Legalább 6 milliárd euróba, mai árfolyamon nagyjából 2300 milliárd forintba kerülne a magyar gázpiaci szereplőknek az, ha valóban teljesíteni kellene az Európai Bizottság friss gáztároló feltöltési tervét, így az kulcskérdés, hogy ezt ki és hogyan finanszírozná – jelezte egy mai budapesti gázpiaci konferencián Steiner Attila.
Az orosz elnök kijelentésével ellentétben Magyarország gyakorlatilag a tőzsdei piaci áron kapja a gázt az új orosz szerződés keretében, ami ősz óta öt-hatszorosa a rezsicsökkentéssel védett itthoni lakossági árnak, és emellett ősz óta beszakadt az orosz gázimport, a gáztárolók pedig többéves mélypontra estek az intenzív kitárolás miatt – rajzolódik ki a Népszava cikkéből.
Újraindul a termelés egy hónapos kényszerszünet után a Nitrogénművek Zrt.-nél – közölte a vállalat. A cég eddig raktárkészletről értékesített, az új igények kielégítéséhez azonban kell a gyár újbóli beindítása. A lépés némileg enyhítheti a műtrágya piacán kialakult zavarokat és drámai áremelkedést.
Furcsa információkat közölt két brit újságíró arról, hogy állítólag Magyarország egyedüliként megvétózott egy készülő uniós állásfoglalást szerdán, amiben elítélték volna a tagállamok Vlagyimir Putyin orosz elnök készülő rendeletét a gázvásárlások rubelben teljesítéséről. A Portfolio megbízható információi szerint se szerdán, se ma (pénteken) nem történt magyar vétó, ráadásul nem is egy hivatalos döntéshozó testületben vitatták meg a kérdést, így a vétó szó használata eleve értelmetlen.
Az idei első negyedévben 56%-os, tehát komoly gázár-emelkedés alakult ki a csütörtöki záróár alapján a holland TTF gáztőzsde irányadó termékében, amit ma 11% körüli esés követett.
Nincsenek veszélyben az orosz gázszállítások Európa felé, mert menetközben végiggondolták az orosz felsővezetésben, hogy mivel járna a rubelben való fizetésre kényszerítés, így várhatóan továbbra is euróban tudunk fizetni a gázszámlákért – gyakorlatilag ezeket árulta el a tegnapi esti, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetéséről egy mai római sajtóeseményen Mario Draghi.
Miután tegnap kiszivárgott, hogy váratlanul versenyhatósági razziát tartottak a Gazprom több németországi leánycégének irodáiban éppen akkor, amikor egész Európa feszülten várta a gázszállítások rubelre váltásának mára beharangozott tervét, ma el is ismerte az Európai Bizottság, hogy trösztellenes vizsgáltot indított kedden és razziát tartott. Ennek jegyében előre be nem jelentett ellenőrzéseket végzett több, a földgázellátással, -szállítással és -tárolással foglalkozó németországi vállalat telephelyén, mert a gyanú szerint megsérthették a piaci erőfölénnyel való visszaélést tiltó uniós versenyszabályokat - közölte a brüsszeli testület csütörtökön.
Az orosz elnök utasításának kidolgozására már csak négy napja maradt a Gazpromnak, így tehát rövidesen be kell mutatnia az érintett vevőknek, hogy hogyan tudják rubelben kifizetni a gázszállítások ellenértékét – erősítette meg egy pénteki tájékoztatóján orosz elnök szóvivője.
A délelőtti NATO-csúcs és a délutáni G7-csúcs után késéssel kezdődött az EU-csúcs Brüsszelben, amelyen az ukrán helyzet mellet az európai energetikai kérdések lesznek a központi témák sok egyéb mellett. Az alábbiakban röviden ezeket vázoljuk.
Egekben az energia ára, aminek erőteljes következményei lehetnek a magyar gazdaságra. A drága energia nemcsak az inflációba gyűrűzik ugyanis be, de nyomás alá helyezi a forint árfolyamát, kiszívja a megtermelt jövedelmet a gazdaságból és még a növekedési kilátásainkat is beárnyékolja. Mi várható tehát a forint árfolyamától, mekkora jövedelmet szív ki a drága energia a gazdaságból a különböző forgatókönyvek esetén, és hogyan tudnának segíteni az akadozó EU-pénzek ennek a feszült helyzetnek az enyhítésében? – Ezekről és sok más izgalmas gazdasági kérdésről beszélgetett Orosz Márton, a Portfolio Heti Podcastjének házigazdája Madár Istvánnal, a Portfolio makrogazdasági rovatának vezető elemzőjével és Weinhardt Attilával, a makro rovat elemzőjével.
Rendben szállítjuk továbbra is a gázt a szerződéses keretek között, „csupán” annyi változik, hogy a barátságtalan, azaz az orosz szankciókat megszavazó országoknak ezentúl rubelben kell teljesíteniük a számlák kifizetését – jelentette be szerdán Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök szavai sokkal nagyobb jelentőségűek, mint elsőre tűnnek, és komoly visszavágást jelentenek a nyugati szankciókra, így nem véletlen, hogy a gázárak kilőttek, az orosz rubel pedig szárnyalni kezdett. A gázárak mai ugrását az is segítette, hogy kora délután bejelentették Brüsszelben a nagy gáztároló feltöltési és közös gázvásárlási terveket is, ami folyamatos és erős gázkeresletet fog támasztani a piacon a következő hónapokban is.
