Szerdán délután nagyon sűrű adatdömping lesz az Egyesült Államokban, ami akár heves pénz- és tőkepiaci mozgásokat is kiválthat, míg csütörtökön kereskedelmi szünet lesz náluk. Európában és Japánban érdemes lesz követnünk az inflációs statisztikákat, míg itthon a Magyar Nemzeti Bank kamatmeghatározó ülése lesz a fókuszban kedden, amikor is a jegybank újabb rekordot állíthat fel az irányadó ráta mélységében.
A fokozott állami beavatkozás miatt hat gazdasági területből három esetén rontott Magyarország értékelésén az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a ma kiadott éves Átalakulási Jelentésében, ez pedig oda vezetett, hogy 1994 óta most először haladta meg az ilyen leminősítések száma a felminősítésekét a 30 térségi ország összességében. Ezen eredmény hatására azt feszegeti az EBRD jelentése, hogy megállt-e az átalakulási folyamat a régióban. A jelentést bemutató sajtótájékoztatón Erik Berglof, a szervezet vezető közgazdásza elsősorban az ukrán és a magyar folyamatok miatti aggodalmának, illetve nyugtalanságának adott hangot.
A Businesseurope előrejelzése szerint 2014-ben uniós szinten 1,4, Magyarországon pedig 1,3 százalékos gazdasági növekedés várható, az eurózónában a GDP ennél alacsonyabb, 1,1 százalékos emelkedésére számít a szervezet. Az MGYOSZ szerint a magyarországi vállalkozások versenyképességének fokozása szempontjából létfontosságú lenne a tőkéhez való hozzáférés megkönnyítése.
Magyarország "Ba1" szintű - nem befektetési ajánlású - államkötvény-osztályzata és az arra érvényes negatív kilátás a magyar gazdaság korlátozott középtávú növekedési lehetőségeit tükrözi - áll a Moody's Investors Service pénteken Londonban ismertetett éves országjelentésében. A világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítő csoportja közölte azt is, hogy lefelé ható nyomásnak tennék ki a magyar adósosztályzatot olyan esetleges intézkedések, amelyek negatívan érintenék a bankrendszert.
Megkérdeztünk a pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkárt, Kisgergely Kornélt és a Buadpest Alapkezelő befektetési igazgatóját, Duronelly Pétert a Budapest Economic Forumon, hogy egyetértenek-e a kormány által szlogenné emelt állítással miszerint: Magyarország jobban teljesít.
Rengeteg eseménnyel nézünk szembe ezen a héten, mind Európában mind az Egyesült Államokban. A globális piac szempontjából a fókuszban az amerikai GDP és munkaerő-piaci adatok lesznek, amiket csütörtökön és pénteken ismerhetünk meg. Hazánk szempontjából pedig az Európai Bizottság által kedden közölt őszi előrejelzések lehetnek a meghatározóak, de ahogy arra korábban már rámutattunk: nem kell félni.
Magyarország az 54. helyen áll a World Bank Doing Business listáján, éppen csak Panama (55.) és Botswana (56.) előtt. Szlovákia öt hellyel van előttünk, ugyanakkor Romániát (73.) továbbra is jóval megelőzzük. Az előző évhez képest Magyarország kettő helyet esett vissza (a felülvizsgált adatok tükrében), míg 2012-höz képest még jobban. Követendő példa lehetne számunkra a reformok terén Lengyelország, aki három helyezéssel tudott javítani az üzleti környezetén (felülvizsgálás előtti számokhoz képest pedig tízzel) és ezzel szépen elhúzott mellettünk.
Megerősítette a "BB" hosszúlejáratú devizaalapú államadósságra eddig érvényben tartott hitelbesorolását mai döntésével a Standard and Poor's nemzetközi hitelminősítő és egyúttal negatívon tartotta az ehhez tartozó kilátást is. Utóbbi azt jelenti, hogy a következő egy évben egyharmados az esélye annak, hogy leminősítést kap az ország. A lépést a továbbra is gyenge magyar gazdasági növekedési kilátásokkal, a korlátozott jegybanki lazító mozgástérrel, illetve a még mindig magas magánszektorbreli és államadósság állománnyal indokolta a hitelminősítő. A két másik rivális hitelminősítő közül a Fitch Ratings már stabilra visszaemelte az egy fokozattal jobb besorolásának kilátását, míg a Moody's szintén negatívon tartja a saját, Ba1 besorolásának kilátását. Az S&P idén tavasszal sem volt igazán lelkes a magyar gazdasági folyamatok kapcsán és akkor is utalt az esetleges leminősítésünkre.
Megfelelő külső kockázati környezet esetén 3,00 százalék alá is csökkenhet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata a jelenlegi enyhítési ciklusban, de hosszabb távon az inflációs folyamatok kamatemelést tehetnek szükségessé - jósolták hétfői helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
Kevesebb mint fele akkora lehet a potenciális - a gazdaság túlhevülése nélküli - gazdasági növekedés Európa déli és keleti felén most, mint 2008 előtt - állt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön közzétett tanulmányában.
