Szlovákia miniszterelnöke szerint az emelkedő villamosenergia-árak miatt országa gazdaságát az "összeomlás" veszélye fenyegeti, és ez volt az eddigi legélesebb kijelentés, amelyet egy uniós vezető a globális energiaválság hatásairól tett.
Az elmúlt hetekben sok elemzést olvastam Európa és Magyarország helyzetéről, növekedési kilátásairól, melyek nagyjából közös nevezőre jutottak abban, hogy mennyire rendkívüli, hogy egy adott év első és második félévi teljesítménye között ennyire markáns legyen a különbség. Míg az első félév GDP-jét az orosz-ukrán háború február végi kitörése ellenére is lendületben tartotta a Covid-válságot követő újranyitás, a második félév kapcsán – jórészt az energiakrízisnek köszönhetően – a bizonytalanságokat hangsúlyozzuk és a gazdaságok földbeállása miatt aggódunk. Tavasz és a nyár után ősz és tél jön, és ez sajnos most a gazdasági kilátásokra is igaz. Analógiaként Berzsenyi közismert verse jutott az eszembe.
A dollár negatív irányú korrekciójának következtében enyhülni látszik a piacokra nehezedő nyomás, Európában és Amerikában is emelkednek a vezető részvényindexek. Ma tartotta kamatdöntő ülését az MNB, ahol a döntéshozók 125 bázispontos kamatemelésről határoztak, valamint bejelentésre került, hogy lezárásra került a kamatemelési ciklus.
A tegnapot közel 6,3 százalékos mínuszban zárta a gáz ára, miután az előrejelzésekhez képesti gyengébb kereslet, a Norvégiából érkező megnövekedett gázmennyiség, valamint az erősebb LNG-import egyaránt hozzájárult az energiapiaci nyomás mérséklődéséhez. Ma reggel azonban ismét emelkedésben van a gáz ára, miután az Északi Áramlat 1 vezetéken hirtelen nyomásvesztést érzékeltek a hatóságok, nem sokkal azt követően, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezetéken szivárgást észleltek.
A lakosság nagy része nem tud már pénzt félretenni a rendkívüli áremelkedés, például a megnövekedett rezsi miatt Németországban. A BVR bankszövetség becslése szerint a megtakarítási ráta 2014 óta először egyszámjegyűre csökkenhet az idén.
Az olaszországi választások előtt a befektetők kivártak, most viszont felpöröghetnek az események a Monte dei Paschi di Siena 2,5 milliárd eurós részvénykibocsátása körül.
A német hatóságok tegnap esti információi szerint hirtelen nyomáscsökkenést észleltek az Északi Áramlat 1 vezeték mindkét ágában, illetve az Északi Áramlat 2-nél is. Egyelőre dolgoznak a szakemberek az ügy felderítésén, de nem kizárt, hogy célzott támadás történt az infrastruktúra ellen. Több elmélet is van arról, hogy ki lehet a felelős a nyomáscsökkenésért, az egyik szerint "önmerénylet" történt és Oroszország robbanthatta fel a vezetékeket azzal a céllal, hogy megosztottságot szítson a nyugati szövetségesek között és bizonytalanságot keltsen a piacokon, hogy ismét feljebb tornássza a gázárakat. A német szóvivők szerint egyébként a gázszállításokra nincs hatással a nyomáscsökkenés, az európai gázár sem reagált érdemben a fejleményre.
A múlt heti tőzsdei esés után folytatódik a rossz hangulatú kereskedés a piacokon. A legfrissebb hír, hogy a vártnál nagyobbat esett a német Ifo gazdasági hangulatindex szeptemberben, emellett csökkentette világgazdasági növekedési előrejelzését az OECD, Németországra pedig egyenesen recessziót vetítettek előre a jövő évre vonatkozóan. Háborús fronton is vannak fejlemények, közös hadgyakorlatba kezdett ugyanis ma Dél-Korea és az Egyesült Államok haditengerészete az ázsiai ország keleti partjainál, egy nappal az újabb észak-koreai rakétakísérletet követően. Bizonytalan volt hétfőn a hangulat a kontinens börzéin és a tengerentúlon is.
Hétfő délután a parlament őszi ülésszakának nyitányán beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben, az által elmondottak hatására a forint meredek gyengülésnek indult.
Visszaesett a látogatók száma a müncheni Oktoberfesten a koronavírus-járvány előtti időkhöz képest, de a bűncselekmények száma is csökkent a világhírű sörfesztivál félidős mérlege szerint.
„A magyar kormány nem támogatja a gázársapka bevezetését” az európai importra, mert az a gázhiányt és így az árakat is növelné – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Steiner Attila. A Technológiai és Ipari Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára a holland TTF gáztőzsdei árakra húzott esetleges ársapkáról – ami a magyar-orosz gázszerződés keretében vett gázra is ársapkát húzna – azt mondta, hogy elsődlegesen az ellátásbiztonsági szempontokat kell mérlegelni. Az, hogy hogyan alakul a TTF tőzsdei gázár a következő időszakban, egyrészt azért nem mindegy, mert a januártól érvényes lakossági nem-rezsicsökkentett tarifa kapcsán kijelentette: „a piaci ár függvénye lesz majd, hogy mennyi lesz a gázár”, másrészt a távhőtermelésben 70%-os a gáz súlya. A most induló fűtési szezon kapcsán viszont ezzel együtt is leszögezte, hogy „a távhő árak a lakossági fogyasztók számára nem fognak változni”, a geotermia alapú fűtést pedig egyre több városban el akarják terjeszteni. Elárulta, hogy a jelenlegi energiapiaci helyzetben a szélenergia felé történő kormányzati fordulat kérdése „megfontolás tárgyát képezi”. Az interjúban szó volt még például a magyar gáztárolók feltöltésének kedvező alakulásáról, az áram- és gázspórolásról, a KÁT-kasszából való kilépés megállításáról, illetve az orosz gázról való teljes leválás időigényéről is, amit a reális forgatókönyvek alapján csak 2030 utánra tett az államtitkár.
