A jóllét a tét − Stratégiai fontosságúvá vált az egészségmegőrzés a munkahelyeken

A Prohuman és a Pénzcentrum szakmai rendezvényének záróblokkjában a munkavállalói jóllét került a fókuszba. Dr. Toldy Anna, az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület és a Work for Humans elnöke átfogó képet adott a hazai munkaerőpiac egészségi állapotáról, és kiemelte a vállalatvezetők és a HR-szakemberek felelősségét a kockázatok kezelésében.

Az ismertetett statisztikák szerint Magyarország az Európai Unió sereghajtói között van a lakosság egészségi állapotát illetően, ami a munkahelyi teljesítményen is erősen meglátszik.

Különösen aggasztó a fiatalok helyzete:

a 18–35 éves munkavállalók mintegy harmadánál már diagnosztizáltak valamilyen krónikus betegséget, míg 35 év felett ez az arány 61 százalék.

Mivel ezeknek a megbetegedéseknek hozzávetőleg fele életmódbeli okokra vezethető vissza, jól megtervezett prevenciós programokkal érdemi javulás érhető el.

A munkáltatók aktív szerepe elengedhetetlen, de nem elegendő a feladatokat kizárólag a HR-re bízni – a vezetők és a munkavállalók együttműködése egyaránt szükséges.

A jóllétközpontú vállalatirányítás üzleti előnyeit kutatások támasztják alá: az érintett cégeknél rendszerint magasabb az értékesítés és kedvezőbbek a teljesítménymutatók. Ugyanakkor a munkahelyi jóllét komplex szervezetfejlesztési eszköz, nem merül ki szimbolikus elemekben. Vizsgálni kell a munkaszervezés kockázatait és a mentális terhelés forrásait is.

A panelbeszélgetésen Dénes Fruzsina, az 5P Consulting Magyarország képviselője arról beszélt, hogy bár érzékelhető az előrelépés, az egészségfejlesztés sok helyen még mindig háttérbe szorul a vállalati prioritások között. Szerinte

akkor jön el az áttörés, amikor a felsővezetés stratégiai kérdésként kezeli a terhelés felmérését és annak teljesítményre gyakorolt hatását.

Zoboki Zoltán, a CEWE Magyarország ügyvezető igazgatója gyakorlati példát hozott: vállalatuk befektetésként tekint a dolgozói egészségprogramokra. A munkavállalói igények figyelembevétele erősíti a lojalitást, ami mérhetően csökkenti a fluktuációt és javítja az ügyfél-elégedettséget.

A résztvevők a felelősség megosztásának kérdését is megvitatták. Dénes Fruzsina szerint nem indokolt minden terhet a munkáltatóra hárítani: az egyéneknek saját stresszkezelési stratégiáikon is dolgozniuk kell, miközben a vállalatok feladata a támogató munkakörnyezet és a fenntartható terhelési szint biztosítása.

Külön hangsúlyt kapott az önismeret szerepe, főként vezetői pozícióban. Ezek a készségek nem pusztán úgynevezett soft skillek: a határok tudatos kijelölése és az érzelmi önszabályozás alapvető a példamutatáshoz és a minőségi döntéshozatalhoz.

Címlapkép forrása: Portfolio