A Continental az elmúlt pénzügyi évben teljesítette terveit, így a DAX-on jegyzett, Magyarországon is többezer munkavállalót foglalkoztató vállalat a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is közelebb került középtávú céljaihoz. A korrigált üzemi eredmény 31,6 százalékkal nőtt 2023-ban, a nettő eredmény pedig 1,2 milliárd euróra emelkedett. 2024-ben is a piaci szintet meghaladó növekedést tűzte ki az autóipari óriás, és az automotive szektor további erősödését várja.
A Waberer’s a kelet-közép-európai régió meghatározó szereplőjeként tavaly készítette el fenntarthatósági stratégiáját, amelyben a környezeti hatások mérséklése mellett a munkavállalói sokszínűség és a női vezetők arányának növelése is célként szerepel. A fiatal munkavállalók és a megrendelők részéről tapasztalható egyre erősebb nyomás miatt a vállalatoknak egyre fontosabbá válik, hogy a fenntarthatósági kérdésekkel komolyabban is foglalkozzanak, ma már alig lehet egy olyan cég versenyképes, amely nem vesz figyelembe zöld szempontokat. A logisztikai iparág működéséből fakadóan kifejezetten nagy CO2 kibocsátó, amit a vállalat kisebb részben alternatív meghajtással működő járműparkkal, nagyobb részben pedig a multimodális kiszolgálási modell erősítésével csökkentene. A Waberer’s-t már évekkel ezelőtt elérte a fojtogató munkaerőhiány, amit ugyanakkor sikerrel kezel és folyamatosan diverzifikálja munkaerőpiaci jelenlétét. A Portfolio Patai Krisztinát, a Waberer’s ESG igazgatóját kérdezte a vállalat fenntarthatósági célkitűzéseiről, iparági trendekről és munkavállalói igényekről.
A magyarországi és a közvetlen brüsszeli kiírású uniós pályázatok tapasztalatairól, a szükséges idő- és energiabefektetésről, sikerekről, kudarcokról, a konzorciumi tapasztalatokról beszélgettünk öt cégvezetővel, illetve pályázati szakértővel a mai EU Források 2024 című konferenciánk záró panelbeszélgetésében. Az egyik fő üzenet az, hogy a tudatos pályázás ott kezdődik, hogy előre fel kell mérnie a cégeknek azt, hogy a saját lehetőségeik, pályázati érettségük mit tesznek lehetővé, illetve szükségessé. Az is lényeges másrészt, hogy az ingyenpénz logika helyett a várható előnyöket és a pályázással járó kihívásokat együtt kell mérlegre tenni és hosszú távú, a vállalat valódi versenyképesség növekedését szem előtt tartó szemléletre van szükség.
Március 5-én ökoszisztéma-építő rendezvényen mutatkozott be a hazánkban működő öt EDIH (European Digital Innovation Hubs), amelyek térítésmentes képzéseket és tanácsadási szolgáltatásokat nyújtanak a kkv-knak és a közszféra szervezeteinek. A szervezők a Portfolio-t arról tájékoztatták, hogy a rendezvényen - többek között - az EDIH-ek digitális átállást támogató tevékenységeiről és a gazdaságfejlesztésben betöltött stratégiai jelentőségéről volt szó.
A nyilvánosan elérhető adatok, anyagok figyelmes nyomon követésével már hónapokkal előre lehet tudni, hogy milyen EU-pályázatok várhatók Magyarországon, és így ez segíti a kkv-k és nagyvállalatok jó időben való házon belüli felkészülését is – mutatott rá gyakorlati fókuszú előadásában Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezetője a Portfolio mai EU Források 2024 című konferenciáján.
