Itt az ukrajnai béketerv megszületésének teljes története: titkos részletek bukkantak elő, gyorsan változik a helyzet

Az elemzés azzal nyit, hogy Donald Trump még elnökjelöltként a kampányában megígérte, hogy „egy nap alatt” véget vet a háborúnak Oroszország és Ukrajna között. Mikor 2025 januárjában beiktatták, akkor ez a lehetetlen ígéret nem teljesült, de valóban nagy elánnal ugrott neki a konfliktus megoldásának. Később maga az elnök is beismert, hogy a feladat nehezebb diónak ígérkezik, mint ahogy azt ő előzetesen gondolta. Azóta Washington amolyan ingaként viselkedik, amely hol ebbe, hol abba az irányba leng ki az amerikai lap szerint.

Az elemzés a hónapban bemutatott 28 pontos béketervet egyenesen „őrületesnek” nevezi. Az Egyesült Államok tető alá akarta hozni a korábban megígért békét, ehhez pedig egy 28 pontos tervet készítettek. Ennek átadását Dan Driscoll az amerikai hadsereg államtitkárára bízták. Ukrajna, élén Volodimir Zelenszkij elnökkel, nem utasította el ezt, hanem tárgyalni szerettek volna, ezt az Egyesült Államok is támogatta. Közben

az oroszok jelezték, hogy nem hajlandóak engedni az eredeti követeléseikből.

A lap megállapítja, hogy Trump arra a stratégiára játszik, hogy előbb-utóbb megtöri az oroszok ellenállását, azonban eddig sikertelenül. Az európai szövetségesek szerint két dolog viszont bántóan hiányzik az amerikai elnök hozzáállásából: Oroszország kezdte a háborút, Moszkvát rá kell kényszeríteni a harcok befejezésére.

Nem értjük, miért fordult el tőle az Egyesült Államok. Nyilvánvaló, hogy valaki meggyőzte Trumpot arról, hogy Ukrajna vesztésre áll

– mondta egy magas rangú európai diplomata, aki hozzátette, hogy szerinte ez korábban nem így tűnt.

Kijev kifejezetten reményteli pozícióban volt, miután a nyáron indított nagyszabású csapások sorozatával súlyos károkat okoztak az orosz energetikai infrastruktúrában. Közben a frontvonalon alig haladtak az orosz csapatok, a kevés területi nyereséget is csak nagy áldozatok árán érték el. A másik pozitív jel az volt Ukrajna számára, hogy a nyugati szankciók szépen lassan elkezdték megtörni az orosz gazdaságot, egyre rosszabb adatokat produkáltak az ország intézményei. Egyre közelebbivé vált az is, hogy Kijev a befagyasztott orosz vagyont megkaphatja, ez pedig jelentős pénzügyi lökést jelentett volna a fegyverkezéshez.

Az ukrajnai fegyvergyártás megerősödése további löketet adott az ellenálláshoz, valamint 2025 őszéig az sem tűnt reális forgatókönyvnek, hogy az Egyesült Államok megvonja a fegyverszállítmányokat. Ezt még a republikánusok sem támogatták széles körben, valamint Oroszország további szankcionálása is nagy népszerűségnek örvendett. A lapnak nyilatkozó névtelen források szerint ekkoriban Zelenszkij is ügyesen keverte a kártyákat: elmondta, hogy az orosz csapatokat bekeríthetik Pokrovszknál, ez megsemmisítő erővel hatna az oroszokra. A felvázolt jövőkép Washingtonban is támogatásra talált. Ekkor hangzott el a nagy mondat Trumptól, hogy Ukrajna minden területét visszaszerezheti. Az optimista hangulat azonban nem tartott sokáig a The Atlantic szerint.

A valóságban Steve Witkoff amerikai különmegbízott a háttérben folyamatosan tárgyalt az oroszokkal.

A 2025 októberében megkötött békemegállapodás Izrael és Hamász között arra sarkallta az amerikai elnököt, hogy újra essen neki az orosz-ukrán háború lezárásának, ehhez jól jött, hogy az ingatlanmágnásból jött politikus megbízottja tartotta a kapcsolatot Moszkvával. Ekkor Trump tárgyalt Putyinnal és már nem látta annyira rózsásnak Ukrajna helyzetét a háborúban, ráadásul az ígért nagy katonai siker is elmaradt. Ez a fordulat váratlan volt a Fehér Házba érkező ukránoknak, az amerikai elnök ugyanis elkezdte erőltetni a megállapodást. Ugyanakkor számítottak erre a korábbi események alapján és arra jutottak, hogy nem hagyják, hogy őket gondolja az amerikai elit akadálynak a békéhez, ezért belementek az előnytelen fordulatba is.

