Előbb legyen jogalap, csak azután lehet erőszakkal kilépni a gázszerződésből – gyakorlatilag ezt üzente az osztrák OMV arra a hétfői osztrák energiaügyi miniszteri bejelentésre, hogy fel kell készülni a 2040-ig tartó, OMV által kötött, orosz gázvásárlási szerződésből kilépésre.
Decemberben történelmi csúcsra, 98%-ra ugrott a novemberi 76%-ról az orosz gáz súlya az osztrák gázimporton belül, ami elfogadhatatlanul magas, nem teljesítik az osztrák cégek az orosz függőség leépítésével kapcsolatos kötelezettségeiket, ezért meg kell szűntetni az OMV 2040-ig szóló hosszú távú orosz gázvásárlási szerződését – ezt a radikális lépést jelentette be egy hétfői bécsi sajtótájékoztatón a zöldpárti energiaügyi miniszter.
A kedvező időjárási kilátásoknak, a magasan alakuló tárolói kapacitásoknak és a norvég szállítások újraindulásának köszönhetően valósággal bezuhant a mögöttünk álló napokban a földgáz ára, már tavaly július óta nem látott szinten áll a jegyzés.
A horvát kormány csütörtöki vezetéképítési döntése értelmében jelentősen nő a krk-i LNG-terminál felől Magyarország irányába szállítható napi gázmennyiség, ami egyúttal összefügg magának az LNG-terminálnak a kapacitásbővítésével is. Ez elméletileg több gáz kihozatalát is lehetővé tenné 2027 körültől Horvátország felől Magyarország irányába, feltéve, hogy a terminál kapacitásbővítési tenderén majd magyar szereplő(k) is indul(nak) és nyer(nek). Nyilván az egész kérdés kifutása attól is függ, hogy a minap felröppent hírrel összhangban tényleg lenne-e folytatása 2025-től az orosz vezetékes gázszállításnak Ukrajnán és Szlovákián át, mert ha igen, akkor ez a horvátok felőli LNG-beszerzés volumenét és kínálati árát is érdemben befolyásolná.
Hiába szökött korábban elképzelhetetlen magasságokba az európai földgáz ára 2022-ben, tavaly gyakorlatilag a teljes megugrást ledolgozta a jegyzés, egészen meredek áresést tapasztalhattunk ugyanis a TTF gáztőzsdén. De mi a helyzet idén, folytatódhat a kedvező 2023-as trend? Mi befolyásolja a gázárak alakulását, és mi a helyzet az olajárakkal? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a brit elemzőház Economist Intelligence Unit (EIU).
Áprilistól a földgáz betárolási díja 58%-kal 331,03 forint/MWh-ra esik, a kitárolásé 60%-kal 52,48 forint/MWh-ra, a tárolói kapacitásdíj szorzója pedig 18%-kal 0,32-re esik – közölte friss határozatának mellékletében a Magyar Energetikai és Közmű Szabályozási Hivatal.
Két, az ügyet jól ismerő személy szerint Németország már idén fontolóra veheti, hogy eladja 99%-os részesedésének egy részét az európai energiaválság idején kimentett Uniper közműszolgáltatóban.
A február 1-re kötelezően előírt uniós gáztárolói töltöttségi célon, 51%-on, jócskán túllő az aktuális magyarországi adat, hiszen 76%-os a magyar gáztárolók töltöttsége – hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében az Energiaügyi Minisztérium. Emiatt rögzítik, hogy „ellátásbiztonsági kockázatok mindezekért a jelenlegi fűtési szezonban nem fenyegetnek”. Azt a tegnap esti Közlönyben megjelent kormánydöntést, miszerint még egy évig megtartja a kormány a különleges földgázkészletet, hogy ne kelljen realizálni a gigantikus pénzügyi veszteséget, ami keletkezett rajta, nem említi a közlemény, noha a megtartott gázkészlet érdemben hozzájárul az ellátásbztonsághoz is.
Mindössze pár dátumot írt át a kormány a legfrissebb Magyar Közlöny egyik kormányrendeletében, de ezeknek igen nagy, sok száz milliárd forintos a jelentősége. Mellette természetesen a földgázellátás biztonságához is hozzájárul a döntés.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, hogy a Gazprom nem folytat tárgyalásokat az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának 2024 utáni meghosszabbításáról. Novak hangsúlyozta, hogy az erről szóló tárgyalások nemcsak Kijevvel kellene folytatniuk, hanem Brüsszellel is. Mindez magyar szempontból is érdekes, mert évi 1 milliárd köbméternyi gáz Ukrajna felől, Szlovákia és Ausztria érintésével érkezik a hosszú távú magyar-orosz szerződés alapján – derül ki az oilcapital.ru cikkéből.
