Bige: ha mindenki egyszerre akar műtrágyát, lehetnek ellátási zavarok

Hogy néz ki az európai műtrágyahelyzet? Mennyiben látszanak a rendeződés jelei a korábbi leállások, termeléscsökkentések után?

2023 első negyedévét egyelőre mindenképpen az árak mérséklődése jellemzi műtrágyaoldalról. Az európai földgázárak már tavaly elkezdődött mérséklődése, és ennek következtében a műtrágya előállítási árának csökkenése miatt a kontinenst uraló vásárlási kedv jelentősen visszaesett mind viszonteladói, mind pedig végfelhasználói, vagyis termelői részről -

a további árcsökkenésre számítva ugyanis kivárás a jellemző magatartás most.

Ugyanakkor azt hangsúlyoznom kell, hogy továbbra is egy rendkívül volatilis piacról beszélünk.

Bármikor megfordulhat a mostani piaci irány és átválthat egy emelkedő piaci trendbe, ahogyan az megtörtént tavaly februárban, reagálva a gyorsan változó geopolitikai szituációra.

Mennyire képes pótolni a kieső mennyiségeket Észak-Afrika, vagy más, Európán kívüli szállítói kör? Jelenthet a beáramló import tartós piacvesztést az európai gyártóknak?

Kétségkívül nagyon jelentős mennyiségű nitrogén típusú műtrágya érkezett az európai kontinensre a világpiacról. Köszönhető ez a rendkívül magas regionális áraknak, mivel a tavalyi energiaválság epicentruma Európa volt. Azonban kiemelendő, hogy míg nitrogén típusú műtrágya ugyan érkezett, a kontinens számára nem megfelelő, karbamid műtrágya jött be jelentős mennyiségben, amiből a termelők vásároltak is a tavalyi időszakban. Félrevezető ugyanis, hogy míg a karbamid típusú műtrágyának magasabb nitrogén hatóanyagtartalma van egy tonnára vetítve, az nem tud hasznosulni a növény számára olyan hatékonyan, mint egy kálcium ammónium-nitrát típusú műtrágya, magyarul pétisó.

A kevésbé hatékony hasznosulás legfőbb oka a jelentős ammóniapárolgás és a talaj nagymértékű savanyító hatása. Minél magasabb a hőmérséklet, minél szárazabb az időjárás, a karbamidból annál több ammónia, és így nitrogén hatóanyag párolog el, aminek következtében a termelők még inkább fokozzák a kitettségüket és a termőtalajok minőségének romlását.

Ez az ammóniaelpárolgás olyan mértékű is lehet, hogy a karbamid nitrogén tartalmából mindösszesen 30 százalék hasznosul.

Összegezve tehát, nem tartok tartós piacvesztéstől az európai gyártók esetében, amíg elérhető számukra olyan földgáz, ami versenyképes végterméket biztosít a termelésük számára.

Időnként felmerül, hogy az import minősége nem megfelelő, bizonyos tényezők miatt nem a megszokott hatást várhatják a gazdák. Jogosak a minőségi kifogások az Európán kívüli beszállítókkal kapcsolatban?

A már korábban említett karbamid műtrágyán kívül érkezett az Európai Unió területére pétisó típusú műtrágya is, unión kívüli gyárakból. Elsősorban török és ukrán pétisó érhető el a magyar piacon számottevőbb mértékben, ami nem uniós eredetű.

Ugyanakkor mindkét esetben elmondható, hogy jelentős minőségbeli különbség tapasztalható egy unióban gyártott, modern műtrágya és egy harmadik országból érkező termék között.

Itt gondolok akár a felületkezelő anyagok hiányára, akár a szemcsék szilárdságára, a csomagolás minőségére, a termék hőtűrő képességére, és a sorban a legfontosabbra: a hatóanyag pontos mértékére. Több olyan műtrágya is elérhető ma Magyarországon harmadik országból, amiben nem pontos hatóanyag tartalom található, ez a mai magas költségek tekintetében jelentős árkülönbségeket jelent. Ilyen tekintetben a termelőknek nagyon óvatosaknak és megfontoltaknak kell lenniük. A mai kiszámíthatatlan piaci környezetben nem szabad a véletlenre bízni egy-egy üzleti döntést, mert az könnyen végzetes lehet.

