Van élet a komfortzónán túl – A fehérvári kkv-k a kedvező finanszírozáson túl saját ellenállóképességükre támaszkodnak

Székesfehérváron is hatalmas érdeklődés övezte a kis- és középvállalatok aktuális beruházás-fejlesztési lehetőségeit bemutató előadás-sorozatot, miután a roadshow korábban Veszprém, Pécs, Kecskemét, Szeged, Szolnok, Miskolc és Nyíregyháza helyszíneken járt, a helyi üzleti elit több száz képviselőjét megmozgatva.

A magyar gazdaságpolitika víziójának része a hazai kkv-k robosztussá tétele, amit nagyban javíthat a Demján Sándor Program. Ennek egyik központi eleme a méretugrás tömeges megvalósítása, amit 2025-ben 100 milliárd forintos tőkeprogram ösztönözhet. mutatott rá Dr. Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke Radetzky Jenő, a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének megnyitója után.

A vállalkozásoknak alternatív, tőkepiaci alapú finanszírozási forrásokra van szükségük, hogy csökkentsék a hitelállományukat és beruházhassanak a jövőjükbe, hangsúlyozta a szakember.

Most együtt próbáljuk meg megérteni, hogyan tudunk jól tőkét bevonni, és megtanulni, hogyan tudjuk ezáltal a magyar kkv szektort olyan irányból is megtámogatni, ami eddig még nem sikerült"

– jelentette ki az MKIK alelnöke. "Ami biztos, hogy ennek eredményeképp reziliensebbek leszünk a külső hatásokkal szemben is, ami kulcsfontosságú ahhoz, hogy lehetőleg minél hamarabb kijöjjünk a mostani gazdasági helyzetből."

Kedvező finanszírozással lehetne begyújtani a rakétákat

A jelenlegi magas kamatkörnyezetben kulcsfontosságú a kedvező finanszírozási konstrukciók szerepe, és ebben jelenti a különbséget a Széchenyi Kártya Program. A március 1-jei újabb kamatcsökkentéssel még vonzóbbá tett termékpaletta ennek megfelelően egyre népszerűbb, elsősorban a kereskedelem, építőipar, és szállítás területén tevékenykedő cégek körében.

„A kkv-finanszírozás szerkezete kedvezően változik – a beruházás erősödik” – mondta Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója, miközben megjegyezte, hogy a kamatkörnyezet és a finanszírozási hajlandóság között egyensúlyra van szükség.

Az éves szinten 320 milliárdba kerülő program hatására rengeteg pénz kerül vissza a gazdaságba: két és fél, háromszoros multiplikátor hatással lehet számolni

– húzta alá a vezérigazgató.

Fejér Vármegyében csak idén 320 szerződés jött létre a Széchenyi Kártya Program keretében mintegy 9 milliárd forint értékben, míg a megelőző két évben összesen 3100 szerződést kötöttek 102 milliárdos nagyságrendben.

A Széchenyi Hitelkártya Program idei negyedéves adatai sokatmondóak:

tízből négy igénylő a 10 évre fix 3% kamattal elérhető beruházási hiteleket választotta, a vidék aránya a szerződésszámot tekintve pedig meghaladta a 70%-ot.

A vállalatok kivárnak, elsősorban a gyenge belső kereslet miatt, a beruházásokat pedig sokan most feleslegesnek tartják, ismertette a legújabb felmérések eredményét Major Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium osztályvezetője. A hazai kkv-k inkább a külföldi piacokban bíznak, amit a hatalmas érdeklődést generáló EXIM Exportösztönző Hitelprogramja is tükröz.

A hazai gazdaság megerősítéséhez méretugrás kell, hogy a kkv-k nagyvállalattá válhassanak és stabilan növeljék az exportot

– hangsúlyozta.

Ez most nem a startupos MVP

A VOSZ eddigi munkáját folytatva segíti a vállalkozások életét egy sor tevékenység révén úgy mint tanácsadás, rendezvények és képzések. Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke egyebek mellett a csőben lévő tervekről beszélt, ahol hangsúlyos szerepet kap többek között az induló vállalkozások célzott támogatásokkal, mentorálással és digitális fejlesztésekkel való támogatása, valamint a kkv-k beszállítóvá válásának elősegítése is.

Magyarország a hazai kkv-k tekintetében egyértelműen digitális fejlődési pályára állt, a felzárkózás ütemes, de ezt az ütemet fenn kell tartani, hívta fel a figyelmet Czimbalmos Levente, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Digitalizációs Kollégiumának módszertani vezetője.

