A kínai BYD májusban eddigi legerősebb havi eladásait produkálta 2025-ben, miután jelentős árengedményekkel csábította a vásárlókat. A lépés felpörgette a keresletet, de egyúttal felerősítette az árháborús félelmeket az elektromosautó-piacon, ami nagy válságot hozhat a szektorban.
A kínai BYD 100 milliárd forintos beruházással új fejlesztési és szolgáltatóközpontot hoz létre Budapesten, amely várhatóan kétezer, többségében mérnöki munkahelyet teremt. A Portfolio pedig azt is kiszúrta, hol lehet az új BYD-létesítmény. A központ feladatai közé értékesítés-támogatás, járműtesztelés és a modellek európai piacra szabott fejlesztése tartozik. A projekt részleteiről a cég és a magyar kormány egyelőre szűkszavúan nyilatkozott. A beruházás adókedvezményekre is jogosíthatja a BYD-t, de egy uniós versenyjogi vizsgálat árnyékot vethet még rá. Megnéztük, mit tudunk a fejlesztésről, milyen kockázatok fenyegetik azt, és mit hozhat Magyarországnak a beruházás!
Az ipari elektrifikáció térnyerése és a decentralizált energiatermelés előretörése alapjaiban írja újra a hazai villamosenergia-hálózat működését. A hatékony hálózatfejlesztés és a digitális transzformáció nem választható opció, hanem működési kényszer. A kisfeszültségű hálózatok okosítása, lokális energiamenedzsment-rendszerek kiépítése és a prediktív karbantartás bevezetése nélkül sem technológiai, sem gazdasági értelemben nincs hosszú távon is fenntartható működés. A szakmai szereplők egyre nyitottabbak, számos pilot projekt fut, közben a Siemens Zrt. a legnagyobb hazai ipari beruházásokban is aktívan részt vesz. A Portfolio Balasa Leventét, a vállalat Smart Infrastructure divíziójának vezetőjét kérdezte a villamosenergia-hálózatot érintő aktuális fejlesztésekről, elektromobilitásról, az energiaközösségekben rejlő lehetőségekről, és arról, hogy miért lett kötelező az iparágból kivezetni a kén-hexafluorid vegyületet.
Márciusban minden korábbit meghaladó ütemben bővült a magyarországi elektromosjármű-állomány: egyetlen hónap alatt 2926 tisztán elektromos autó kapott zöld rendszámot, ami új csúcs a hazai forgalomba helyezési statisztikákban - közölte az Energiaügyi Minisztérium Facebook oldalán.
Az elektromobilitás terjedése, a just-in-time logisztikai kihívások és az egyre szigorodó fenntarthatósági szabályozások mind olyan tényezők, amelyek formálják a szektort, mégis a szinte minden iparágat érintő új EU-s PPWR-szabályozás (Packaging and Packaging Waste Regulation) okozza a legnagyobb felfordulást a csomagolóanyag-iparban. A Portfolio Kisfali Attilát, a DS Smith szubrégiós SMI vezetőjét kérdezte arról, hogy hogyan érinti mindez Magyarországot, milyen innovációkkal készül a vállalat az új szabályozásra, és hogy hogyan készül százszorszépből a jövő papírja.
Rekordszámú tisztán elektromos autót helyeztek forgalomba februárban Magyarországon - derült ki a Belügyminisztérium adataiból.
Az Európai Bizottság jövő héten mutatja be az elektromos járművek (EV-k) iránti kereslet növelését célzó intézkedéscsomagját. A tervezet szerint helyi gyártási követelményeket vezetnek be az autóakkumulátorok előállítására vonatkozóan, és több intézkedéssel kívánják segíteni az európai autógyártók versenyképességét.
Bár az európai gyártók egyre nagyobb kihívásokkal és egyre erősebb versenytársakkal találják szemben magukat, a világ legnagyobb kapacitású motorgyártója, az Audi Hungária jó évet tudhat maga mögött. Tavaly Győrben legördült a 2 222 222. jármű és a 45 milliomodik motor is a szalagról, utóbbi az elektromobilitás és a gyár termelési portfólióbővítésének szellemében egy 220 kW-os hajtásrendszer volt, amit egy Audi Q6 e-tronba szereltek be. Az újgenerációs MEBeco elektromotor-család is Győrben fog készülni, a berendezések telepítése és a dolgozók oktatása is folyamatos. A Portfolio – MAGE Járműipar konferencián március 26-án és 27-én a résztvevők találkozhatnak a vállalat vezetőivel, és az Audi Hungária gyárában tehetnek látogatást, ahol termelés közben is megismerhetik az üzemet.
