A 2013 évközi után tavaly az utolsó napon egy újabb nettó 2,9 milliárd forintos tendert írt ki az uniós fejlesztések kommunikációjával kapcsolatos feladatokra az illetékes hatóság, igaz furcsa módon utóbbi tender győzteseit a kiválasztás után csak több hónappal, tegnap ismerhettük meg.
Továbbra is az export a hazai gazdaság legfontosabb húzóereje. A magyar gazdaság nyitottsága miatt pedig a növekedés akkor válhat tartóssá, amennyiben sikerül tovább erősíteni a vállalkozások kiviteli kedvét - derül ki az OTP Business elemzéséből. Ebben kulcsszerephez juthat a piacon hamarosan debütáló Exim Kártya, amely a mikro- és kisvállalkozásokat segíti abban, hogy kedvezményes finanszírozási eszközökkel javítsák nemzetközi versenyképességüket.
Érdekes ábrára bukkantunk a JP Morgan egyik friss régiós elemzésében, amely azt mutatja, hogy az egyes országok GDP-jéhez képest mostanában messze a legtöbb EU-forrás hazánkba érkezik. Egy másik érdekes ábra csak a lengyelek finanszírozási helyzetét mutatja, amely azt jelzi, hogy elképesztően stabil forrást jelent a térség legnagyobb országának az (egyenletesen lehívott) EU-támogatás.
A választ adók 70 százaléka szerint 2015 végéig nem lesz képes teljes egészében lehívni Magyarország a 2007-2013-as ciklusból neki járó, mintegy 8200 milliárd forintnyi uniós támogatási keretösszeget - többek között ez a kellemetlen kilátás derült ki a csütörtöki Budapest Economic Forum közönségszavazásainak egyikén. Mindez amellett alakult így, hogy a kormány hosszú ideje azt a célt hangoztatja: egyetlen eurócentet sem hagyunk majd a közös uniós kasszában és ennek érdekében "biztonsági játékra" törekedve az elérhető keretösszeg 110 százalékát kötötte le pályázatokkal.
Január elsejétől Magyarország történetében a valaha volt legnagyobb gazdaságfejlesztési program veszi kezdetét - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, Székesfehérváron, a Jüllich Glas Holding Zrt. 30 éves jubileumi ünnepségén és központi irodaházának avatóján.
A múlt héten a Miniszterelnökség által bejelentett, a kkv-k körében nagy várakozással övezetett két pályázat keretösszegét átrendezte mai bejelentésével Varga Mihály. A ma reggeli sajtótájékoztatón a nemzetgazdasági miniszter ugyanis 5 milliárd forint helyett 8,5 milliárdos kerettel jelentette be a kkv-k számára rendelkezésre álló technológiai korszerűsítést jelentő pályázatot. Ezzel párhuzamosan 5-ről 1,5 milliárd forintra csökkent a kkv-k külpiacra lépését támogató pályázat keretösszege. A többi 7, múlt héten bejelentett pályázati keretösszegből azoknál, amelyek az NGM-hez tartoznak, nem történt változás. A múlt héten Csepreghy Nándor helyettes államtitkár által bejelentett pályázatok részletei, irányai:
Javulnak a magyar kis- és középvállalkozások pénzügyi kilátásai, ám ebben elsősorban nem a piaci kereslet növekedése, hanem az EU-s pályázatokba vetett remény játssza a legfontosabb szerepet - derült ki Krisán László előadásából a Portfolio csütörtöki konferenciáján. A beruházást tervező kkv-k csaknem felének még az önerő előteremtéséhez is segítségre van szüksége.
A 2020-ig tartó új EU-s programozási ciklusban Magyarország legfontosabb prioritásai gazdaságfejlesztési jellegűek, ezen belül a 75%-os foglalkoztatottság és az 1,8%-os GDP-arányos K+F elérése kiemelt cél - derült ki Csepreghy Nándor helyettes államtitkárnak a Portfolio csütörtöki konferenciáján tartott előadásából. A következő hetekben megjelennek az első pályázatok, kezdetét veszi a pályázási időszak.
Az augusztusi, idei rekordot jelentő 185 milliárd forinttól kissé elmaradó, de egyébként továbbra is magas ütemű volt szeptemberben az EU-támogatások magyarországi kifizetése - derül ki a Portfolio szokásos havi rövid vizsgálatából. Az év első kilenc hónap teljesítményének adata alapján igen nagy erőfeszítés kell ahhoz, hogy az intézményrendszer el tudja érni az egész évre meghatározott kifizetési célt.
Miután a múlt héten a Miniszterelnökség felől új, fontos információkat tudtunk meg a Széchenyi 2020 néven futó új hétéves pályázati ciklus első pályázatairól, most pénteken reggel a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetése is ismerteti a szükséges tudnivalókat.
Bosszantó adminisztratív kérések, elképesztő fluktuáció az intézményrendszerben, tízszeres túljelentkezés egy 1 milliárdos pályázatra brutális költségekkel - ezek a bürokratikus jellemzők számtalan pályázó, nyertes, projektmenedzser és tisztviselő életét keserítik meg. Szebeni Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója - aki belsős munkatársként részt vett a 2014-20-as operatív programok tervezésében - az elmúlt hónapokban megtapasztalt példákon keresztül, négyrészes cikksorozatban mutatja be a témát. Az első részben már láthattunk néhány adminisztratív nehézséget, az alábbi és a harmadik részben is erről lesz szó, a negyedik cikkben pedig olyan konkrét javaslatokról, amelyek a támogatási rendszer szereplőinek javát szolgálják - vetíti előre a szerző.
