Az Európai Unió figyelmeztet a belső piac integrációjának lassulására, miközben egyre nagyobb nyomás alá kerül az Egyesült Államok és Kína gazdasági stratégiái miatt. A Mario Draghi által készített versenyképességi reformcsomagot követő uniós jelentés szerint a geopolitikai feszültségek, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok és stratégiai függőségek komoly kockázatot jelentenek az EU versenyképességére nézve.
2025 több területen jelentős változásokat hoz a magyarok mindennapi életében is, mivel az Európai Unióban több kulcsfontosságú szabályozást vezet be. Az intézkedések egy része a fenntarthatóság javítását, a folyamatok egyszerűsítését célozza, de változnak az okiratügyintézés, a választási kampányokra vonatkozó előírások, a vakcinák alkalmazhatóságának szabályozása, valamint a vám- és az adórendszer is.
Az Európai Beruházási Bank (EIB) aggódik az EU új fenntarthatósági jelentési szabályainak lehetséges hírnévromboló hatásai miatt, amelyek gyengíthetik a bank „klímabarát” imázsát. A szabályozás szerint a banknak egy zöld eszközarányt kellene közölnie, amely jelentősen alacsonyabb, mint a jelenlegi saját klímahatás-mutatója.
Az Európai Unió sürgősségi terveket készít az iparágak megsegítésére, válaszul az emelkedő energiaárakra, a szigorú környezetvédelmi szabályozásokra és a globális versenytársak alacsonyabb áraira. Stéphane Séjourné, az EU iparpolitikáért felelős vezetője szerint a február végén bemutatandó Clean Industrial Deal az iparágak hosszú távú támogatását célozza.
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) megnyitotta első magyarországi innovációs képviseletét, amely bekapcsolja a helyi tehetségeket Európa legnagyobb innovációs hálózatába. A képviselet célja a magyar innovációs ökoszisztéma erősítése, valamint az együttműködés elősegítése az üzleti, oktatási és kutatási szektorok között.
Számos izgalmas és fontos témáról beszéltünk 2024-ben a Bruxinfo percekben a Porfolio Checklist podcastjében. Szó volt az Európai Számvevőszék idei jelentéséről, amely rávilágít az uniós források szabálytalan felhasználásának növekvő problémáira, különösen a közbeszerzések és a kohéziós alapok terén, amelyek hibaaránya jelentősen emelkedett. Magyarország különösen érintett, hiszen 2024 végén több mint 1,1 milliárd eurónyi forrást veszít el a jogállamisági viták és a kapcsolódó zárolások miatt, miközben Orbán Viktor miniszterelnök politikai vétófenyegetéssel próbálja megmenteni. De a kormánynak csak korlátozott jogi eszközei vannak erre. Valamint azzal is részletesen foglalkoztunk, hogy miért marad le versenyképességben az Egyesült Államoktól az Európai Unió.
2025 januárjában Lengyelország második alkalommal veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Magyarországtól, egy olyan időszakban, amelyet globális és európai szinten is jelentős kihívások és lehetőségek jellemeznek. Hatalmasak az elvárások Varsóval szemben, sokan már a magyar EU-elnökség júliusi kezdete óta vágták a centit, hogy a lengyelek átvegyék a stafétát. Az új tanácsi vezetés olyan kritikus témákra összpontosít, mint a biztonságpolitika, az energiatranszformáció, a gazdasági reziliencia, valamint az EU versenyképességének növelése. Lengyelország ezen időszak alatt egyértelműen meg kívánja határozni saját prioritásait, és az unió jövőjét befolyásoló folyamatok élére állni.
Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.
A brit Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (BCC) átfogó megállapodásra szólítja fel Sir Keir Starmert, hogy a brit fiatalok tanulhassanak és dolgozhassanak az EU-ban a kereskedelmi kapcsolatok új alapokra helyezése érdekében. A szervezet szerint konkrét lépésekre van szükség a brexit által okozott akadályok enyhítésére és a gazdasági növekedés fellendítésére – írja a Financial Times.
Miután a 2008-as pénzügyi válságkor beintettek Brüsszelnek, a britek távozása és számos belpolitikai irányváltás miatt Izland hamarosan mégis csatlakozhat az Európai Unióhoz. Izland új kormánya kijelentette, hogy 2027-ig népszavazásra kívánja bocsátani az uniós tagság kérdését.
Várhelyi Olivér, az EU új egészségügyi biztosa, ambiciózusan ígérte, hogy hivatalba lépésének első 100 napján belül bemutatja a Létfontosságú Gyógyszerek Törvényét (Critical Medicines Act). Azonban az időhiány és a procedurális akadályok miatt kétséges, hogy a határidő tartható-e.
A magyar uniós elnökség mérlege kedvező, hiszen számos fontos döntést hoztak az európai belső és külső kapcsolatok erősítése érdekében, beleértve Románia és Bulgária teljes Schengen-integrációját. Az ukrajnai háború továbbra is az unió fő prioritásai közé tartozik: az EU célja, hogy 2025-ig stabil finanszírozást biztosítson az országnak, miközben az ottani energiabiztonságot és az újjáépítést is támogatja – értékelték a helyzetet az Európai Unió csütörtöki csúcstalálkozóját követően Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke.