Közös erőfeszítéseket tesz az Európai Unió a vezetékes és a cseppfolyós földgáz, illetve a hidrogén közös beszerzésére – gyakorlatilag ezt tartalmazza az a zárónyilatkozat-tervezet, amelybe betekintést kapott a Reuters. Mindez hatalmas jelentőségű döntés lenne, hiszen sosem volt még példa közös gázbeszerzésre, ugyanis az energiapolitika tagállami hatáskör, így az ezzel összefüggő lépéseket is eddig egyedül intézték a tagállamok. Közben az orosz olajembargóval kapcsolatban megmaradtak a töréspontok, viszont a gázpiacon egy árplafon bevezetését egyre több tagállam támogatja, hogy a fogyasztói terheket, illetve az áramárakat kordában lehessen tartani.
Az, hogy most évek óta a legalacsonyabb a magyar földgáztárolók töltöttsége, csak a szokásos helyzetre visszaállást jelenti, és alapesetben nem kell hozzányúlni a biztonsági gázkészlethez, hiszen azon felül még 350 millió köbméternyi gáz van a tárolókban és zavartalan a gázimportunk minden irányból – jelezte a Magyar Nemzetnek adott interjúban Ságvári Pál. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettese megjegyezte azonban, hogy ha a magyar ellátásbiztonságot veszélyeztető helyzet állna elő (ilyennek nem látják most a jeleit Ukrajnában sem), akkor a vészforgatókönyvek között "szükség esetén elsősorban a stratégiai készlethez lehet hozzányúlni".
Egy közös javaslatban arra tettek javaslatot az illetékes spanyol és portugál miniszterek, hogy 180 euró legyen a nagykereskedelmi áramárak plafonja az Európai Unióban, hogy ezzel megtörjék az egekbe emelkedő gázárak miatt szintén egekbe emelkedő áramárak káros gazdasági hatásait. A két ország azt mondja, hogy ha a jövő heti EU-csúcson nem lesz erről egységes döntés, ők akkor is meglépik ezt, azaz újra bevezetik azt az árplafont, amit 2019-ben brüsszeli nyomásra töröltek el.
Ukrajna és Moldova villamosenergia-hálózatait sikeresen szinkronizálták a kontinentális európai hálózattal - közölte az energiaügyi uniós biztos szerdán.
Nem teljesen jók a gázbefektetésekre megszabott új kritériumok, ezért hamarosan egy új javaslatot teszünk le az asztalra, amelyben a zöld helyett „borostyán” színnel kellene ellátni a tényleg nélkülözhetetlen gázbefektetéseket az energia átmenet során – jelentette ki az Európai Parlament környezetvédelmi és gazdasági bizottsága előtt Nathan Fabian, az Európai Bizottságnak tanácsot adó testület vezetője kedden. Ez a jelzés már szerdára komoly következményekhez vezetett, ugyanis a Reuters által is látott levelet már 102 EP-képviselő aláírta, amelyben azt követelik a képviselők, hogy vonja vissza az Európai Bizottság a csak nemrég beterjesztett jogalkotási javaslatot arról, hogy a gázbefektetéseket zöld címkével lássák el.
Hétfő kora délelőtt folytatódott a gáz árának napok óta tartó csökkenése a holland gáztőzsdén.
Szokatlan módon csütörtök este rögtön közzétette az Európai Bizottság elnöke, hogy milyen prezentációt vetített le az állam- és kormányfőknek a versailles-i EU-csúcson az energetikai sérülékenység és a nagy orosz leválás témájában. Ebből derült ki, hogy nemcsak az orosz gázról terveznék a leválást 5 éven belül, hanem a szénről és olajról is, miközben már most március végére és május végére fontos tervek kidolgozásához kért felhatalmazást. A kedden bemutatott csomaggal összhangban például javasolja a rezsicsökkentést az árampiacon a lakosságnak és a mikrovállalkozásoknak, belenyúlnának az árampiacba egy árkorlát bevezetésével és különleges állami támogatási szabályok is jöhetnek az energiaár-sokk enyhítésére.
Mivel a Gazprom továbbra is rendben szállítja a főbb európai útvonalakon a gázt és mivel a bő 200 termékből álló orosz exporttilalmi listára nem kerültek rá az energiahordozók, az EU-csúcson pedig egyelőre elvetették az orosz energiahordozók elleni szankciókat, így mindez a tél végéhez közeledve tovább süllyesztette a gáz tőzsdei árát pénteken. Mára oda jutottunk, hogy kétharmadával esett a gázár a hétfői extrém árszinthez képest, igaz még a mostani ár is nagyon magas.
Számos jel mutat arra, hogy a nagyotmondás vezérelte az Európai Bizottság keddi üzenetét, miszerint az általa javasolt lépésekkel már 2022 végére ki lehetne váltani az orosz gázimport kétharmadát. Ezzel együtt nagyon fontos intézkedéscsomagot tett le az asztalra a testület, ami idővel igenis el tudja érni az orosz gázfüggőség drasztikus csökkentését és amelyhez fontos útmutatást adnak ma a franciaországi versailles-i kastélyban rendezett EU-csúcson az állam- és kormányfők. Az biztos, hogy az orosz agresszió láttán a súlyos orosz gázfüggőség mielőbbi minél nagyobb leépítése eldőlt és nincs is belőle visszaút az EU számára.
Hatalmas az emberi és technikai veszteség.
Az óceánok területének 30%-át kellene védetté nyilvánítani 2030-ra a jelenlegi 10%-ról.
Folytatódtak a rakétatámadások.
Beszédesek a repülési adatok, amiben a vadászgépek még csak nem is szerepelnek.
Éjszakai légicsapás végzett velük.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
