A következő héten sarkvidéki hideg éri el a kontinenst, ami az első igazi tesztje lesz annak, hogy az európaiak mennyire hajlandóak spórolni az energiafogyasztásukkal, alacsonyabb hőrmérsékletre állítani, vagy egyszerűen későbbre halasztani a lakásaik fűtését.
Az egyik legfontosabb alapélelmiszerünk, sokak kedvenc körete a burgonya egyre drágább lett az elmúlt években. Ugyanakkor nem az áremelkedés jelenti a legnagyobb problémát. Bár az elmúlt években tapasztalható történések ellenére is még mindig olcsóbb élelmiszernek számít a krumpli, komoly veszélybe kerülhet az ellátásbiztonság. Az egy főre jutó fogyasztásunkat nem vagyunk képesek hazai termelésből fedezni, így importra vagyunk utalva, az orosz-ukrán háború miatt azonban a beszerzési lehetőségek szűkülnek, amelyek további magas árakkal is járnak. Az Országos Burgonyaszövetség és Terméktanács szerint a termőterület csökkenésének megállításához és a hozamnövekedés javításához égető szükség lenne a belföldi adottságokon alapuló termesztés ösztönzésére, amelyhez elengedhetetlenek a kutatás-fejlesztési és beruházási támogatások.
A Property Investment 2022 konferencián tartott panelbeszélgetésen a hazai ingatlanpiacra nagy hatással lévő vállalatok képviselői a logisztikai és ipari ingatlanok jövőjét vitatták meg. Szó esett többek között az elkerülhetelenül emelkedő bérleti díjakról és a piac általános hangulatáról.
Az Európa nagy részét a nyáron jellemző rendkívüli szárazság és forró időjárás alapvetően határozza meg a várható terméshozamokat: kukoricából és napraforgóból is alacsonyabb terméshozamok várhatók - derül ki az Országos Meteorológia Szolgálat nemzetközi agrometeorológiai helyzetképéből.
2022-ben 4,4 százalékos, 2023-ban 1,1 százalékos növekedést vár Magyarországon az Egyensúly Intézet. Az infláció jövőre is magas marad, de az előrejelzéshez kapcsolt kockázatok így is a még magasabb infláció és a lassabb növekedés irányába mutat.
Jim Cramer, a CNBC műsorvezetője tegnap este úgy fogalmazott, hogy a részvénypiaci ralik rövid életűek lesznek addig, amíg az infláció tartósan megmarad.
A már több mint fél éve tartó orosz-ukrán háborúnak köszönhetően energiaválság alakult ki a világban, az EU-s szankciók rövidesen életbe lépnek és az európai országoknak egyre égetőbb lesz, hogy megtalálják az orosz energiatermékek és szállítás alternatíváit. Az egyik legkézenfekvőbb megoldás erre a cseppfolyósított földgáz, azaz az LNG kapacitások minél széleskörűbb kiépítése lehet, ezzel kapcsolatban már számos beruházás és bejelentés történt. Az orosz gáztól való függetlenedés harcában a legfrissebb adatok alapján kifejezetten jól áll a kontinens, az ellátásbiztonság elérése érdekében vélhetően a továbbiakban is egyre nagyobb hangsúly fog kerülni az LNG-technológiára. Rövid távon a kereslet megugrása mellett az üzembezárások okozta kínálati nehézségek is felfelé hajtották az LNG-piac globális árait, illetve hosszabb távon is kifejezetten pozitívak az iparág kilátásaival kapcsolatban a szakértők.
Szombaton az iparági várakozásokkal ellentétben meghosszabbították az üzemanyagár-stopot, a hazai fogyasztók jelentős része legalább az év végéig 480 forintos literenkénti benzin-és gázolajáron tankolhatnak a magyar kutakon. A döntés várható hatásairól, az üzemanyaghiány lehetőségéről és a benzinkutak kilátásairól Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük, a szakember az árstop benzinkutakra és üzemanyagellátásra gyakorolt hatása mellett a globális energiapiaci kilátásokról is beszélt. A szövetség elnöke többek között azt is kiemelte, hogy a fenyegető globális recesszió a kínálati és a keresleti oldalról is az energiaárak letörését vetíti előre, és amennyiben a forint nem gyengül kritikusan sokat a vezető devizákkal szemben, akkor az a forgatókönyv is megvalósulhat, hogy nem a kormánynak kell kivezetnie az árplafont, hanem a piac megoldja magától és 480 forintos literenkénti ár alá csökken a benzin és a gázolaj ára is Magyarországon.
A kormány az év végéig meghosszabbította az üzemanyagár-stopot, annak ellenére, hogy az iparági szereplők – köztük a legnagyobb, a hazai nagykereskedelmi piac nagy részét ellátó Mol - az intézkedés káros hatásaira hívták fel a figyelmet, súlyosbodó ellátási gondokra, üzemanyaghiányra, és főként a kis kutak működésének ellehetetlenülésére figyelmeztetve. A kormány viszont úgy látta, hogy továbbra is rá lehet tolni az árstopok miatt keletkező veszteséget a kútüzemeltetőkre, és leginkább a nagykereskedelmi piacon meghatározó Molra, az ugyanis továbbra is hozzájut a relatíve olcsó orosz olajhoz, ami pedig lehetővé teszi az árstop fenntartását is. A Mol szempontjából egyértelműen negatív a hír, amit azért előzetesen már el is kezdtek beárazni a befektetők.
