Kedden a brüsszeli hírekre tovább folytatódik a forint mélyrepülése: az euróval szemben már a 398-as szinten felett áll a jegyzés, így már csak egy karnyújtásnyira van a kritikus 400-as szint. Ráadásul most több tényező együttese is hozzájárulhat a további gyengüléshez. Éppen ezért megnéztük, hogy mi jöhet abban az esetben, ha az euró jegyzése átlépi a 400-as szintet.
394 felett kezdte a hetet a forint az euróval szemben, napközben 395 felett is járt. Ma délelőtt az MNB cáfolta azokat a híreket, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György jegybankelnök között megromlott a kapcsolat, ez nem segített a forintnak. Délután azonban hirtelen erőre kapott a hazai deviza. Gazdasági események szempontjából különösen a keddi nap hozhat nagyobb elmozdulásokat a forint piacán, hiszen kulcsfontosságú inflációs adat érkezik Amerikából, ami általában a devizapiacon is nagyobb hullámokat szokott vetni, ráadásul a jövő heti Fed-kamatdöntés előtt az adatközlések jelentősége megnő.
A forint koronavírus-járvány előtti többéves leértékelődési trendhez térhet vissza hosszú távon, ha nem jelentkezik valamilyen külső sokkhatás. A Magyar Nemzeti Bank várhatóan az év második felére lassabb kamatvágási ütemre térhet át, de akár tarthatja is a kamatszintet. Részben amiatt, ha a többi feltörekvő piaccal szemben megszűnik a kamatelőny, részben pedig az inflációs szint alakulása is indokolja, hogy lassabban csökkenjen a magyar alapkamat. A forint árfolyamban még benne lehet a jegybank és a kormány közötti konfliktus negatív hatása is – fejtette ki a Portfolio-nak Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makroelemzője a magyar deviza kilátásaival kapcsolatban.
Péntek reggel az euróval szemben a 395-ös szint felett áll a jegyzés, ami egy fontos szintnek mondható az EUR/HUF esetében. Ami a gazdasági eseményeket illeti, itthon a KSH az elemzői várakozásoknál kedvezőbb februári inflációs adatról számolt be, de egyelőre ez kevéssé mozgatta meg a kurzust. A sokkoló hiányadatra sem kezdtek csapkodni a befektetők, a délután érkező, a mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak létszámának változásáról szóló amerikai adat még hozott egy erősebb kilengést, de lassan ennek a hatása is kikopik.
Vad csapkodás jellemzi a kereskedést a héten a forint piacán: ugyan erősödni tudott a hazai fizetőeszköz azt követően, hogy a hét elején közel egyéves mélypontra gyengült az euróval szemben, de a helyzet továbbra is meglehetősen feszült. Összeszedtük, hogy mely tényezők mozgatták a héten az árfolyamot, emellett pedig azt is megnéztük, hogy mire lesz érdemes figyelni a követező napokban.
Sokakat meglepetésként ér a gyenge hazai fizetőeszköz, különösen annak az időzítése. De mik lehettek most a kiváltó okok és meddig gyengülhet még a forint árfolyama? Az biztos, hogy óriási változás küszöbén áll a magyar fizetőeszköz, ugyanis a legfontosabb támaszt rántják ki alóla: a magas kamatokat.
Múlt hét óta újra nagyobb kilengések jellemzik a forint árfolyamát. Az euró ma a 395-396-os árfolyam környékén között, a forint 1-1,5 egységet gyengült délutánig a közös pénzhez képest. Eközben a lengyel zloty még mindig megállíthatatlannak tűnik. A hazai fizetőeszköz erejét pedig még jobban befolyásolhatja a jegybank és a kormány között újra kiéleződő viszony.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. Az első részben itt volt velünk Nagy Viktor, a Portfolio vezető részvényelemzője, akit arról kérdeztünk, hogyha valaki a részvénypiacokba akar fektetni, de nem Nvidiát vagy a Magnificent Seven más részvényeit venné, akkor milyen érdekes lehetőségei lehetnek. Az adás második vendége Árgyelán Ágnes volt, akit az elmúlt hetek forintpiaci eseményei kapcsán arról kérdeztünk: milyen várakozások esetén lehet érdemes forint helyett euróban lejegyezni magyar államkötvényt. A műsor utolsó részében pedig Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány vezetője volt a vendégünk, akit a 12. nemzetközi nőnapi konferenciáról kérdeztünk, melyet pénteken rendeznek Budapesten, és ahol a fő téma az lesz, hogy hol látjuk gyermekeinket 2034-ben.
Az elmúlt napokban minden a forintról szólt. Számos érdekes elemzést olvastam a hazai deviza árfolyamát befolyásoló hírekről, adatokról, de van egy olyan tényező, amiről még nem esett szó. Cikkemben annak járok utána, hogy a piac milyen sztoriban hisz a forinttal kapcsolatban.
Felkavarta az állóvizet az MNB a forint piacán, miután átmenetileg gyorsított a kamatvágási tempón, miközben egyre inkább úgy néz ki, hogy a költségvetési hiány kellemetlenül alakul. Elemzők szerint nem világos, hogy az MNB miért lépett a gázra, ha végül nagyobbat kell fékezni: vagyis a nyárra valójában ugyanoda érkezhet meg a kamat, mint az átmeneti gyorsítás nélkül. A forintpiac idegessé vált, az árfolyamingadozás megnőtt, a hazai deviza pedig közel egyéves mélyponton is járt. Elemzőket kérdeztünk arról, hogy milyen tényezők befolyásolhatják az árfolyam alakulását, akik arról is beszéltek, hogy 400 felett alakul-e majd az árfolyam a várakozásuk szerint.