Ezt a törekvést hivatott segíteni a Modern Vállalkozások Programja (MVP) 2.0, amely szemléletformáló tartalmak, rendezvények és digitális kkv pontok mellett megbízható IT szállítókról készült katalógust is kínál a cégek számára.

Nehéz idők

A tavalyi, tavalyelőttihez képest, amikor stagnált vagy zsugorodott a gazdaság, egy kicsit jobb a helyzet, de messze nem olyan jó, mint korábban, értékelt Madár István, a Portfolio Csoport vezető elemzője a magyar makrohelyzet apropóján.

A GDP-t pörgetni képes fogyasztás-beruházás-export trióból a fogyasztásban lenne meg a potenciál, azonban az elmúlt évek inflációs sokkjának van egy hosszú árnyéka: részben szubjektív okokból az emberek nem akarnak annyit költeni.

Ezen túl a trumpi vámokat a világ munkamegosztásában aktívan részt venni kívánó gazdaságok, mint amilyen a magyar is, igencsak megsínylik. Ez fél százalékot is leborotválhat a magyar GDP növekedésből, ami várhatóan 1% körül lesz az idén.

Nehéz idők jönnek, de aki túléli, versenyképesebbé válik

– összegzett Madár István.

A komfortzónán túl

A kapcsolódó kerekasztalon, amelyet Orosz József, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. marketing és kommunikációs igazgatója moderált, egyebek mellett elhangzott, hogy új üzletkötések esetén egyes uniós tagállamokban jelenleg nem mindig nyitottak a magyar termékek iránt, különösen, ha technológiáról van szó. Ez nemcsak üzleti, hanem hatósági szinten is megnyilvánul. A probléma egyik megoldása az lehet, ha az adott cég a külföldi jelenlétét úgy tartja meg, hogy megpróbálja formálisan leválasztani magyar operációt.

Az EU-n kívül láthatóan élénk az érdeklődés például a közlekedésbiztonsági megoldásokat szállító VisibleCrossing termékei iránt. A scale-up fázisba lépő vállalat ügyvezetője, Nagy László elmondta, hogy már három éve az exportnövelésre koncentrálnak, és a balkáni országok mellett az amerikai kontinensen is jól tudnak haladni.

A hazai szektort inkubátorként tekintjük, ehhez igénybe kívánjuk venni a kapcsolódó szervezetek segítségét mint pl. a HEPA vagy az Enterprise Europe

– tette hozzá.

Kis családi cégként az innovatív gyártás területén érdekelt Galaktika Kft. az USA-ban is értékesít, miközben az uniós országok az export döntő többségét adják. Kristóf Péter ügyvezetője szerint azonban ugyanannak az eredménynek az eléréséhez most sokkal többet kell tenni.

A gyártástervezésnél bőven van kihasználatlan potenciál a digitalizálásra, és én mindenkit ilyen beruházásokra biztatnék. A komfortzónából kilépést ne spórolják meg!

– javasolta Kristóf Péter.

A gázipari termékek piaca nehéz időszakon van túl, nem utolsósorban a nagyberuházások leállása miatt, ami rugalmasságot igényel a szereplőktől, számolt be Márkus Gábor, a PAKOLE Szerviz ügyvezetője. A vállalat a hibridrendszerekre fordít nagyobb figyelmet, amivel az exportot lehet felpörgetni. „A fejlesztést nem lehet megúszni, ami viszont érdekesség, hogy ha valamin ott van az „okos” jelzés, az sokkal kelendőbb” – osztott meg egy kulisszatitkot Márkus Gábor.

Az export a dróntechnológiával foglalkozó Double Ring Wings Kft. életében is kiemelt helyet foglal el. Pál Károly ügyvezető az általános gazdasági bizonytalanság mellett a kihívások között említette a nehézkes szabályozást és a fejlesztéseket gátló hatósági előírásokat is. „A covid jót tett az iparágnak, hiszen a távirányítás trendi lett, majd a háborúban külön szerepet kaptak a drónok, ami a hadiipari alkalmazások iránti igényt erősítette” – mondta a szakember, aki a mindennapi működés apropóján megjegyezte, hogy

a túlzott digitalizáció a partnerrel való kommunikáció rovására mehet.

Stagnáló állapotról számolt be Bezák Péter, az építőanyag-kereskedelemmel foglalkozó Braun Kft. ügyvezetője, aki szerint a növekedésnek a kereslet az akadálya, nem a forráshiány.

A munkaerő most rendelkezésre áll és az építőanyagárak is viszonylag alacsonyak, ami kedvező pillanat a beruházásra

– mondta Bezák Péter.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