Emmanuel Macron francia elnök kedden este bejelentette, hogy az Európai Bizottság az Egyesült Államokkal együttműködve új szankciócsomag bevezetését készíti elő Oroszország ellen a következő napokban - közölte a Politico.
A francia elnöki hivatal cáfolta azt az orosz állítást, mely szerint Emmanuel Macron francia államfő egy kokainnal teli zacskót rejtegetett volna, mikor Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Friedrich Merz német kancellárral lefilmezték őket kijevi vonatútjuk alkalmából – írja a The Kyiv Independent.
Franciaország és Lengyelország pénteken történelmi megállapodást írt alá Nancy városában, jelezve, hogy szorosabbra fűzik kapcsolataikat az orosz fenyegetés árnyékában. A „Nancy-i Szerződés” középpontjában a védelempolitikai együttműködés áll, de kiterjed a gazdasági és energetikai kapcsolatok elmélyítésére is. A szimbolikus helyszín és időpont – május 9., Európa napja – világos üzenetet küld Moszkvának: Párizs és Varsó új közös stratégiát épít Európa biztonságának megerősítésére, számolt be a francia Les Echos. A felek tárgyalnak arról, hogy francia atomfegyvereket telepítsenek Lengyelországba.
A német-francia kétoldalú kapcsolatok, valamint Európa „újraindításáról”, továbbá az európai kihívásokra való együttes reagálásról állapodott meg szerdai párizsi találkozóján a francia elnök és az új német szövetségi kancellár.
"Minden korábbinál erősebbé" tenné Friedrich Merzcel "a francia-német motort és együttmozgást" Emmanuel Macron francia elnök - derült ki a kedden megválasztott új német kancellárnak küldött gratulációból.
Párizsban egyszerre tartott nagyívű beszédet Ursula von der Leyen és Emmanuel Macron a „Choose Europe” kezdeményezés elindításáról, amely Európát kívánja újra versenyképessé tenni a globális tudományos térben. Az Európai Bizottság elnöke 500 millió eurós támogatási csomagot, új kutatási jogszabályokat és a kutatási szabadság törvényi védelmét ígérte, míg a francia elnök a tudományos igazság védelmét nevezte a demokrácia alapjának. Mindketten hangsúlyozták: Európa nemcsak menedéket kínál a Donald Trump elnök által fenyegetett amerikai tudósoknak, hanem hosszú távú tudományos perspektívát is. Az üzenetük világos: a világ kutatói válasszák Európát – ne csak kényszerből, hanem meggyőződésből.
Egyre hangsúlyosabb lépésekkel igyekeznek az uniós országok elcsábítani a Donald Trump amerikai elnök elől "menekülő" kutatókat. Ugyan egyelőre még csak egyéni kezdeményezések vannak, az eddig Egyesült Államok irányába történő agyelszívás visszájára fordulhat, ha az EU képes kialakítani a megfelelő finanszírozási környezetet az ide érkező szürkeállománynak.
Emmanuel Macron francia elnök fontolgatja a nemzetgyűlés feloszlatását és előrehozott választások kiírását, amit külpolitikai aktivitása nyomán növekvő népszerűsége is ösztönözhet – tudta meg a Bloomberg. Egy ilyen lépés azonban kockázatos lehet a kormányoldal számára, különösen a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés erősödése fényében. A döntés időzítése így nemcsak a belpolitikai stabilitás, hanem Macron politikai öröksége szempontjából is kulcsfontosságú.
Komoly együttműködést várnak a szakértők a német kancellári pozíció várományosa, Friedrich Merz és Franciaország elnöke, Emmanuel Macron között. A francia–német motor és ezzel együtt Európa beindítására is jó esélyek vannak, de akadnak konfliktusosabb pontok is, amelyek elsimításához előbb-utóbb mindkét félnek engedményeket kell majd tennie.
Emmanuel Macron francia elnök pénteken felhívást intézett a világ tudósai felé, hogy menjenek dolgozni Franciaországba vagy Európába, miután Donald Trump amerikai elnök új kormányzata elkezdte az egyetemek és kutatóhelyek finanszírozásának a csökkentését.
Lengyelország nukleáris védelmet keres Oroszországgal szemben, Andrzej Duda elnök szerint mind a francia, mind az amerikai atomfegyverek védelme szükséges lehet az ország számára - írta meg a Bloomberg.
Németország és Franciaország hivatalosan is támogatásukról biztosították az úgynevezett "Eurostack" kezdeményezést, amely Európa technológiai szuverenitását kívánja erősíteni. A saját infrastruktúra kifejlesztésére tett lépések azt jelzik, hogy az európai vállalatok is egyre kevésbé bíznak az amerikai szolgáltatók fedhetetlenségében.
Több nyugat-európai nagy ország agráripara komoly kárvallottja lesz Donald Trump amerikai elnök agresszív vámpolitikájának. Egyes tartományok és régiók olyan mértékben függnek az USA-ba prémium termékként exportált árucikkeiktől, hogy ha azt a vámok után már túl drágának találják az amerikai fogyasztók, akkor teljesen át kell gondolniuk milyen piacokon, mennyiért tudják majd eladni a megmaradt többletük.
Donald Trump amerikai elnök április 2-án drasztikus vámemelést jelentett be az Európai Unióból érkező autókra és ipari termékekre, ami globális gazdasági sokkot okozott. Emmanuel Macron francia elnök éles hangon bírálta az intézkedést, és befektetési stopra szólított fel az Egyesült Államokkal szemben. A piacok hevesen reagáltak az amerikai lépésre és a várható európai válaszcsapásokra: az S&P 500 indexről egyetlen nap alatt kétezer milliárd dollár füstölt el.
Donald Trump amerikai elnök új vámtarifáinak bejelentésére az Európai Unió vezetői egységes elutasítással és sajnálkozással reagáltak. Érezhetően senkinek nincs kedve az ellenlépések élesítéséhez, de az európai vezetők elfogadták a helyzetet. Ursula von der Leyen párttársa szerint a mai nap nem a felszabadulásé, hanem a neheztelésé.
Az Egyesült Államok és Oroszország között zajló ukrajnai háborúval kapcsolatos tárgyalásokon Moszkva több szankció feloldását követeli. Washington nem zárja ki ennek lehetőségét, de akár a korlátozások szigorítása is szóba jöhet - írta a RBC Ukraine.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Csorba Gyulával és Lackó Péterrel beszélgettünk.
Valószínűleg célzott támadás történt.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
Az energiaügyi miniszter értékelte Magyarország energiaszuverenitási törekvéseit
