Az olajárak tovább emelkednek, miközben a piac Donald Trump elnök Izrael és Irán közötti konfliktusról tett kijelentéseit emészti, és aggódik a közel-keleti olajellátás esetleges problémái miatt - közölte a Bloomberg.
Az Irán és Izrael között mélyülő háborúnak egyre súlyosabb következményei vannak, amikre a piacok is reagálnak: az olajár megugrása volt a legmarkánsabb következmény, ami nem csoda, hiszen Irán egy nagyon fontos olajtermelő ország, ráadásul a globális olajkereskedelem egyik ütőerének számító Hormuzi-szoros lezárása sem kizárt ebben a feszült helyzetben. A legrosszabb forgatókönyv esetén még bőven van tere az olajár emelkedésének, ezt pedig nagyon gyorsan és közvetlenül a bőrünkön érezhetjük majd, akár a potenciálisan elszabaduló inflációra, akár a bőven 600 forint fölötti benzinárra gondolunk.
Tajvani védelmi szimulációban a kínai hadsereg gyorsan elfoglalta Penghu szigetét, majd váratlan partraszállást hajtott végre Tajvan keleti partján - írta meg a Taiwan News.
Izrael iráni katonai létesítmények elleni csapásai újra felvetik a kérdést, mennyire lenne kivitelezhető Irán nukleáris programjának megsemmisítése. A brit Királyi Egyesült Szolgálatok Intézetének márciusi jelentése szerint ez rendkívül nehéz feladat lenne - írta a CNN.
Az észak-koreai erők több mint 6000 fős veszteséget szenvedtek – halálos áldozatokban és súlyos sérültekben – az ukrán erők elleni támadó műveletekben Oroszország Kurszki területén – írja vasárnapi hírszerzési jelentésében a brit védelmi minisztérium.
A világ legnagyobb nyugati hatalmai rendkívüli biztonsági intézkedések mellett gyűltek össze a kanadai Kananaskisban, ám a G7-csúcstalálkozó valódi tétje a belső megosztottság kezelése. Donald Trump visszatérése a Fehér Házba alapjaiban forgatja fel a nyugati egységet, miközben a közel-keleti háború, az ukrajnai front és a kereskedelmi válság is súlyos vitákat szít. Az uniós vezetők között valóságos verseny indult azért, ki képes hatékonyan befolyásolni az amerikai elnököt, de valójában Brüsszelben már azzal számolnak, hogy a szövetség G6+1-ként működik tovább és Európának kell a világ új vezetőjének lennie.
Tajvan feketelistára tette a kínai Huawei és SMIC vállalatokat, ezzel tovább igazodva az amerikai kereskedelmi politikához a Pekinggel növekvő feszültségek közepette - közölte a Cnbc.
Izrael leállítja az Irán elleni támadást, ha Teherán az amerikai kéréseknek megfelelően leszereli nukleáris programját – közölte ma este Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
Az izraeli légicsapások és Irán válaszlépései jelentős mozgásokat idéztek a piacokon, a befektetők az opciós piacokon is védelmi pozíciókat építettek ki a fokozódó bizonytalanság miatt - foglalta össze az első piaci reakciókat a Bloomberg.
Konfliktus, katonai művelet, fegyveres összecsapás – a jelenlegi feszült geopolitikai helyzetben sajnos gyakran találkozhatunk ezekkel a kifejezésekkel. Ezeket általában akkor használjuk erősebb szavak, például háború helyett, ha arra akarunk utalni, hogy két ország valamilyen „limitált” katonai összecsapást folytat egymás ellen; teljes haderejük minimális részét használják korlátozott célok elérésére. Felmerül Izrael és Irán kapcsán: még mindig csak valamilyen korlátozott „katonai műveletet” látunk-e, vagy valami sokkal komolyabbról van már szó?
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombaton jó hangulatú telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump amerikai elnökkel a G7-csúcstalálkozó előtt.
Több nemzetközi forrás is arról számol be, hogy az izraeli légicsapásokra reagálva Irán komolyan elgondolkozott azon, hogy lezárja a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalát, a Hormuzi-szorost - írja a Guardian.
Tovább fokozódik a feszültség a Közel-Keleten, Izrael péntek hajnalban súlyos légicsapásokat mért Iránra, célba véve az iszlám köztársaság nukleáris programjához köthető létesítményeket. Az iráni állami média szerint a támadások során meghalt Hosszein Szalami, a Forradalmi Gárda főparancsnoka, valamint két vezető nukleáris tudós is életét vesztette. A támadások hatására meredeken emelkedik az olaj ára, esnek a tőzsdék, és gyengül a forint.
Az izraeli légierő csapást mért egy iráni nukleáris létesítményre Iszfahán közelében, jelentette be Effie Defrin, az izraeli hadsereg szóvivője. - közölte a Times of Israel.
Donald Trump amerikai elnöknek a kritikus ásványkincsek megszerzésére irányuló törekvése úgy tűnik, hogy megnyithatja az utat a következő nagy "aranyláz" előtt – azonban most a kincset nem a hegyoldalakban, hanem az óceán fenekén kell keresni. Az amerikai vezetés célja, hogy ellensúlyozza Kína ásványi erőforrások terén szerzett elsöprő fölényét, ezért Trump áprilisban aláírt egy átfogó elnöki rendeletet, amely felgyorsítja a mélytengeri bányászatot az Egyesült Államokban és a nemzetközi vizeken egyaránt. Ami a legizgalmasabb: a mélytengeri bányászatot végző vállalatok részvényével lehet kereskedni az amerikai tőzsdéken, ezzel a hazai befektetők számára is megnyílik a lehetőség, hogy kivegyék a részüket a következő aranylázból.
Nem kizárt, hogy Izrael célja a rezsimváltás Iránban, lehetséges, hogy a katonai műveletek végkimenetele az ország politikai berendezkedésének gyökeres megváltoztatása lesz – mondták el a Fehér Házhoz köthető források a CNN-nek.
Új parancsnokot nevezett ki az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) élére Ali Hamenej ajatollah a mai nap, új vezérkari főnököt kapott a haderő, valamint új vezetőt kapott a haderő műveleti parancsnoksága is – írta meg az iráni Tasznim hírügynökség. Mindhárom új tábornagy elődjét meggyilkolta hajnalban az izraeli haderő.
Június 13-án minden korábbinál súlyosabb támadás érte Iránt, mivel Izrael úgy ítélte meg, hogy Teherán már a közeljövőben képes lehet akár 15 darab nukleáris robbanófejet kifejleszteni, ez pedig súlyos biztonsági válságot hozhatna számukra. Régóta fenyegettek azzal, hogy meglépik a nagyszabású támadást, az elmúlt napokban különösen feszült lett a helyzet. De miért ragaszkodik ennyire Irán az atombomba kifejlesztéséhez, miért nem tudja elfogadni, hogy az Egyesült Államok és Izrael soha nem fog belenyugodni a programba, a többi riválisról nem is beszélve.