Viszonylag eseménytelen uniós csúcstalálkozóval zárul a magyar kormány soros elnöksége: az Európai Tanács legutóbbi ülésén az EU geopolitikai helyzetét, globális rendben betöltött pozíciója, a válságmegelőzés, a migráció és az EU bővítési stratégiája állt a középpontban. A vezetők a klímaváltozással és geopolitikai kihívásokkal szembeni ellenállóképesség erősítését hangsúlyozták, miközben továbbra is elkötelezettek az EU bővítési folyamata és a moldovai reformok támogatása mellett. A migráció kapcsán kiemelt figyelmet fordítottak az illegális határátlépések megakadályozására és az EU külső határainak biztonságára. A tagállamok konszenzussal ítélték el Oroszország háborús és destabilizációs tevékenységét, valamint Grúzia kifarolását az EU-csatlakozási tárgyalásokból.
Az Európai Unió karbonleválasztási és -tárolási (CCS) infrastruktúrájának fejlesztése kulcsfontosságúvá vált a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési célok elérése érdekében. Bár az olaj- és gázipar évtizedek óta támogatja a technológiát, gazdasági életképessége továbbra is kérdéses, ezért a szektor európai szintű támogatást sürget. A környezetvédelmi szervezetek azonban kritikával illetik a fosszilis iparágak CCS-re való támaszkodását, amely szerintük az érdemi dekarbonizációt hátráltatja. Az olajcégek EU-s támogatást kérnek a fejlesztésekhez.
A magyar EU-elnökség időszakában számos kényes területet sikerült előmozdítani, köztük az illegális migráció kezelését, a Schengen-bővítést, valamint a tőkepiaci unió és a versenyképesség erősítését célzó jogalkotási folyamatokat. Miközben a nemzetközi sajtóban jelentek meg kritikus hangok, a brüsszeli magyar állandó képviselet eredményesen tudott együttműködni az Európai Bizottsággal. Az Európai Parlament és az uniós végrehajtó testület késedelmes felállása is lassította a munkafolyamatokat, ezzel együtt is a magyar elnökség több jelentős politikai megállapodást ért el. A schengeni bővítés különösen nagy siker, amelynek hatása január elsejétől kézzelfoghatóvá válik” – többek között ezekről a témákról beszélt a Portfolio-nak adott interjúban Ódor Bálint, Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének nagykövete.
Döntött a kormány: az Európai Unió Bíróságának magyar menekültügyi eljárásokkal kapcsolatos ítéletében kiszabott egyszeri 200 millió eurós és napi 1 millió eurós bírságának ügyét jogi úton támadja meg. Az Igazságügyi Minisztérium ehhez most több százmillió forintos keretet is kap – derül ki a szerdai Magyar Közlönyben megjelent határozatból.
Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége vezényletével a tagországok Brüsszelben ülésező európai ügyekért felelős miniszterei jóváhagyták az uniós csatlakozási tárgyalások harmadik fejezetcsoportjának megnyitásához szükséges, Szerbiának címzett levelüket – írta friss közleményében a soros elnökség.
Az Európai Unió egyre nagyobb nyomás alatt áll, hogy kezelje a Donald Trump elnök új kereskedelmi tarifái által kiváltott esetleges kínai dömpinghelyzetet. Brüsszel attól tart, hogy a tagállamok közötti megosztottság akadályozhatja az unió gyors és hatékony válaszát a piacra zúduló olcsó kínai termékekkel szemben – írja a Financial Times. A belső piac védelme során Magyarországon befektető kínai cégeket is súlyos csapás érinthet.
Hétfő délután Orbán Viktor miniszterelnök válaszolt az ellenzéki képviselők kérdéseire az Országgyűlés azonnali kérdések órájában. Az esemény során az ellenzék számos aktuális és vitatott témában szorította kérdésekkel a miniszterelnököt. Az ülés során szó esett az uniós forrásokról, a vendégmunkások helyzetéről, a szociális szféra béreiről, a vasúti infrastruktúráról, valamint az egészségügy állapotáról.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter elismerte, hogy Magyarországon jelentős területi egyenlőtlenségek vannak, amelyeket a kormány célja orvosolni. A miniszter szerint Budapestnek, mint sikeres városnak, nagyobb szerepet kellene vállalnia a gazdaságilag elmaradottabb térségek támogatásában.
Államfőt választottak Lengyelországban, nagyon szoros az állás.
Egyre több beomlás jelent meg.
Ukrajna nem reagált eddig az esetekkel kapcsolatban.
Ezt nem teszik majd ki az ablakba.
Ráadásul már elég régóta ott lehet.
Az invazív faj agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
Kritikus a helyzet Székelyföld egyik legnépszerűbb turistalátványosságánál.
Miklós Mártonnal, az Ezüstfény magánklinika ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