Szeptemberben az idei év legmagasabb szintjére, 900 millió forintra ugrott a Belügyminisztérium EU Önerő Alapjából jóváhagyott támogatások volumene az elmúlt egy hét döntései alapján - derül ki az egyik minapi kormánydokumentumból. Ez persze nem véletlen annak tükrében, hogy a forráshiányos helyi önkormányzatoknak, illetve önkormányzati társulásoknak október 1.-ig van lehetőségük benyújtani az idei költségvetés terhére a rendszerint néhány százmillió forintos önerő-kiegészítésre vonatkozó kérelmet. Idén eddig összesen már több mint 7 milliárd forintnyi támogatást hagyott jóvá az említett Alapból Pintér Sándor tárcavezető.
A következő hat évben az uniós forrásokból 300 milliárd forintnál többet fordít a kormány élelmiszeripari fejlesztésekre, ez meghaladja az elmúlt 20 évben e célra felhasznált összes támogatást - mondta a Miniszterelnökség vidékfejlesztésért felelős államtitkára hétfőn Szabadszálláson, a helyi gazdakör térségi fóruma előtt tartott sajtótájékoztatón.
Két jelentős finanszírozási újítással is segít a kormány a vállalkozásoknak a most elinduló pályázati ciklusban - vetítette előre a Portfolio-nak adott írásbeli interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint ez a két intézkedés jelentheti "a legnagyobb könnyítést a vállalkozásoknak" az egyszerűbbnek, átláthatóbbnak ígért új rendszerben. Csepreghy arra figyelmeztetett: szemléletváltásra kell felkészülni, mert az új ciklusban "az uniós támogatások nagy tömege visszatérítendő forrás keretében fog a gazdaságba jutni". Éppen emiatt csak az életképes, rentábilis projektek számíthatnak támogatásra, azaz olyanok, akiknek "csak a kezdeti löketre van szükségük, nem pedig hiányzó finanszírozásra".
Az uniós támogatási rendszer helyenként elképesztő bürokratikus követelményei számtalan pályázónak, nyertesnek, projektmenedzsernek, tisztviselőnek okoznak bosszúságot. Az új uniós fejlesztési ciklus hajnalán ezért különösen aktuális a pályázatokat és támogatott projekteket érintő adminisztratív terhek csökkentésének módja és lehetőségei. Szebeni Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója - aki belsős munkatársként részt vett a 2014-20-as operatív programok tervezésében - az elmúlt hónapokban megtapasztalt példákon keresztül, négyrészes cikksorozatban mutatja be a témát. Az első három cikkben az adminisztratív nehézségek mélyebb okairól olvashat az érdeklődő, a negyedik cikkben pedig olyan konkrét javaslatokról lesz szó, amelyek a támogatási rendszer szereplőinek javát szolgálják - vetíti előre a szerző.
A 2014-2020-as fejlesztési ciklusban úgy változna majd az EU-s pályázati források lehívásához szükséges biztosíték, hogy azt a vállalkozások ügyvezetője, tulajdonosa adná, így a cégnek nem kell pénzügyi garanciákat vállalnia - fejtette ki a Napi Gazdaság online változatának adott hétvégi interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára ezzel a csütörtöki sajtótájékoztatón már elmondott üzeneteket fejtette ki bővebben.
A Fidesz a központi költségvetésből nyújtana forrást az önkormányzatoknak az európai uniós pályázatokhoz szükséges önrész előteremtésére - közölte a nagyobbik kormánypárt ügyvezető alelnöke egy hétvégi budapesti sajtótájékoztatóján.
A közös uniós költségvetés, így az EU-támogatások kifizetési rendszerének súlyos zavaraira figyelmeztetett az Európai Bizottság költségvetési biztosa, amelynek egyik jele, hogy hatalmasra, 26 milliárd euróra duzzadt Bizottság kifizetési hátraléka - kongatta meg a vészharangokat a BruxInfónak és két másik európai lapnak nyilatkozva Jacek Dominik költségvetési biztos.
Október 6. után néhány nappal várható, hogy megjelenik 9 különböző pályázat a Széchenyi 2020 keretében, amelyek keretösszege csaknem a duplája annak, mint a Magyar Közlöny múlt heti számában már megjelent 68 milliárdos összeg - többek között ezt jelentette be a mai kormányszóvivői sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára jelezte, hogy 5 milliárdos keretösszeggel a kormány meghirdeti a 2007-2013-as időszak legnépszerűbb kkv-s pályázatát (eszközbeszerzés, kapacitásbővítés) vissza nem térítendő forrás mellett. Csepreghy egyúttal fontos változásokat is bejelentett az új pályázati rendszer működését illetően. A bejelentést megelőzően összeszedtük, hogy melyek a legfontosabb tudnivalók, eddigi ismeretek a 2014-2020-as pályázati rendszer kapcsán.
A jelenlegi uniós költségvetési időszakban, azaz 2014 és 2020 között a Magyarország számára elérhető összes kohéziós támogatás 20,56 milliárd euró (mintegy 6385 milliárd forint) - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kedden az MTI érdeklődésére.
Számos fociklub jut csődközelbe, egyesek konkrétan át is élik, vagy tulajdonosuk jut hasonló sorsra. Még a legmélyebb... 
Már rég nem újdonság a buy now, pay later fizetési séma, de most találtam egy terméket, ami több szempontból is...
A beszámolókészítés a vállalati könyvelés egyik legösszetettebb, évente ismétlődő feladata. Az éves pénzügyi... 
A Magyar Közlönyben jelent meg három napja az Alkotmánybíróság határozata, miszerint alaptörvény-ellenes a napelemes...
2025-ben a hazai energetikai fejlesztések soha nem látott mértékű támogatást kapnak.
Az Egyesült Államok reálgazdaságának és részvénypiacának tartós szárnyalása az elmúlt másfél évtizedben nagyrészt...
Az OTP lehet a nap nyertese?
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
