Az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen arra ösztönzi a csendes-óceáni térség pénzügyminisztereit, hogy növeljék gazdaságaik termelési kapacitását és finanszírozzák az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiára való áttérést.
A magyar kormánynak az év végéig kell egy átfogó, független jelentést készítetnie a hazai nyugdíjrendszer reformjáról. Az Európai Bizottság által a helyreállítási és ellenállóképességi terv (RRP) részeként elvárt elemzést még az idei év végéig kell elvégeznie az Orbán-kabinetnek. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa részt akar venni a szerintük még ez évben várható egy EU delegációval folyó egyeztetésnek. A NYUSZET már el is készítette aktualizált reformjavaslatát.
Romániában 2024 szeptemberétől 40%-kal emelkednek az állami nyugdíjak. A hivatalos ok az unió által szorgalmazott nyugdíjreform, aminek az egyenlőtlenségek csökkentése mellett részét képezné, hogy a választási megfontolásoktól független legyen a nyugdíjpolitika. A nyugdíjemelés utáni bő fél évben Románia három választást tart.
A klímaszorongás egyre többeket sarkall életmódjuk zöldítésére, ennek pedig egy kiemelkedően fontos területe az élelmiszervásárlási- és fogyasztási szokások megváltoztatása. Akár a csomagolásmentesség, akár a kisebb karbonlábnyom elérése, akár a közvetlen termelő-kapcsolatok erősítése a cél, a bevásárlóközösségek a helyi termékek megbízható, és egyre népszerűbb beszerzési forrásai. De vajon milyen szerepe lehet e közösségeknek a növekedési kényszer meghaladásában, és hol tart ma a bevásárlóközösségek hazai mozgalma?
A területi különbségek mérséklését, a periférikus sajátoságok negatív hatásainak csökkentését számos alapelv és fejlesztési módszer kívánja elősegíteni, melyek közül a fejlesztési források mértékét, elosztását és felhasználási módját meghatározó elvek és konkrét szabályok különösen fontosak, hiszen ezek összehangolt, optimalizált működtetése teremti meg az esélyét a hátrányos helyzetű térségek felzárkózásának. Baranya megye sajátos fejlődési pályája, a perifériára kerülés folyamata, az elmúlt évtized konjunktúrájából való kimaradás középpontba helyezi az EU források hatékony felhasználásának kérdését.
Ahogy a globális minimumadóval a társaságok adóoptimalizációja és -elkerülése ellen közös nevezőre jutott a világ, úgy most a leggazdagabb magánszemélyek trükközéseire is lecsaphatnak világszerte. Egy friss kutatás szerint, ha a világ 2750 milliárdosának vagyonára 2%-os adókulcsot alkalmaznának, évente mintegy 250 milliárd dollárnyi plusz bevétellel gazdagodhatnak a költségvetések. A Nobel-díjas közgazdász, Joseph Stiglitz egy globális összefogást javasol, és több jel is abba az irányba mutat, hogy kemény idők jönnek a legvagyonosabbakra.
Az Európai Unióban a nemek közötti egyenlőség helyzetét jelző mutatót az EIGE (European Institute for Gender Equality) vezette be egy évtizeddel ezelőtt. Az idei évben a mutató történetében a legnagyobb növekedést tapasztalták, az EU 70,2 pontot ért el a maximális 100-ból.
Olaszország alacsony női foglalkoztatási és születési rátája veszélyezteti a gazdasági növekedést és a nyugdíjak fenntarthatóságát, de a 2024-es költségvetésben nem várható semmilyen erre vonatkozó intézkedés – írja a Reuters.
Idén Claudia Goldin amerikai gazdaságtörténész és munkagazdász kapta a közgazdasági Nobel-emlékdíjat, a nők munkaerőpiaci helyzetének több évtizedes kutatásáért. Cikkünkben azt járjuk körül, mi ennek a jelentősége, és hogyan járult hozzá Goldin ahhoz, amit a nők munkapiaci helyzetéről tudunk.
Claudia Goldin, a Harvard Egyetem professzorának ítélték oda a közgazdasági Nobel-díjat a nők munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatos úttörő kutatásaiért - közölte a díjak odaítélésért felelős bizottság.
Az alacsony bérű foglalkoztatás sokakat érint az európai munkaerőpiacokon, a hosszú távú karrier és bérmobilitás szempontjából pedig sokszor zsákutcának bizonyul. Két, Svédországra vonatkozó, adminisztratív adatokon alapuló kutatás alapján ebben az írásban amellett érvelek, hogy a munkatársi kapcsolathálózatok, illetve a helyi munkaerőpiacok foglalkozási szerkezetének sajátos diverzifikációja segítenek az alacsony bérű foglalkoztatásból való kiszabadulásban.