A Portfolio és a MAGE 2015 óta szervez sikeresen közös rendezvényeket, az idei Járműipar 2024 konferenciára a kecskeméti Sheraton Hotelben kerül sor március 20-21-én. A helyszínválasztás nem véletlen: az elmúlt évek egyik új járműipari központja épp Kecskeméten épült fel, amely jól példázza, hogy milyen gazdasági és társadalmi együttműködés szükséges a szektorban a hazai szerepvállalás erősítésére. A résztvevők elsőkézből szerezhetnek tapasztalatokat a hazai autóipar fejlődéséről, mivel a konferencia második napján több közeli gyáregység is meglátogatható. Egy biztos: lesz miről beszélni, hiszen – bár az elmúlt évek sem voltak eseménytelenek – az autóipart olyan drasztikusan új kihívások érik, mint a kínai márkák előretörése, és az erőltetett ütemű elektrifikáció. De hogyan tudnak megbirkózni ezekkel a szereplők, és milyen stratégiával lehet előnyt kovácsolni a piaci változásokból? Hogyan fordíthatják előnyükre a változásokat a hazai szereplők, lehet-e a kanyarban előzni? A rendezvényen mindez kiderül.
Két évvel ezelőtt egyesült a hazai piac négy meghatározó lízingcége, amelyek azóta Euroleasing néven folytatják közösen a működésüket. A tavalyi évben a vállalat abszolút piacvezető pozíciót ért el az alig-alig növekvő lízingpiacon. 2023 összességében nem volt könnyű éve a szektornak, hiszen a meghatározó szegmensek, így a személygépjárművek, az egyéb termelőeszközök és a mezőgazdasági gépek forgalma is visszaesett. Lényeges ugyanakkor, hogy a kamatszintek folyamatosan csökkennek, amely jó alapot adhat az idei növekedésnek. Szintén előre hajtja a piacot, hogy a hazai lízingszereplők lépéskényszerbe kerültek, egyrészt, mert a digitális megoldásokban a környező országok némelyike előrébb tart, mint Magyarország, emellett a nagy nemzetközi cégek is az ajtón kopogtatnak. Az Euroleasing ezért olyan digitális megoldásokkal készül, amelyekkel alkalmazkodik a változó ügyféligényekhez, ugyanakkor alakítja is azokat – néhány éven belül már akár futár is házhoz szállíthatja az online megrendelt autót. A Portfolio Vály Judit vezérigazgatót kérdezte a szektor tavalyi eredményeiről, az autópiac változásairól, és a vállalat digitális fejlesztéseiről.
Az elkövetkezendő néhány év rendkívül nehéz lesz az építőipar számára, csak azok a cégek lesznek versenyképesek, amelyek innoválnak, új technológiákat vezetnek be és növelik a hatékonyságukat. A GLT Delta Kft. is erre az útra lépett, 3D szkenneléssel gyakorlatilag hiba- és anyagveszteség nélkül tudnak előreszerelt gépészeti rendszereket gyártani, amelyek helyszíni beüzemelése negyedannyi időt vesz igénybe, mint azt hagyományos eljárással megépíteni. A magyar piac lassulását ellensúlyozni lehetne a külföldi megjelenéssel, de a magyar cégek nem elég versenyképesek a külpiacokon, ráadásul a főbb célországok, mint Németország vagy Ausztria építőipara is nehéz helyzetben van. A hazai szakképzés alig-alig tudja lekövetni a technológiai fejlődés iramát, és bár a felsőoktatás képzett mérnököket, építészeket képez, a frissdiplomások soft skill-jein sokat kellene még fejleszteni. A fenntarthatósági szempontok egyelőre kevés szerepet kapnak egy-egy tender pályázati elbírálásában, de ez hamarosan gyökeresen változhat. A Portfolio Cserkúthy Andrást, a GLT Delta Kft. ügyvezető igazgatóját kérdezte a hazai és európai építőipar helyzetéről, innovációs készségeiről, versenyképességről és a várható piactisztulás gazdasági és társadalmi következményeiről.
