Az Ukrajna és Nagy-Britannia által megkötött, nem kötelező jogerejű biztonsági megállapodás azt mutatja, hogy Kijevet nem engedik tárgyalások útján kilépni a jelenlegi konfliktusból – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján.
A Wall Street nagyrészt arra számít, hogy a központi bank már márciusban lazítani fog a monetáris politikán, de egy piaci veterán ezzel ellentétes álláspontot képvisel.
Több videó is megjelent az interneten, melyen Oroszország oldalán harcoló szerb önkéntesek panaszkodnak arról, hogy rosszul bánnak velük az orosz katonák.
Sri Lanka elutasította Kína kérését, hogy engedélyezze egy kutatóhajó működését a tengeri övezetében, ami India számára győzelemnek számít – írta meg a Newsweek.
A gázai események kapcsán Európában és Amerikában láthatóan már a fogalmak sem mindig tiszták. Sokan – leginkább a politikai paletta tévesen „szélsőbalként” jelölt oldalán – nem hajlandók terrorizmusként definiálni a közvetlen kiindulópontot, ártatlan izraeli civilek százainak október 7-i szándékolt legyilkolását. Mindeközben „szélsőjobb” propagandaként illik félreseperni minden olyan értelmezést, mely az események mögött látni véli – az egykori amerikai elnök, a demokrata Jimmy Carter tanácsadójaként ténykedő Samuel Huntington professzor által már a kilencvenes években megjósolt – civilizációs összecsapást. A magát mérsékeltnek valló tábor a szokásos „egyrészt-másrészt” formulákkal zsonglőrködik, a hangsúlyt pedig a politikai-diplomáciai megoldásra helyezi. Remélve, hogy ilyen még mindig létezik.
Kína és India között gyakorlatilag az írott történelem kezdetétől állandósult a rivalizálás. A két ősi civilizáció évezredeken keresztül küzdött a kontinens „legnagyobb hatalmának” szerepéért, még akkor is, ha ez nem is volt mindig egymás elleni vetélkedés. A szomszédos országok között a közlekedés sokáig szinte lehetetlennek bizonyult, mivel több ezer kilométeres hegyláncok, átjárhatatlan sziklaperemek és kegyetlen csúcsok állták útját annak, aki a két terület között szeretett volna átjárót találni. Az elmúlt egy évszázadban a technikai vívmányok megváltoztatták ezeket az állapotokat, ezért felértékelődött a nehezen járható hegyvidék szerepe. Ráadásul mindkét ország globális szerepkörre tör, ami miatt kulcsfontosságú ezeknek a területnek az ellenőrzése.
Cáfolja a Roszatom a Bloomberg tegnapi értesülését, a Portfolio-hoz eljuttatott közleményükben azt írják, a Tenex nem tervezi az Egyesült Államokba irányuló orosz dúsított uránexport leállítását.
A török külpolitikai törekvésekkel foglalkozó cikksorozatunk hatodik, záró fejezete Ankara legkomolyabb regionális riválisával, Iránnal foglalkozik. A két nagyhatalom évek óta viaskodik az iszlám világ fölötti hegemónia megszerzéséért, a nyílt konfliktust azonban nagyon úgy tűnik, hogy igyekeznek elkerülni. Lássuk, milyen területeken jelent fenyegetést Teherán Erdogan számára, és mégis hogyan tudnak ilyen feszült helyzetben is több területen együttműködni?
Nyolc indiai állampolgárt ítéltek halálra Katarban, de a vádakat nem tudni biztosan. Újdelhi most minden követ megmozgatna az állampolgárai kimenekítéséért. Ez nem lesz egyszerű feladat, még akkor sem, ha az országok között egyébként hagyományosan jó a kapcsolat – számolt be a Nikkei Asia.
Elfogadhatatlanok a Szíria elleni izraeli légicsapások, amelyek egyre gyakoribbá váltak a palesztin Gázai övezet körüli konfliktus közepette – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Kína hajlandó közeledni az Egyesült Államok felé, miután a két ország a múlt héten megerősítette a kétoldalú kommunikációs csatornák újbóli megnyitásának fontosságát. A nagyhatalmak között már hosszú ideje megszűnt a katonai párbeszéd – írja az MTI.
