. Franciaország vezetésével több tagállam követelte, hogy a pénz túlnyomó többségét az unión belüli gyártóknál költsék el.

A végső kompromisszum szerint a támogatott beszerzések legalább 65 százalékának EU-s (illetve ukrán, izlandi, liechtensteini, norvég vagy svájci) eredetű alkatrészekből kell állnia.

A török részvétel különösen érzékeny kérdés volt Görögország és Ciprus számára, a 1974-es ciprusi török invázió miatt. Bár az egyes hitelekről szóló döntések nem igényelnek egyhangúságot, Athén azt szorgalmazta, hogy Törökország csak fokozatosan, feltételekhez kötve vehessen részt a programban.

A harmadik országok vállalatai – például a brit BAE Systems – maximum a beszerzés értékének 35 százalékáig lehetnek partnerek, de csak akkor, ha az anyaországuk aláír egy védelmi megállapodást az EU-val. Egy-egy nem EU-s alvállalkozó hozzájárulása legfeljebb 15 százalék lehet, hacsak nincs már meglévő kapcsolata egy EU-s fővállalkozóval, vagy utóbbi két éven belül vállalja annak kiváltásának tanulmányozását.

A programban például tüzérségi lőszerek, rakéták, drónok, légvédelmi rendszerek, stratégiai szállító repülőgépek, kiber- és mesterséges intelligencia-alapú rendszerek beszerzése szerepel.

Mivel a kezdeményezés az uniós szerződések vészhelyzeti jogalapja alapján indul, nincs szükség az Európai Parlament jóváhagyására – a hivatalos elfogadás után még a hónap vége előtt hatályba léphet.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.