A globális autóipari trendek egyre erősebb nyomás alatt tartják a beszállítókat, az elektrifikáció, az autonóm közlekedés és a szoftver által meghatározott autók térnyerése miatt lépéskényszerbe került a szektor, a belsőégésű motorokhoz gyártott alkatrészek iránti kereslet csökkenőben van, a fejlesztési ciklusok tempója is jelentősen felgyorsult. A kínai márkák erősödésével ráadásul új versenytársak is megjelentek: a távol-keleti gyártók elsősorban saját beszállítóikkal dolgoznak, ezért külön kihívást, de egyben nagy lehetőségeket is hordoz a partnerségek kialakítása. A technológiai függetlenséget és a globális ellátási láncok rövidítését célzó európai törekvésekből a kelet-közép európai régió országai, így Magyarország is profitálhat, azonban a munkaerőhiány rontja a térség versenyképességét. A külföldi vendégmunkások foglalkoztatása egyre hangosabb társadalmi vitát szül, azonban úgy tűnik, hogy nélkülözhetetlen a szektor hosszútávú fennmaradása érdekében. A Portfolio Business Podcast legújabb adásában Keszte Róberttel, a Continental országigazgatójával a drasztikusan megváltozott autóipari trendekről, a beszállítói szektor előtt álló kihívásokról, és vállalat magyarországi terveiről beszéltünk.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében összesen mintegy 910 milliárd forint EU-forrás meghirdetése várható a következő hónapokban, amelyből két pályázati keretösszeget már jövő héten közzétesz a kormány, és a vállalkozásfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó hitelnél nulla százalékos kamatlábról határoztam – jelentette be egy kedd reggeli sajtótájékoztatón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott: a 84 ezer milliárd forintos éves GDP-hez képest a 910 milliárdos tétel már „érzékelhető nagyságrend”.
A napokban végrehajtott magyarországi pedagógusbér emelés nyomán szerdán kiadott egy közleményt az Európai Bizottság magyarországi képviselete, amelyben arra emlékeztetett, hogy a következő évekre vállalt béremelési programhoz 1,8 milliárd eurót, mintegy 700 milliárd forintot biztosítana a testület az Európai Szociális Alapból. Ahhoz azonban, hogy ezt a pénzt teljes egészében valóban le is tudja majd hívni a magyar kormány Brüsszelből az EFOP Plusz program keretében a pedagógusbérek emelésére, a Portfolio információi szerint van még két ügy, amit egy alku keretében idővel rendezni kell.
A kormány a második negyedévtől kezdődően 450 milliárd forintot biztosít fokozatosan a vállalkozások számára a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz programon keresztül – jelentette be ma reggel a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca megjegyzi, hogy „az alapvetően hitelre épülő, valamint a kisebb mértékben vissza nem térítendő támogatások elsősorban a technológiai és szervezeti megújuláshoz nyújtanak majd segítséget, továbbá ahhoz, hogy a vállalkozások meg tudják valósítani a versenyképesség megőrzéséhez szükséges digitalizációs és energiahatékonysági beruházásokat”.
Az uniós vezetők készek keményen fellépni a magyar kormánnyal szemben, ha a jövő heti EU-csúcson továbbra is blokkolja az Ukrajnának szánt többéves finanszírozási programot az uniós költségvetésből – jelezték névtelen források a Bloombergnek.
A keleti nyitás politikája miatt a magyar export a GDP 100 százalékára emelkedhet 2030-ig, miközben megduplázódik a jelenleg 100 milliárd eurót kitevő FDI állomány – jelezte a Davosi Világgazdasági Fórumon tartott pénteki beszédében Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter további előnyöket is kiemelt a közönségnek a keleti nyitás kapcsán, és újfent bírálta azt az uniós megközelítést, hogy visszatér a szigorú költségvetési szabályrendszerhez ahelyett, hogy költekezéssel élénkítene, és felvenné a versenyt az amerikai és kínai lazább fiskális, illetve támogatási politikával.
A barcelonai Tomorrow Mobility World Congress rendezvényen megjelent a világ innovációs ökoszisztémájának színe-java, viszont fájóan kevés kelet-közép-európai regionális szereplő mutatta be a fejlesztéseit, Budapest standja viszont üdítő kivételt jelentett. Az EIT Urban Mobility szervezésében (is) létrejött eseményen a Portfolio, a hazai hírportálok közül egyedüliként vett részt, és helyszíni riportot készített Dervalics Ákossal és Lőrincz Andrással a szervezet hazai partnere, a Green Brother vezetőivel, illetve Traian Urbannal az EIT Urban Mobility kelet-közép-európai régióvezetőjével. Az interjúkból kiderült, hogy a magyar startupok miként tudnak belépni a hazai városok mobilitási kihívásainak megoldásába, hogyan lett európai szinten is elismert város Ajka, és hogy miért nem tudnak sokszor kilépni a régió startupjai a világpiacokra.