Mint ahogy arról már mi is beszámoltunk, a kormány nemrégiben bejelentette, hogy jövő év januárjától elindul a CSOK Plusz. Bár számos tekintetben ez szigorodást jelent, az első lakást vásárló családalapítók számára a rendszer bőkezűbbé is válhat, ami kifejezetten jól is jöhet nekik, ugyanis e társadalmi rétegnél sokszor probléma, hogy a hitelfelvételhez nem rendelkeznek a minimálisan előírt 20 százalék önerővel. Így bár a gyorsan növekvő jövedelmük mellett képesek lennének a törlesztőrészletek fizetésére, a adósságfék-szabályozás miatt nem, vagy csak sokkal nehezebben tudnak hozzájutni a kiszemelt ingatlanhoz A Hitelintézeti Szemle júniusi tanulmányából csipegetve megnéztük, hogy mit tudunk jelenleg az első lakásvásárlókról.
A világ elmarad a fejlesztési ígéretei, vagyis a fenntartható fejlődési célok teljesítése terén, amelyekről még 2015-ben állapodott meg a világ összes kormánya oly módon, hogy azokat 2030-ig el kell érni. Az összes célkitűzés terén – köztük az olyan fontos területeken is, mint a szegénység felszámolása és az éhezés megszüntetése – az előrelépés a vállalt ütemhez képest kevesebb mint negyedével történik. A jelenlegi trendek alapján a világ fél évszázaddal később fogja teljesíteni az eredetileg 2030-ra kitűzött célokat.
Elgondolkodtató megállapításokat tett közzé a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok a fiatalok demokráciához való hozzáállásáról: csak hajszálnyival vannak többen azok, akik szerint a demokrácia előnyösebb más politikai rendszerekkel szemben, és egyre többen támogatják a katonai uralmi rendszerképet.
A munkaerőpiaci egyenlőtlenségek mérséklődése jellemezte az eurózóna 2000 és 2020 közötti időszakát – ez olvasható ki a Statisztikai Szemle augusztusi számában megjelent tanulmányból, amely az eurózóna, illetve az EU munkaerőpiaci mutatóinak két évtizeden átívelő alakulását vizsgálta meg. Az elemzés arra is rámutat, hogy a vizsgált időszak nagyobb részében az eurózóna egyenlőtlenségmutatói alacsonyabbak voltak, mint az EU-é, annak ellenére, hogy a szuverén adósságválság – és részben a koronavírus-járvány okozta recesszió is – leginkább eurózóna-tagországokat sújtott.
Évről évre kevesebb szülő képes támogatni a lakásvásárlás előtt álló gyerekét Nagy-Britanniában. A szülői segítség gyakran a hitelfelvételhez szükséges önerőt jelenti a szigetországban, azonban az utóbbi években úgy tűnik, kezdenek kiürülni a szülői pénztárcák. Míg 2018-ban az első lakást vásárlók 80 százaléka kapott szülői segítséget, addig tavaly már csak 74, idén pedig 72 százalékra csökkent az arány - írja a Bloomberg.
A Credit Suisse Global Wealth Report 2023-as friss kiadása szerint 2022 jelentős visszaesést hozott a háztartási szektor vagyonfelhalmozásának eddig folyamatosan emelkedő tendenciájában, ugyanis tavaly a 2008-as pénzügyi válság óta először csökkent a háztartások nettó globális vagyona. Ezzel párhuzamosan egy év alatt 3,5 millió fővel csökkent a dollármilliomosok száma világszerte, és ebben még nincs benne az 4,4 millió „inflációs” milliomos, aki az inflációt is belekalkulálva igazából már nem is milliomos.
Egy új elemzés szerint, ha az Egyesült Államokban a nőknek fizetést adnának a gondozási és gyereknevelési munkájukért, akkor évente 627 milliárd dollárral többet keresnének – írja a Bloomberg.
A "Barbie" című film kínai bemutatója vitákat váltott ki a feminizmusról és a patriarchátusról, rávilágítva a nemek közötti dinamika összetett helyzetére az országban. A Greta Gerwig által rendezett film, amelynek középpontjában a Mattel ikonikus babája áll, feminista témái miatt figyelmet keltett, ugyanakkor a kínai társadalom különböző rétegei részéről kritikával és ellenérzésekkel is találkozott. Viszont az egyre hevesebb viták a női egyenjogúságról komoly nyomást helyeznek a kínai kommunista pártra is.
Az újgenerációs technológiák, mint a robotika, a 3D nyomtatás és a mesterséges intelligencia ma már olyan protézisek gyártását teszik lehetővé, amelyeket akár agyi jelekkel is lehet irányítani. Az ehhez szükséges agy-számítógép interfészek az utóbbi időben hatalmas fejlődésen mentek keresztül, és úgy tűnik, a jövőben már nem csak a testi fogyatékossággal élők életét könnyítik meg, hanem az emberi képességek természetes határait is ki fogják szélesíteni. Cikkünkben utánajártunk, mely cégek kísérleteznek kiborg-technológiákkal, és milyen társadalmi hatásai lehetnek a bionikus eszközök elterjedésének.