Az elmúlt 500 évben azok a nemzetek emelkedtek fel, amelyek a pénzt tőkévé alakították, feltaláltak és bevezettek új technológiákat, a társadalom széles rétegeinek adtak tudást, és teret adtak a tehetségek érvényesülésének – többek között erre hívja fel a figyelmet legújabb kötetében MNB-elnök, majd hangsúlyozza: „A múlt sikerei azonban nem adnak pontos iránytűt, mert a történelem, benne a gazdaság törvényei döntő pontokon megváltoztak. Azokat érdemes követni, akik már a jövőből hozzák előre a működésüket, és már korunk gondolati forradalmára, ezen belül a fenntartható közgazdaság törvényeire építik működésüket.”
Az Európai Unió 2021-ben indította el a Global Gateway nevű kezdeményezését, amely a kínai Övezet és Út kezdeményezéshez (BRI) hasonlóan infrastrukturális beruházásokon keresztül huzalozná újra a világot. EU-tisztségviselők szerint az eddigi eredmények a harcias retorika ellenére szerények, belső viták és ellentétek miatt. Sokan azonban már látni vélik a fényt az alagút végén.
Érdekes különbség a nyugati és a kínai kultúra között, hogy utóbbi kifejezetten szereti több ezer éves szólásmondásokkal megindokolni 21. századi gazdasági döntéseit. Meg kell hagyni, van abban valami keleti romantika, amikor egy-egy prezentáció valami magvas Konfuciusz-bölcsességgel kezdődik, de ha jobban belegondolunk, furcsán néznénk arra a nyugati szakértőre, aki – mondjuk – egy jó kis Szókratész-idézettel kezdené üzleti modellje bemutatását. Így magam is némi lábrángással hallgattam, amikor múlt héten egy kínai kolléga új selyemúttal kapcsolatos előadása nem is kezdődhetett mással, mint a szokásos ideillő mondással: „Ha gazdaggá akarsz válni, először utakat kell építened!” De sikerült?
Az Egyesült Államok az erőszakos cselekmények megnövekedett kockázata miatt az egész világra kiterjedő biztonsági figyelmeztetést adott ki csütörtökön a külföldön tartózkodó állampolgárai számára.
A török külpolitikai törekvésekkel foglalkozó cikksorozatunk negyedik részében elhagyjuk a „kis” országokat, és belekezdünk a regionális nagyhatalmak bemutatásába. Aktuális az, hogy az egyébként is meglehetősen komplex izraeli-török kapcsolatok kerüljenek terítékre, hiszen a Hamász október eleji támadása ismét előtérbe helyezte a két állam közötti fő konfliktusforrást, a palesztinok kérdését.
Az izraeli parlament pénzügyi bizottsága 6 milliárd dolláros állami garanciát hagyott jóvá az izraeli légitársaságok háborús kockázati biztosítására - írja a Reuters.
A török külpolitikával foglalkozó cikksorozatunk második részében arra próbálunk meg választ adni, hogy Ankara miért érdeklődik olyan kiemelten a háborúk sorozata által romba döntött, a pusztításból éppen felocsúdó korábbi nagyhatalom, Irak iránt. Bagdad a Közel-Kelet egyik nagyágyújából vált a túlélésért küzdő entitássá, ahol a szíriaihoz nagyon hasonló helyzet állt elő: kurd milíciák, kormányválságok, iráni jelenlét nehezíti Erdogan elnök manőverezését.
Ray Dalio, a Bridgewater Associates hedge fund alapítója kedden úgy fogalmazott, hogy Kína és az Egyesült Államok viszonya "a vörös vonal határán van", bár a guru a jelenlegi helyzetben nem tartja valószínűnek, hogy háborúra kerülne sor.
A Maldív-szigeteken szombaton tartottak választásokat, ahol a turistaparadicsom következő elnökéről dönthettek a választók. A világpolitikai szempontból jelentéktelennek tűnő szavazáson azonban összecsapott az indiai és a kínai geopolitikai akarat, ezért nagy figyelmet kapott. A South China Morning Post arról írt, hogy a voksolás Peking nagy győzelmét hozta.
A gátszakadás miatt százak vannak veszélyben Oroszországban.
A miniszter a G20-aknak is előterjesztette javaslatát.
Szigorúan büntetnék a szabálytalanul parkoló, otthagyott járműveket.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