Trump olyan, mint egy szélkakas. Aki ma a fülébe fúj, abba az irányba fordul. Ha Vance-szel és Witkoff-fal van, az egy másik Trump

– mondta el egy tanácsadó.

Az amerikai döntéshozatalban két kiemelt személyt emlegettek a béke kapcsán: J. D. Vance alelnököt és Marco Rubio külügyminisztert. Utóbbi szerepe fontos, mivel Kína mellett Oroszország megerősödést is határozottan ellenezte. Amikor rábízták az október végére tervezett budapesti csúcstalálkozó megszervezését, akkor Szergej Lavrov orosz kollégája annyira szélsőséges kéréseket fogalmazott meg, hogy Rubio inkább a megbeszélések leállítását javasolta, ezt Trump nem sokkal később be is jelentette. Az újabb fordulat azt eredményezte, hogy szinte azonnal jöttek az amerikai szankciók az orosz nyersanyaghordozókra, az eddigieknél is sokkal keményebbek.

Úgy gondoljuk, hogy Oroszország háború folytatására való képessége lassan alábbhagy majd

– mondta Zelenszkij elnök egyik tanácsadója.

Úgy tűnt, hogy az Egyesült Államok ismét határozottan Moszkva ellen fordul, de ez ismét csak ideiglenesnek bizonyult. Az oroszok érezték, hogy lépniük kell, ezért bevetették Kirill Dmitrijevet, aki jó kapcsolatokat épített ki Witkoff-fal. Miután megbeszéléseket tartottak, az oroszok elküldték pontokba szedve a követeléseiket, azzal, hogy az Egyesült Államoknak van lehetősége a saját képére formálni azt. A terv lényege az volt, hogy így a lehető legközelebb állnak majd az amerikai és az orosz követelések. Kifejezetten a Donbaszt érintő területi kérdések körében okozott nagy sikert mindez Moszkvának.

Ezt a felvetést viszont az Egyesült Államokban számos döntéshozó, valamint az európai partnerek is úgy értékelték, hogy valójában az agresszor jutalmazásáról van szó.

A másik pont az európaiak erőfeszítéseit húzza keresztül, hogy zárolt orosz vagyont az ukránok részére juttassák. Ehelyett főleg a befektetői szemlélet dominált, ezért azt gyanították a NATO-ban, hogy Moszkva a gazdasági jelszavakon keresztül győzte meg Washingtont.

Kijev helyzetén tovább rontott a kirobbanó korrupciós botrány, amely után Trump is úgy érezte, hogy az ukránoknak is el kellene fogadniuk a tervet. Ez a körülmény gyorsította meg a béketárgyalásokat is, mivel Dan Driscoll amerikai hadseregért felelős államtitkár eredetileg csak decemberben ment volna az ukrán fővárosba. Így a szorult helyzetben lévő Zelenszkij viszont már hamarabb fogadta, megkezdődtek a tárgyalások. A 28 pontos terv viszont kiszivárgott és mindez hatalmas felháborodást keltett, ennek fényében kezdődtek meg az egyeztetések a svájci Genfben és az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban. Néhány napnyi tárgyalás után megszületett, amit az amerikai elnök szeretett volna: 19 pontos megállapodás Ukrajna és az Egyesült Államok között, igaz, néhány „apró” további szükséges módosítással. Ilyen például a donbaszi területcsere kérdése, ami a cikk szerint szinte azonnali politikai bukással fenyegetné az ukrán elnököt.

Ha egyetlen négyzetkilométert is felad, az lesz a fő kérdés minden választáson. Minden ellenfele addig fogja ostorozni érte, amíg meg nem omlik

– mondta az ukrán elnök egyik közeli munkatársa.

Az elemzés azzal zárul, hogy most Kijevnek döntenie kell, hogy a súlyos háborút kockáztatja, vagy hajlandó belemenni valamiféle területvesztésbe. Ugyanakkor Moszkva viselkedése ismét Kijev javára lökheti az ingát, mivel eddig az oroszok látványosan nem akarnak alkalmazkodni a helyzethez. Hamarosan több találkozóra is sor kerülhet, ez döntőnek bizonyulhat az orosz-ukrán háború lezárása szempontjából, ebben pedig központi szerepet játszik, hogy az Egyesült Államok vezetése éppen melyik irányba fordul.

Címlapkép forrása: Demetrius Freeman/The Washington Post via Getty Images