Számos, mélyen gyökerező, de idővel alakítható tényező határozza meg azt, hogy egy ország a válság után fel tud-e zárkózni a korábbi trendnövekedési üteméhez, vagy sem és ezek között az oktatás és az intézményrendszer minősége, valamint az üzleti környezet jellege kiemelten fontos - mutatott rá a Budapest Economic Forumon tartott elgondolkodtató előadásában Székely István Pál. Az Európai Bizottság ország igazgatója - aki többek között az olasz és az írországi gazdasági programokat kiemelten szorosan követi - felvázolta azt, hogy melyek azok az összefüggések, amelyek miatt óriási gazdasági lehetőségek előtt állnak a kelet-közép-európai országok, illetve melyek azok a keretek, amelyek segíthetnek abban, hogy idővel egy magyar Apple is "kinőjön a földből".
Török Gábor szerint az elmúlt 3 év legfontosabb jellemzője a politikai kormányzás Magyarországon, de már átestünk a ló túloldalára, és a gazdaság autonómiájáért kell küzdeni. A kormány "kerül, amibe kerül" alapon próbálja megvalósítani céljait, és részigazságot hangsúlyoz Chikán Attila szerint. Jaksity György szerint az USA-ban történtek világítanak rá, hogy a politikához értők ma sokkal jobban értik, mi történik a gazdaságpolitikában, mint egy pallérozott közgazdász. Kisgergely Kornél, az NGM államtitkára vitatja, hogy önmagában az intézményrendszer problémái akadályoznák a felzárkózást. A magyar gazdaság felzárkózásának esélyeiről folyt az első panelbeszélgetés a Portfolio.hu mai Budapest Economic Forum konferenciáján.
Miközben az Egyesült Államok esetleges csődje most a legfontosabb téma a nemzetközi piacokon, aközben a magyar állam csődjének piacon árazott esélye egyéves mélypontra süllyedt az utóbbi napokra. Ez bizonyára támogató erő volt a forint számára is, amely az utóbbi hetek jelentős külpiaci hangulati ingadozásait egészen jól viselte. Egy ma közzétett felmérés szerint egyébként a harmadik negyedévben Magyarországon csökkent az egyik legintenzívebben a csődkockázat piaci árazása a régiós országok közül és ezzel a 18.-ról a 20. helyre csúsztunk vissza a világ legkockázatosabbnak tartott országainak rangsorában.
Ha Magyarország gazdasági értelemben sikeres, akkor jóval kisebb az esély arra, hogy olyan autokratikus személyi rendszer alakuljon ki, mint Vlagyimir Putyin esetén - többek között ilyen értelmű jelzéseket tett a brit Telegraphnak adott, ma közzétett interjúban Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök a héten járt a brit fővárosban, és az interjúban többek között a nemzeti szuverenitásról és a konzervatív értékek fontosságáról, illetve arról beszélt, hogy nem sürgetné az eurózónába való magyar belépést.
Nagyon kevésen múlott, hogy szeptemberben a Fed elhalasztotta az eszközvásárlások visszafogásával (tapering) kapcsolatos döntést, ami a következő hónapokban jelentős bizonytalanság forrása lehet - véli Martin Blum, az Ithuba Capital portfólió menedzsere. Blum szerint Európában más a helyzet, az EKB-nak ugyanis egészen addig nyitottnak kell maradnia a lazításra, amíg a konjunktúraindikátorok és a tényleges adatok egységes képet nem festenek. Nem kizárt, hogy év vége közeledtével valamilyen új likviditásfokozó intézkedést jelentenek be, kérdés azonban, hogy kamatvágás is társul-e hozzá - véli a szakértő. Blum szerint Magyarország esetében egyértelmű, hogy a hosszú távú növekedési potenciál jelenti a kockázatot. Fontos lenne, hogy olyan legyen a környezet, amely kedvez a beruházásoknak.
Csökkenés volt tapasztalható tavaly a magyarországi informatikai piacon, ami alól nem jelentett kivételt a szoftverpiac sem. Az SAP új szoftverértékesítéseiből eredő bevételei mégis 40%-kal emelkedtek az előző évhez képest - mondta el Ablonczy Balázs, az SAP magyarországi ügyvezető igazgatója a vállalat éves konferenciáján.
Makroadatok szempontjából egy visszafogott hétnek nézünk elébe, bár ez nem jelenti azt hogy ne lenne érdemes figyelnünk egyes eseményekre. Érdekesnek bizonyulhat ugyanis az infláció alakulása itthon és külföldön is. Hazánkban 1,7 százalékot várnak a Portfolio.hu által megkérdezett elemzők, de fontos lehet még az államháztartási hiány előzetes augusztusi értéke is.
A közelmúltban számos feltörekvő piaci országból kezdett el hirtelenül menekülni a tőke. Ilyen szempontból a világ legkockázatosabb országa Törökország, Magyarország viszont csak a lista végén szerepel, bár megelőzi Kínát és Oroszországot.
Messzemenően túlzóak azok a sajtóban keringő hírek, miszerint akár kétmilliárd eurós - vagyis mintegy 600 milliárd forintos - pénzügyi korrekciót is elvárhat az Európai Bizottság Magyarországtól az uniós fejlesztési forrásokkal kapcsolatban - mondta pénteken magyar újságíróknak Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős Johannes Hahn osztrák EU-biztos szóvivője.
Az előzetesen közölttel egyező fő számokat tett ma reggel közzé a részletes második negyedévi GDP-statisztikák kapcsán a KSH, így negyedéves alapon 0,1%-kal, míg éves összevetésben naptárhatással kiigazítva 0,5%-kal bővült a magyar gazdaság.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Videót is közzétettek az esetről.
Az amerikai haderő egyik legfrissebb fejlesztése.
Értékes fegyverek estek ki a szolgálatból.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