A Canaccord Genuity egyik részlegének, a Questnek az elemzése szerint a Porsche AG alig több mint kétharmadát érheti annak a piaci értéknek, amin a széleskörben várt IPO várhatóan meg fog valósulni - írja a Bloomberg.
Kifejezetten rossz hangulatú kereskedést láthattunk ma az európai tőzsdéken, ennek több oka is volt: délelőtt érkezett meg az eurozóna befektetésimenedzser-indexe, ami alapján tovább gyengült az euróövezet gazdasági teljesítménye, emellett szintén feszültséget okozott az újabb orosz szankciók lehetősége, az olajár-plafon bevezetését lengették be tegnap egy ENSZ-találkozón. Amerikában is az eladók diktáltak pénteken, a kerekedés utolsó szakaszában hiába láthattunk nagyobb hajrát, ez csak a szépítésre volt elég, a meghatározó részvényindexek 1,6-1,8 százalékot veszítettek az értékükből.
Pénteken rendkívül gyengén teljesít a magyar fizetőeszköz több tényező együttes hatására: az amerikai dollár elementáris ereje, a negatív befektetői hangulat és a veszélybe került magyar költségvetési hiánycél egyaránt szerepet játszik abban, hogy az USD/HUF jegyzés új történelmi mélyponton, 420 felett is járt késő este.
Európa országait súlyos energiaválság sújtja, elsősorban az orosz-ukrán háború és annak különböző vonzatai - mint például az orosz gázszállítások masszív csökkenése - miatt. Bár azt túlzás lenne állítani, hogy az energiaárak emelkedését a háború kirobbanása indította el, az mindenképp világosan látszik, hogy az emelkedés jelentősen felgyorsult február óta. Az energiaárak emelkedése sajnos nem csak közvetett inflatórikus hatása miatt helyezi nyomás alá a háztartások büdzséjét, hanem közvetlen hatásokról is beszélhetünk például a rekordközeli benzinár vagy a bő egy év alatt kilencszeresére emelkedő gázár miatt. Az elmúlt hetekben azonban jelentősen estek az energiaárak, aminek több oka is van, és még ezzel együtt is jóval magasabban állnak, mint egy évvel ezelőtt.
Tegnap történt a hét egyik legjobban várt eseménye, ugyanis az amerikai jegybank kamatdöntő ülést tartott, ahol 75 bázisponttal emelték az irányadó kamatsávot. Bár ez megegyezett a konszenzussal, mégis voltak olyan üzenetek a jegybank részéről, amelyek miatt csúnyán lefordultak a piacok, ilyen volt például a GDP-prognózis jelentős visszavágása, illetve az a kijelentés, hogy a kamatok még jövőre is magasak maradhatnak, és majd csak 2024-ben mérséklődhetnek. Végezetül Jerome Powell jegybankelnök kijelentette: nem számít, mit mutat a dot plot, a jegybank addig fogja emelni a kamatot, amíg az infláció nem mérséklődik – erre az üzenetre aztán még inkább beindult az esés a piacon tegnap. Az ázsiai piacok ezek után lekövették az amerikai tőzsdei mozgásokat, és Európában is hasonlóan nagy mínuszokat lehetett látni a nap első részében, majd valamelyest javult a hangulat.
Az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet "BBB plusz/A-2"-ről a befektetési szint legalsó kategóriájába, "BBB mínusz/A-3"-ra rontotta a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) hosszú és rövid távú minősítését.
A minap átadott lengyel-szlovák interkonnektorral már Magyarország is hozzá tud férni a Lengyelországba érkező cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmányokhoz, de még ezzel együtt sem lehetséges rövid távon az orosz gáz kiváltása itthon – jelezte a 60. Közgazdász-vándorgyűlés klímasemlegességi témakörű szekciójában tartott összefoglaló előadásában Steiner Attila. A Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkára megjegyezte, hogy a jelentős orosz gázkitettség csökkentése, illetve az energiahatékonyság és a megújuló energiák terjedése érdekében rövid, közép és hosszabb távú programok is indulnak Magyarországon, amelyek például a mélyfelújításokat fogják segíteni mind a lakossági, mind központi állami épületek körében. Az energetikai kihívások kezelése, illetve a klímavédelmi célok együttes elérése érdekében a minisztériumban egy 30 projektből álló listát állítottak össze, amelynek finanszírozási igénye 16 milliárd euró, és ezt a következő időszakban részben uniós forrásokból, részben kvótaértékesítési bevételekből, részben zöldkötvények kibocsátásából tervezi megvalósítani a kormány.