Az energiarendszer klímavédelmi célok hatására kezdődött, ma már számos tényező által hajtott napjainkban zajló paradigmaváltása számos olyan új technológia és megoldás megjelenésével járt, amelyek elterjesztése, de még kipróbálása is nehézkes a nagyrészt a hagyományos viszonyokhoz igazodó szabályozási környezetben. Ebben a helyzetben hozhat kedvező változást egy Magyarországon eddig nem alkalmazott, a szabályozás területén szintén innovatívnak számító eszköz, az energetikai szabályozási tesztkörnyezet bevezetése és alkalmazása, aminek előkészítésén már dolgozik a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke stratégiai párbeszédet indított az európai autóipar jövőjéről, ezzel fontos lépést téve a válságba került ágazat megmentésére és fenntarthatósága érdekében. A megbeszélésen vezető iparági szereplők, szociális partnerek és érintett felek vesznek részt, hogy közösen tárgyalják meg a szektor előtt álló kihívásokat és lehetséges megoldásokat. A tárgyalásokba az EU másik két döntéshozó szervét, a Parlamentet és a Tanácsot is bevonják.
A következő években tovább folytatódhat az elektromos autók, e-töltők, klímaberendezések és egyéb hőszivattyúk, valamint a háztartási méretű napelemes rendszerek hazai elterjedése, de ennek sebessége nagyban függ az elérhető támogatásoktól - áll az új hálózatfejlesztési terv prognózisaiban.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) konzultációra bocsátotta az energetikai szabályozási tesztkörnyezetről szóló rendelettervezetét, amelyet az érintettek 2025. január 31-ig véleményezhetnek - olvasható a Hivatal honlapján. A gyorsan változó technológiai-műszaki környezetben a szabályozási tesztkörnyezet intézménye olyan eszközt biztosít a MEKH számára, amelynek segítségével hatékonyan ösztönözheti a piacra lépés előtt álló innovációkat, és a szabályozás területén is képes lekövetni a változásokat.
Új csúcsokra tör itthon a forgalomba helyezett elektromos autók száma, amely 2020 eleje óta kilencszeresére nőtt. A tisztán elektromos gépjárművek száma a trendek alapján duplázódhat 2026-ra a jelenlegi szintről - közölte az Energiaügyi Minisztérium a Facebookon.
A legfrissebb adatok szerint 66 500 darabra növekedett Magyarországon a tisztán elektromos autók száma. A még dinamikusabb fejlődéshez azonban a töltési infrastruktúra erősítésére, valamint intelligens, a hatékony energiafelhasználást segítő és egyben a villamos elosztóhálózatokat a túlterheléstől védő, töltést menedzselő rendszerre is szükség van. Ebben lehet segítségül a Schneider Electric új energiamenedzsment platformja, ami egy igen jelentős szakmai elismerésben részesült.
Októberben is jelentősen nőtt Magyarországon a zöld rendszámmal forgalomba helyezett autók száma - írja Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
A vállalatcsoport jelentős mértékben támogatja az Európai Unió dekarbonizációs céljait, de úgy véli, hogy ezek eléréséhez széles körű technológiai megközelítés szükséges – árulta el Steffen Hoffmann, a Bosch csoport észak- és kelet-európai regionális elnöke, valamint az Egyesült Királyságért és Írországért felelős ügyvezető igazgatója a Portfolio mobilitás jövőjére vonatkozó kérdésére. A Bosch hisz a technológiai semlegességben, ezért az elektromos hajtásláncok mellett a hidrogéntechnológiára és a szintetikus üzemanyagokra is nagy hangsúlyt fektet. Jól látható tendencia, hogy a kínai gyártók egyre magasabb minőségű termékeket kínálnak az uniós piacokon, de a Bosch nem tart a tisztességes versenytől. Ma már szinte alig van olyan autógyártó, beleértve a kínaiakat is, akikkel a Bosch ne működne együtt. A „helyben a helyiért" (local for local) megközelítés erősítésével a Bosch lerövidíti ellátási láncait. Mivel a vállalatcsoportnak Magyarországon erős bázisa van, így ebből a folyamatból a hazai szervezet is profitálhat.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
Zelenszkij Ukrajna hőse címet adományozta neki, posztumusz.
A velencei esküvő visszhangja.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