Arról kötött ma politikai megállapodást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve katari hivatali partnerei, hogy a 2026 utáni időszakra hosszútávú cseppfolyósított (LNG) gázvásárlási szerződést fognak aláírni - jelentette be Dohában a magyar tárcavezető. A magyar miniszter rögtön jelezte, hogy ennek célja nem a már meglévő szállítók kiváltása, azaz a 2036-ig tartó magyar-orosz hosszú távú szerződést nem érintené. A magyar-katari gázbeszerzés részleteit a felek a következő időszakban dolgozzák ki, például azt, hogy mely pontra szállítsák le a katariak az LNG-t. Egyelőre az éves szerződött volumenről sem tudni még adatot.
Egy nagy volumenű gázalku formálódik az Európai Unió és Oroszország között, amihez Ukrajna kész asszisztálni – ez rajzolódik ki az elmúlt napok fejleményei és egy szombati délutáni orosz miniszterelnök-helyettesi nyilatkozat alapján. A fejlemény Magyarország számára is rendkívül érdekes helyzetet teremt, hiszen a hosszútávú magyar-orosz gázvásárlási szerződés kisebbik részét Ukrajnán és Szlovákián, illetve Ausztrián keresztül teljesítik az oroszok, de az orosz-ukrán tranzitszerződés idén év végi lejárata eddig kérdésessé tette a teljesíthetőségét 2025-től kezdve.
„Az európai és magyarországi gáztárolók még mindig magas töltöttségének köszönhetően erre a télre ellátásbiztonsági kockázat nem látható” – emelte ki az Energiaügyi Minisztérium Facebook-oldala annak kapcsán, hogy pénteken idén először ült össze az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs.
A szakértők többsége egyetért abban, hogy a megemelt árú lakossági földgáz átlagárának a havi fogyasztási súlyok alapján való mérése nem szerencsés. Ugyanakkor eddig nemigen született olyan írás, amely bemutatta volna, hogy konkrétan hogyan kellene mérni a földgáz-árindexét ebben a különleges helyzetben. Ez a cikk erre igyekszik válaszolni, bemutatva többféle megoldási lehetőséget. A lényeg az, hogy a megemelt árú földgázfogyasztás éves súlyozásán alapuló magyar árindex 2023-ban 18,7-18,8% lett volna, 1,1-1,2 százalékponttal magasabb, mint a ténylegesen mért. Az éves árindex azonban így is egy számjegyű lett volna, igaz, nem októberben, hanem novemberben.
Beszakadt ma a földgáz európai referenciaára, a holland gáztőzsdén már 6 százalékos esést láthatunk. Elsősorban a TotalEnergies bejelentésére reagál ilyen élesen a piac, a francia energiaóriás ugyanis közölte, hogy idén márciusban újraindítja a termelést Dánia legnagyobb gázmezőjén.
Közzétette, illetve frissítette az idei évi Földgázszállítói Leállási Ütemtervet pénteken a rendszerirányító FGSZ Zrt., és ebből derült ki, hogy idén június 4-én áll le egy hétre a Török Áramlat gázvezeték Szerbia felől Magyarországra irányuló szakaszán a gázszállítás a szokásos éves karbantartás miatt.
A tervezett ütemezésnek megfelelően tegnap üzembe helyezték a negyedik kutat a Nyékpuszta szénhidrogén-lelőhelyen - jelentette pénteken az Energiaügyi Minisztérium.
Az enyhe időjárás, a rezsicsökkentési rendszer átalakítása és a reálbér-csökkenés együtt kilencéves mélypontra, 3 milliárd köbméterre süllyesztette a magyar lakossági gázfogyasztást 2023-ban – derült ki az előzetes 2023-as adatokból. Eközben a nem-lakossági gázfogyasztás az elmúlt évtized egyik legmagasabb szintjére, 5,5 milliárd köbméterre ugrott, a magyar gázkitermelés trendje pedig ismét emelkedést mutat az új gáztalálatok nyomán. Az is érdekes, hogy miközben a lakossági spórolás miatt a teljes magyar gázfogyasztás 8,5 milliárd köbméterre, sokéves mélypontra bukott, addig a magyar gázimport magas szinten, 10 milliárd köbméternél stagnált, és így a tárolók „csurig” töltése mellett a magyar gázexport is megugrott.
2023-ban tovább mérséklődött a Magyarországon felhasznált földgáz és villamos energia mennyisége - közölte az Energiaügyi Minisztérium.
Az ipari gázfelhasználás visszaesése, a takarékossági intézkedések, az enyhe időjárás, és a 2023 tavaszára kevésbé leapadt gáztárolói készletek együtteseként tavaly 32,6%-kal 968 TWh-ra esett a német gázimport, míg a gázexport 63%-kal 187 TWh-ra szakadt – közölte csütörtökön a német hálózati hatóság az előzetes adatokat. Az export visszaesése döntő részben azért történt, mert az orosz vezetékes szállítások kiesésével a Németországba érkező „többlet”, exportálható gázból is sokkal kevesebbet lehetett eladni.
Rengeteg kár keletkezett az országban, százezrek maradtak áram nélkül.
Párizs szétverte az együttműködést.
Kreatív megoldásokat alkalmaznak.
Bizonytalan a hangulat kedd reggel.
Még idén eleshet a védelmi rendszer déli csücske.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