Hogyan reagáltak a termelők tavaly a műtrágya drágulására? Mennyire volt jellemző a kisebb mennyiség vásárlása, a kivárás, mennyien vannak, akik ugyanazt a mennyiséget vették, mint korábban – kerül, amibe kerül?

Egy gazdaság tekintetében nagyon fontos folyamatosan elemezni a termelési költségeket és megtérüléseket. A mezőgazdasági munkához elengedhetetlen a következő input termékek minden évben történő beszerzése: vetőmag, növényvédőszer és műtrágya. Ezen felül a mezőgazdasági gépek naprakészen tartása és korszerűsítése is kulcskérdés. Mivel minden évben szükségszerű a vásárlás, jól nyomon követhető a termelési költségek változása. Manapság elmondható, hogy a termelési költségek összességében jelentősen megemelkedtek, minden input termék esetében a 2020-as évhez viszonyítva. Figyelembe véve az elmúlt időszakban a terményárak csökkenését, a gazdaságok hatékonyságának növekedése elengedhetetlen az életben maradáshoz.

Ez azt jelenti elsősorban, hogy a gazdaságoknak minél több terményt kell termelniük egy hektárra vetítve, hogy a fajlagos költségek nagyobb volumenre osztódjanak el. Azaz növelni kell a hozamokat.

A hatékony gazdálkodás alappillére a jó minőségű és pontos mennyiségű műtrágya-felhasználás. Azok a termelők, akik visszafogják a műtrágya kijuttatását, veszélybe sodorják a terméshozamukat. Végezetül pedig egy olyan negatív spirálba kerülhetnek, amely következtében nem lesznek képesek kigazdálkodni az input oldalon lévő többi költségnövekedést. Szerencsére a magyar gazdák jelentős része ezzel a ténnyel tisztában van, ezért nitrogénműtrágya-felhasználásban eddig nem volt jelentős mértékű visszaesés, ugyanakkor a vásárlói szokások megváltoztak az elmúlt években, több az elaprózódott beszerzés. Bízom benne, hogy e vonatkozásban az idei évben is felelősen döntenek a gazdák.

Agrárium 2023

A téma szóba kerül hamarosan megrendezendő mezőgazdasági konferenciánkon is.

Információ és jelentkezés

Mi lett volna, illetve lenne a helyes gyakorlat a termelők részéről? Megvenni a szükséges mennyiséget, kevesebbet venni, vagy várni az árcsökkenésre?

Nem tisztem minősíteni a termelők döntését a tekintetben, hogy mi lett volna a helyes vagy helytelen. Senki nem rendelkezik egy jövőbe látó kristálygömbbel, hogy tudja, mi a helyes döntés minden esetben. A tavalyi energiaválság eddig páratlan volt a fejlett világ számára. Mindenki úgy kezelte a válságot, ahogyan legjobb tudása szerint tudta.

A vásárlók által követett stratégiákat tekintve milyen a piac most? Mennyire tapasztalható, hogy kivárnak a termelők?

A gazdálkodók jelenleg két csoportra oszthatók. Vannak, akik megvették a műtrágyát tavaly és biztosra mentek, és olyanok is, akik kivárnak a legutolsó pillanatig, bízva egy kedvezőbb árszint elérésében.

Ugyanakkor, ha részletesebben megvizsgáljuk a piacot, az látható: aki megvette tavaly magasabb árszinten a műtrágyáját, és lefedezte terményértékesítéssel a beruházást az akkor aktuális terményárakon, az jobban járt, mint aki kivárásra játszott.