Látványos ábrákat tett közzé az Európai Bizottság, amely jól összefoglalja az Oroszországra kivetett szankciók gazdasági hatásait. Egyértelműen látszik, hogy az orosz gazdaság mély lejtmenetbe kapcsolt.
A Goldman Sachs csökkentette 2023-ra vonatkozó amerikai gazdasági növekedési becslését – számol be a hírről a Bloomberg.
A jövő héten a szokásosnál jóval hűvösebb időre számíthatunk - írja közösségi oldalán az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Egy forró júliusi délutánon másfél percig folyatni a csapot, csak hogy jéghideg vizet kortyolhassunk a kánikulában - kéz a szívre, valószínűleg mindenki legalább egyszer elkövette idén ezt a világ számos országában elképzelhetetlen és felháborodásra okot adó tettet, és kisebb-nagyobb szégyenérzettel élvezte is a frissítőt. Bármennyire is elképzelhetetlen ez még számunkra, de a tiszta ivóvíz egy egyre szűkösebben elérhető luxus világszerte, és ha hinni lehet a kereslet és kínálat jövőbeli drasztikus szétválásának - márpedig miért ne lehetne -, akkor bizony pár éven belül mi is meg fogjuk inni a meleg csapvizet (vagy betesszük a hűtőbe). A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, a WWF szerint világszerte mintegy 1,1 milliárd ember nem jut jelenleg vízhez, és összesen 2,7 milliárd ember az év legalább egy hónapjában vízhiánnyal küzd - de mégis mi okozta ezt az elképesztő vízhiányt, mitől csökken drasztikusan a kínálat és miért nő nagy mértékben a kereslet? Milyen hatása lehet mindenek a hétköznapjainkra, na meg az egyre tarthatatlanabb energiakrízisre? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ elemzésünkben.
A második negyedévben az orosz gazdaság bruttó hazai kibocsátása (GDP) 4,1 százalékkal csökkent éves összevetésben, de 0,6 százalékkal emelkedett az első negyedévhez viszonyítva. Az orosz statisztikai hivatal pénteki közlése szerint a kibocsátás értéke 69,3 ezer milliárd rubel (1,14 ezer milliárd dollár) volt az első fél évben, amely 0,4 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához képest.
Az ukrán gazdaság a második negyedévben 37%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest az orosz invázió hatására. Az első negyedévben is már 15%-os visszaesést mértek.
Az Európai Központi Bank mai kamatdöntő ülésén 75 bázisponttal emelte az irányadó kamatszintet, és lefelé módosította növekedési előrejelzéseit, inflációs előrejelzését pedig jócskán felhúzta. Christine Lagarde a sajtótájékoztatón elárulta, hogy az EKB ülésről ülésre dönt majd a beérkező inflációs adatok fényében, és amennyiben szükséges, a maihoz hasonlóan nagy kamatemelések is jöhetnek még. Lagarde elárulta, hogy az EKB-t zavarja a gyenge euró, árfolyamcél ugyanakkor továbbra sincs. A jegybankelnök szerint az elemzői alapforgatókönyv nem mutat recessziót, a pesszimista forgatókönyv szerint viszont 2023-ban visszaeshet a gazdaság.
Ritkán szólal meg nyilvános fórumokon a világ leggazdagabb magyarjának számító Thomas Peterffy, amikor viszont megteszi, akkor érdemes rá odafigyelni. Az Interactive Brokers alapítója és cégvezére szerint az egyre súlyosabb inflációs nyomás miatt az amerikai részvények még tovább eshetnek idén, a jegybank ugyanis sokáig kitarthat a kamatemelések mellett az árrobbanás megfékezése érdekében - a szakember szerint több mélyreható probléma is van, amelyek hozzájárulnak a kedvezőtlen inflációs környezethez, ami nem fog egyhamar megszűnni. De hogyan vélekednek a kilátásokról a legfontosabb amerikai elemzőházak és befektetési bankok, mi várhat még idén az amerikai tőzsdékre? Cikkünkben erre a kérdésre keressük a választ.
A VTB, a második legnagyobb orosz bank vezetője arra számít, hogy az orosz gazdaság az idén 4 százalék körüli mértékben, jövőre pedig 1,5 százalékkal gyengül, 2024-ben ugyanakkor már nőhet a gazdaság teljesítménye.
A Goldman Sachs amerikai befektetési bank elemzői egy friss elemzésükben az 1970-es éveknél is mélyebb energiaválságot jósolnak az idei télre, és előrejelzésük szerint 2023 elején a lakossági energiaszámlák az európai gazdaságok éves bruttó kibocsátásának (GDP) 15 százalékát is elérhetik.
A Kay trópusi vihar hétfőn hurrikánná erősödött Mexikó csendes-óceáni partjainál - közölték a meteorológiai hatóságok egy nappal azután, hogy a délnyugati Guerrero államban három ember halálát okozta a vihar.
Nagyköveti szinten elvben megállapodtak a tagállamok erről.
Három év alatt 7,7 milliárd forint veszteséget halmozott fel a cég.
Már 5,2 milliárd dollárra teszi a piac az értékét.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
