A WTI ára továbbra is 20 dollár alatt van, a soha nem látott mértékű OPEC+ megállapodás nem nyugtatta meg a piaci szereplőket. Trump és kormánya már azon gondolkozik, hogy akár már bizonyítottan a föld alatt levő, még ki nem bányászott olajkészleteket megvásárolná, hogy életben tartsa az amerikai palaolajszektort.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) a mai napon tette közzé a havi olajpiaci jelentését, melyben drámai számokat publikált. Ennek hatására beszakadt az olajár, ami magával rántotta a nagy európai olajtársaságok részvényárfolyamait is, melyek közül a Mol sem volt kivétel.
Péntektől a benzin 5 forinttal, a gázolaj pedig 6 forinttal kerül majd kevesebbe a hazai kutakon, így tehát az üzemanyagok árcsökkenése tovább folytatódik, holott az olaj árának jelentős emelkedése ezt már nem indokolná.
Hiába az eddig soha nem látott mértékű termelés-visszavágás az OPEC+ részéről, az olaj árfolyama esik. Vészesen telnek a tárolókapacitások, és furcsa módon Szaúd-Arábia még gőzerővel kihasználja azt, hogy az olajkartell megállapodása csak májustól érvényes, és töméntelen mennyiségű kőolajjal árasztja el nap mint nap a piacokat.
Vasárnap hivatalosan is lezárult a Szaúd-Arábia és Oroszország között feszülő olajháború, és történelmi méretű alku született a felek között, méghozzá nem akárki, hanem Donald Trump személyes közbenjárásával. Ezzel az elmúlt bő hónap olajpiaci eseményei a legrövidebb ideig tartó, de annál véresebb árháborúként kerülhetnek be a történelemkönyvekbe. Bár a megállapodás első ránézésre az Egyesült Államok számára a legkedvezőbb, azonban amennyiben a dolgok mélyére tekintünk, az amerikai palaolajszektor még közel sincs kint a bajból teljesen, és Oroszország illetve Szaúd-Arábia érdekeit is hasonlóan szolgálja a jelenlegi egyezség. Külön érdemes megemlíteni, hogy hatalmas fordulat történt az Egyesült Államok olajpolitikájában, a jelen pillanatig az USA mindig rendívül ellenezte a kartell által mesterségesen magasan tartott olajárakat. Mindennek ellenére sem lélegezhet fel teljesen az olajpiac, ugyanis a kereslet zuhanása nagyságrendileg a duplája a jelenleg elfogadott termelés-csökkentéseknek, így végtére a gazdaság újraindításával állhatna ismét teljesen talpra a szektor.
Soha nem látott mértékű olajtermelés-csökkentésről döntött előző héten az OPEC+, azonban rövid távon még továbbra is nyomás alatt van az olaj ára a hatalmas kereslet oldali visszaesésnek köszönhetően. További vágásoktól sem zárkóznak el a szaúdiak, Trump szerint pedig a tényleges kínálatcsökkentés jóval több lehet, mint 10 millió hordó/nap.
Az olajárak világpiaci stabilizálásáról tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök - közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata.
Véget ért az olajháború, ugyanis az oroszok feltételesen megegyeztek a szaúdiakkal egy 10 millió hordó/nappal induló, majd fokozatosan csökkenő termelés-visszavágásról. A kartell még további 5 millió hordó/napos olajtermelés-csökkentést vár el a G20 államoktól, mely megbeszélés holnap esedékes. A hírek hatására a Brent a kezdeti 7 százalékot meghaladó emelkedésből 4 százalékos esésbe fordult.
A ma délután négy órakor induló megbeszélésen kiderülhet, hogy mekkora vágást fognak összességében végrehajtani a nagy olajhatalmak. További nagy kérdés, hogy mihez képest viszonyítjuk a termelés-visszafogásokat. Amennyiben a jelenlegi szintekhez képest nézzük, akkor matematikailag akár még reális is lehet egy összességében 10 millió hordó/napos csökkentés. A tárolói kapacitások vészesen fogynak, így egyértelműen sürgős beavatkozásra lenne szükség az olaj piacán. Egészen széles a skála, hogy a végső döntés következtében merre tarthat az olaj ára, a legoptimistább esetben 40 dollárig is emelkedhet a jegyzés, a legrosszabb esetben hosszabb távon 10 dollár alá is eshet.
Sok a bizonytalanság még a ma délután négykor kezdődő OPEC+ ülés kapcsán, egyelőre bizonyos források szerint még nincs megegyezés a felek között. Az oroszok nagyot vágnának, de ennek végrehajtásához keveslik az Egyesült Államok hozzáállását. Emellett továbbra is kérdés, hogy amennyiben történelmi méretű kitermelés-csökkentés születne az olajkartell életében, az mire lehet elég az olajkereslet drámai visszaesésének következtében.
Mintegy 50 amerikai republikánus képviselő levélben sürgette Szaúd-Arábiát olajkitermelése csökkentésére.