Moszkva és Teherán arra készül, hogy tovább mélyítsék a katonai-technológiai összeköttetéseiket – írta az Institute for the Study of War nevű amerikai elemzőház legfrissebb jelentésében.
Három éve vezették be Magyarországon az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR), amelynek célja, hogy piaci alapokra helyezze az energiamegtakarításokat mind lakossági, mind vállalati szereplők esetén. A hagyományos világítótestek lecserélésétől kezdve a dolgozók szemléletformálásáig, a fűtéskorszerűsítéstől, a nagy ipari energetikai beruházásokig rengeteg projekt auditálható és elszámolható a rendszerben. Az idei első negyedévben pedig lehetővé válik, hogy a hitelesített energiamegtakarításokkal (HEM) már egy erre speciálisan létrehozott tőzsdén lehessen kereskedni. Bár a piac most is működik, történnek tranzakciók, de az igazi felfutás a közeljövőben várható, és minden jel szerint keresleti nyomás alakulhat ki, amely akár a HEM-ek árát is felfelé tolhatja. A Portfolio Kádár Mártont, a magyar energiatőzsdék értékesítési vezetőjét, az EKR szervezett piaci projekt vezetőjét, és Garai Dánielt a CEEGEX vezérigazgatóját kérdezte az EKR rendszer működéséről, a hitelesített energiamegtakarítások elszámolhatóságáról, a tőzsdei kereskedés elindulásáról, illetve a HEM-ek piaci értékesíthetőségéről.
A hazai építőipar gyenge teljesítménye ellenére a Schneider Electric üzleti eredményei emelkedő pályán maradtak, forgalmazói és gyártói tevékenységén túl többszáz fős csapat dolgozik a régiós beszállítók felkutatásán, de a fenntarthatósági tanácsadás is egyre nagyobb szerepet kap. Az alapvetően energiamenedzsment rendszereiről és elektronikai termékeiről ismert vállalat az ipari automatizációs megoldásaival is részt vesz a vállalatok termelésének modernizálásában. Saját működésében kulcsszerepet kap a fenntarthatóság, jövőre nyílik meg az ötödik magyar üzemük Dunavecsén, amelyben olyan középfeszültségű kapcsolóberendezéseket gyártanak, amelyek – az iparágban az elsők között - már nem tartalmazzák a légkört súlyosan károsító kén-hexafluorid vegyületet. 2020-ban indította el regionális beszállító programját, amelynek célja, hogy Kelet- Közép-Európa vállalatai még nagyobb arányban jelenjenek meg a termelési láncban. Nem lehet azonban akárki partner: olyan cégekkel kívánnak együttműködni, amelyek szintén elkötelezettek a fenntarthatóság mellett. A Portfolio Veres Zsoltot, a Schneider Electric országigazgatóját kérdezte a vállalat eredményeiről, a villamosenergia elosztó hálózat fejlesztési lehetőségeiről, fenntarthatósági törekvésekről és a beszállítói programban résztvevő cégek felé támasztott követelményekről.
Az Európai Bizottság után a Tanács is jóváhagyta Magyarország REPowerEU tervét, amely keretében 2026-ig 2346 milliárd forintot fordítanánk a szén-dioxid-kibocsátás, a primerenergia-felhasználás és az orosz energiahordozóktól való függőség csökkentésére. Ennek az összegnek a 11 százalékát uniós vissza nem térítendő támogatásból, 63 százalékát uniós hitelből fedeznénk (a fennmaradó hányad hazai önrész). A tervet elemezve, a Levegő Munkacsoport arra következtetésre jutott, hogy lehetett volna sokkal jobbat is készíteni.