Mindazonáltal elmondható a magyar mezőgazdaságról, hogy sokkal spekulatívabb, mint a német vagy osztrák agrárium, ahol minden döntés előtt jelentős kockázatelemzés megy végbe. Összességében sok, apró, rendszeres vásárlást és sok, apró, rendszeres értékesítést hajtanak végre az ottani gazdaságok, minimalizálva a volatilis piacokból eredő veszélyt.

Adódhatnak ellátási problémák, ha mindenki egyszerre akar majd műtrágyát venni, vagyis ha túl sokáig várnak a gazdák?

A jelentősen elhúzódó piac magában hordozza a logisztikai keresztmetszetek szűkülését. A műtrágyapiacnak van egy jelentős korlátja: amikor a növény elér egy adott fejlődési állapotot, a tápanyagot akkor kell megadni számára, hogy tovább tudjon fejlődni. Később már felesleges. Jelen piaci magatartás a termelők részéről – már aki nem készletezett be – az, hogy egyenesen a felhasználás előtt hívják le a szükséges mennyiségüket, ami prompt szállítást igényel.

A szűk időablak miatt előfordulhat az az eset, hogy amikor jelentős mennyiségű termelő egyszerre kívánja megvásárolni a műtrágyáját és prompt szállításra van szükség, akkor az elérhető logisztikai kapacitás az országban nem lesz elegendő.

Erre az esetre a termelőknek és kereskedőknek egyaránt fel kell készülniük. A Nitrogénművek Zrt. esetében speciális konstrukciókat dolgoztunk ki annak érdekében, hogy a magyar mezőgazdaságot támogassuk és időben kiszolgáljunk minden partnerünket. Azonban ehhez minden szereplő együttműködésére is szükség van. Magunkban nem vagyunk elegendőek a magyar piaci igények maradéktalan kiszolgálásához.

Mit tehetnek a helyzet kezelésében az integrátorok? Lehet ilyen nagy összegeket ilyen forrásköltségek mellett stabilan finanszírozni?

A jelenlévő finanszírozási környezet kísértetiesen idézi a 90-es években tapasztalt magas inflációs és kamatkörnyezetet. Vállalkozások nehezen jutnak finanszírozáshoz, amely következtében

minden integrátor megválogatja azt, hogy idén kit fog finanszírozni.

Ezt a pénzügyi helyzetet tetőzi a rendkívül aszályos múlt év, mivel jelentős mértékű hozamkiesés tapasztalható, szűkítve ezzel a magyar mezőgazdaság likviditását. A magyar termelők számottevő része jelentős mértékben igényelt szállítói finanszírozást a korábbi években. Idén azonban ennek a mértéke csökkenni fog a magas kockázati tényezők következtében.

Milyen kilátások vannak gyártói szemmel a közeljövőre nézve a műtrágyapiacon? Mikorra várható, hogy rendeződik a helyzet, egyáltalán várható belátható időn belül stabilizálódás?

A műtrágyagyártás az energiaintenzív iparágak közé tartozik. Viszont a földgáz a mi esetünkben nem az energia miatt szükséges, hanem az ammóniaszintézis legfőbb alapanyaga, amiből képesek vagyunk ammóniát gyártani. Ammónia nélkül nitrogén típusú műtrágyát nem lehet készíteni.

Amíg az energiapiacon nem tapasztalható egy stabilizálódás, addig a műtrágyapiacon tapasztalt volatilis környezet fenn fog maradni.

Be kell rendezkedni tartósan magas műtrágyaárakra, vagy a mostani inkább egy múló piaci zavar, és középtávon árcsökkenés jön?

A nitrogén műtrágyák értékesítési ára 2013-tól évről-évre csökkent, egészen az energiaárak emelkedéséig, azaz 2021 őszéig. Véleményem szerint belátható időn belül a 2021 előtt tapasztalt szintekre nem fog visszatérni a műtrágyák árszintje. Ugyanakkor az, hogy milyen áron fog beállni az új piaci árszint, egyelőre még nem látható.

Fotó: Németh András Péter, Getty Images