Réthy Róberttől megtudhattuk, hogy egyelőre a Molnak nincs eredményvárakozása idénre a bizonytalan működési környezetre való tekintettel, pénzügyileg stabil lábakon áll a hazai olajtársaság, hordónként 25 dolláros Brent olajár fölött már nyereségessé válhat a szénhidrogén-termelés, a kerozin kereslet nagyjából 90 százaléka tűnhetett el Magyarországon a koronavírus megjelenésének következtében, a benzin iránti igény eddig körülbelül 40 százalékkal zuhant, és bár folyamatosan épül a poliol üzem, de logisztikai problémák miatt csúszások is elképzelhetőek. A menedzsment mindent megtesz a működési és beruházási költségek csökkentése érdekében, hogy minél jobban átvészelje a jelenlegi nehéz iparági környezetet.
8 százalékot emelkedett hirtelen az olaj árfolyama nem sokkal azután, hogy a Bloomberg publikálta értesülését, miszerint az OPEC+ jelentős kitermeléscsökkentésről tárgyal.
Az olaj ára a tegnapi záróértéke körül tanyázik, mindenki a holnapi OPEC+ ülést várja. Nagy kérdés, hogy megtörténik-e a Trump által beígért 10-15 millió hordó/napos vágás, ugyanis az OPEC a megállapodást az Egyesült Államok részvételéhez kötötte, amely viszont kormányzati szinten nem szeretne beavatkozni a termelés visszafogásába.
A JP Morgan elemzői azt jósolják, hogy nem lesz megegyezés a csütörtökön tartott rendkívüli OPEC+ ülésen, ugyanis a szaúdiak érdeke egy széles körű koalíció lenne, ahol nemcsak az OPEC+ nemzetek járulnának hozzá a termelés-csökkentésekhez, hanem az Egyesült Államok, Kanada, Brazília és Mexikó is. Ennek hiányában egy 4 millió hordó körüli kitermelés-vágás jöhet, és a Brent 10 dollárra zuhanhat.
A Bernstein szerint nincs mire várni, még a nagy olajháborús megállapodás előtt be kell vásárolni az olaj és gázipari szolgáltatásokat nyújtó cégek papírjaiból, ugyanis mély alulárazás alakult ki esetükben, melynek hatására még 30 dolláros olajár mellett is 60 százalékos felértékelődési potenciállal kecsegtetnek hosszabb távon. Az elmúlt évekhez képest ezek a papírok a töredéküket érik, és technikailag is nagyon túl vannak adva.
Oroszországnak hatalmas állami tartalékai vannak a korábbi magas olajáraknak köszönhetően, azonban nagy dilemma, hogy mire költené el ezeket. Most nagy szükség lenne megsegíteni a koronavírus miatt meggyengült gazdaságot, azonban egy elhúzódó olajháború esetén viszont szükségesek lennének ezek a tartalékok. A Szaúd-Arábiával folytatott csütörtöki rendkívüli OPEC+ megbeszélésen kiderülhet, Oroszország melyik utat választja.
Továbbra is az olajháború befejezése körüli híráramok mozgatják az olaj piacát, bár az elemzők nagyrésze szkeptikus, ugyanis amennyiben sikerülne Szaúd-Arábiának és Oroszországnak megegyeznie egy nagyobb termelés-csökkentésben, az is már túl későn érkezhet és túl kevés lehet a kereslet hatalmas mértékű visszaeséséhez képest. Az Egyesült Államok egyelőre kimaradna az alkuból, ami kérdésessé teszi, hogy a másik két olajnagyhatalom hajlandó lesz-e ilyen feltételekkel megállapodni.
Hétfő estére nyolc százalékkal lett olcsóbb az olaj miután továbbra sem tudni, hova vezethet az orosz-szaúdi árháború, egyelőre a megegyezés nagyon távolinak tűnik.
Zömében igen pesszimisták a kőolajpiaci elemzők az olaj árának második negyedévi alakulásával kapcsolatosan, a megkérdezett 30 szakember véleményének a konszenzusa 20 dollár, holott jelenleg az olaj 30 dollár felett van. A pesszimisták szerint Szaúd-Arábiának és Oroszországnak nem áll érdekében befejezni az olajháborút, másrészt későn is érkezhet a koordinált termelés-csökkentés. A legoptimistább esetben májusban megugorhat a kőolaj iránti világpiaci igény, amennyiben a járvány terjedése jelentősen alábbhagy.
Még soha nem láttunk ilyet a személyi kölcsönöknél, a lakáshiteleknél is nagyon régen.
Herceghalomra érkezik a Portfolio ingyenes rendezvénysorozata június 12-én.
A következő pár évben lépcsős bevezetés következik.
Fischer András, az OTP Bank innovációs igazgatója: a digitális bankolással együtt eddig nem látott csalási módszerek is megjelentek.
Idegengyűlölőnek nevezete Japánt és Indiát, amiért nem akarnak bevándorlókat.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