A forint egyéves mélypontra gyengült az euróhoz képest, a 396 feletti tartományokat is megjárta az árfolyam, amely tükrözi a piacok aggodalmát a Magyar Nemzeti Bank és a kormány közötti egyre nagyobb feszültség miatt. A befektetők a jegybanki függetlenség sérülésétől tartanak, mivel a kormány növelné az MNB-hez tartozó alapítványok feletti felügyeleti jogköreit. Az elhúzódó feszültséget a piacok aggasztó fejleménynek tartják.
Történelmi csúcsokat döntögetett a BUX index februárban, miközben a forint gyengülésbe kezdett az euróval szemben. Március elején is megkérdeztük a hazai alapkezelőket havi rendszeres felmérésünkben, hogy mit várnak a magyar részvénypiacon, és merre mehet tovább a forint árfolyama.
Szerda reggel egészen 393-ig erősödött vissza a forint az euróval szemben, a délelőtti órákban azonban hirtelen ismét gyengülni kezdett a magyar deviza, rövid időre pedig a 394-et is átlépte a jegyzés. Reggel a KSH közölt ipari és kiskereskedelmi adatokat, melyek egyaránt csalódást keltőek lettek. Délután aztán fordult az irány, és a forint nagyobbat vesztett erejéből, mint amennyit délelőtt összeszedett.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében a csalódást keltő szerdai makroadatokról, valamint a kedden nyilvánosságra hozott részletes 2023. negyedik negyedévi GDP-adatról kérdeztük Madár Istvánt, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjét. Az adás második részében arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mi mozgatja a forintpiacot, és milyenek a magyar fizetőeszköz kilátásai, ezzel kapcsolatban Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője volt a vendégünk, aki kedden cikket is közölt a témában a Portfolio-n.
Kedden délelőtt 396,3-ig, új egyéves mélypontra esett a forint az euróval szemben azután, hogy a KSH megerősítette: tényleg megállt a magyar gazdaság növekedése a tavalyi negyedik negyedévben. A délutáni kereskedésben előbb kismértékben, aztán hullámszerűen erősödött a forint, amiben egy vártnál gyengébb amerikai makroadatnak is volt hatása. A délután második felére nagyon meglódult a forint: az euró jegyzései 394 alá buktak. Közben érdekes, hogy az állampapírok másodpiacán nem volt érdemi hozamváltozás az egyéves mélypontra bukó forint mellett sem.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében a forint gyengülése volt a téma, ugyanis az MNB kamatdöntését követően a magyar deviza fontos technikai szinteket lépett át. Arról is szó lesz, hogy nem volt-e elhamarkodott a jegybank döntése a kamatcsökkentés felgyorsításával kapcsolatban. Vendégünk Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Az adás második részében Váradi Péter, a Prémium Pénztárak vezető stratégiai tanácsadója volt a vendégünk, akit egy nemrégiben megjelent, a hazai járóbeteg-ellátás megítéléséről szóló kutatásról kérdeztünk. A harmadik blokkban arról volt szó, hogy mennyire kell megijedni a Németország válságáról szóló hírek hallatán és mennyire lehet tartós az ország gazdasági stagnálása? Erről Zsoldos Ákost, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.
Közel egy éve nem volt olyan gyenge a forint, mint most. Ezért érdemes áttekinteni, hogy milyen külső és belső tényezők mozgatják az árfolyamot. A következő időszakban kulcsfontosságúak lesznek a kormányzati gazdaságpolitikai lépések, a jegybanki kamatpolitikája, illetve a jegybank és a kormány közötti, valamint a kormány és az EU intézményei közötti kapcsolat minősége.
Fontos technikai szintet vitt át a forint árfolyama azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank az eddigi 75 bázispontról 100 bázispontra gyorsította a kamatcsökkentési tempót. Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy jól időzített a jegybank a kamatcsökkentés felgyorsításávál? Esetleg ez már egy új monetáris politikának az előszele? Hogyan teljesíthet ebben a helyzetben a forint a következő időszakban?
Szűk egyéves mélypontjára gyengült a forint, legutóbb tavaly márciusban volt ennyire gyenge az euróval szemben. A következő napok eseményei várhatóan nagyobb elmozdulásokat hoznak majd a devizapiacon is: magyar vonatkozásban különösen a keddi GDP, valamint a pénteki inflációs adatnak lesz nagyobb jelentősége, de Jerome Powell kongresszusi meghallgatása, és a pénteki amerikai foglalkoztatottsági adatok is okozhatnak kilengéseket. Az EUR/HUF esetében most elsősorban arra érdemes figyelni, hogy képes lesz-e tartósan eltávolodni a jegyzés a 395-ös szinttől.
Az MNB múlt heti 100 bázispontos kamatvágása után nyomás alá került a forint, azóta pedig folyamatosan gyengül a magyar deviza, miután a Pénzügyminisztérium jegybanktörvényt érintő javaslata, valamint Matolcsy György jegybankelnök és Nagy Márton közötti szóváltás sem segített a hazai fizetőeszköznek. Hétfőn a déli órákban már közel egyéves mélyponton állt a jegyzés az euróval szemben. Küszöbön a 400-as euró, de meddig tarthat még a forint gyengülése?
Mostantól nehezebb követni a leépítéseket.
Következményei lesznek a kibertámadásnak.
Más érdekes dolgokat is mondott.
Korábban egy Reál működött a területen.
Nagyon gyengén indult az idei év.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
