Lemaradtak a jobb hozamokról a kínai befektetők, többségük inkább passzívan kezelt alapokba fektetett, holott aktív társaik több mint 85%-a 12 hónapos és 3 éves időtávon is felülteljesítést ért el – írja a Financial Times.
Az összes korosztály közül az ezredfordulósok várják el befektetéseiktől még mindig a legmagasabb hozamot: egy friss kutatás szerint éves átlagos 12% megtérülést szeretnének elérni az 18 és 37 éves kor közti befektetők – írja a CNBC.
A gazdasági adatok várakozásainknak megfelelően látványos javulásnak indultak, mivel a korlátozások idején tapasztalt, rendkívüli mértékű hanyatlást követően a világ országainak gazdaságaiban megkezdődött az újranyitás, de a következő hónapok fontosak lesznek majd, mivel most fog kiderülni, hogy mekkora strukturális károkat okozott a járvány a gazdaságban. A költségvetési és monetáris támogatás folytatódni fog, az USA kongresszusa várhatóan újabb ösztönzőket fog kihirdetni, az EU pedig már be is jelentette a helyreállítási alap létrehozását. Ugyanakkor mintha megszűnne a kapcsolat a gazdasági háttér és a piaci fejlemények között: a befektetők a jelek szerint V-alakú talpra állást áraztak be, mondta el egy interjúban Eugene Philalithis a Fidelity Multi-Asset Investment európai vezetője.
Az arannyal kapcsolatban sok mítosz és legenda él, befektetési témában pedig örök sláger, hogy válságban az arany az igazi menekülőeszköz. De vajon tényleg igaz ez? Vagy ez sokkal összetettebb kérdés? És ha a tőzsdék emelkednek, akkor miért robbant fel a nemesfém ára is? Sok-sok izgalmas kérdés, amiről érdemes beszélni, illetve megvizsgálni azt, hogy miképpen lehet akár hosszabb távra nemesfémekbe fektetni. A Portfolio Trader online előadásán ezt a témát boncolgatjuk.
A múlt hetihez hasonlóan ezúttal is 10 milliárd forint értékben vett államkötvényeket az MNB – közölte honlapján a jegybank. A múlt héten viszont aukción kívül nem vásároltak.
Az amerikai Ketucky állama beperelte a Blackstone-t és a KKR-t is, mivel a két tőkealap nem elég, hogy csalódást keltő hozamokat mutat, túlzottan magas díjakat zsebel be – írja a Financial Times.
Fél év alatt majdnem összejött az egész évre tervezett költségvetési hiány, ennek ellenére nincs ok az aggodalomra, hiszen a megnövelt állampapír-kibocsátással időarányosan jól áll Magyarország – derül ki az Erste Bank elemzéséből. Ezzel együtt a szakemberek szerint a 3,8%-os kormányzati deficitcél még mindig optimista, a realitás valahol a GDP 5%-a körül lehet majd az év végére.
Jelentősen, mintegy 400 milliárd forinttal megcsappant idén a magyar befektetési alapok kezelt vagyona, elsősorban ez azzal indokolható, hogy jelentős hozamveszteséget szenvedtek a tőzsdék összeomlásával párhuzamosan az alapok, a befektetők pedig megijedtek a volatilitástól és kirántották a pénzt. Még a legnagyobb alapok kezelt vagyona is csökkent, mintegy 87 milliárd forinttal július elejéig, pedig teljesítményük többnyire viszonylag kedvező volt a Covid-krízis ideje alatt. A szektor 67%-a a tőzsdei visszapattanás ellenére egyébként még mindig mínuszban van az év eleje óta.
A kötvényalapok piacát sem hagyta érintetlenül a koronavírus miatti piaci pánik, de aki mert régiós és nemzetközi piacokra evezni és nyugton maradt, amikor mindenki részvényt kezdett el venni, többet kereshetett fél év alatt, mint szuperállampapírral. A legnagyobb hazai kötvényalapok vagyonát összességében nem olvasztotta le a koronavírussal kapcsolatos bizonytalanság, a megmaradt pénzpiaci alapok vagyona is nőni tudott az elmúlt fél évben. A legtöbb pénzt továbbra is az OTP Optima kezeli több mint 177 milliárd forinttal, a legnagyobb hozamot pedig féléves időtávon az Aegon Nemzetközi Kötvény hozta 10,6%-kal.
Sokan szeretnének jó időben és jó helyen vásárolni a tőzsdén és kiharapni egy nagyobb falatot az elérhető tőzsdei profit tortájából. Azonban kevesen veszik a fáradságot, hogy kereskedési tervet készítsenek saját maguk számára, legyen szó akár rövidebb vagy hosszabb távról. Legtöbben az őket érő impulzusok alapján, rendszer nélkül kereskednek. Részben ez az oka annak, hogy a legtöbb kereskedő veszteséges.
Felsültek azok az európai szabályok, amelyeket azért hoztak létre, hogy a különböző jövőbemutató forgatókönyvekkel segítsenek a lakossági befektetőknek a legmegfelelőbb befektetési alapokat kiválasztani, ugyanis a legutóbbi piaci összeomlást senki nem jelezte előre -írja a Financial Times.
A napokban tájékoztatta az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár a tagjait arról, hogy július 1-jén elindulhat az új, ESG-Dinamikus portfólió a pénztárnál, és nem ők az egyetlenek, akik idén új portfóliókat hoznának létre a tagoknak. Úgy tűnik, a koronavírus berobbanása a hazai nyugdíjpénztárakat sem hagyta érintetlenül, és talán nem is baj, jó hír ugyanis a nyugdíjra gyűjtőknek, hogy a pénztárak évek óta nem látott fejlesztésekbe kezdtek, a központba egyértelműen a digitalizációt helyezve. Készítettünk egy körképet a hazai önkéntes pénztárak körében arról, milyen fejlesztések zajlanak, milyen új portfóliók indulnak.
A tervezett 75 helyett 97,5 milliárd forintnyi kötvényt adott el csütörtökön az ÁKK, a kereslet minden futamidő esetében erős volt, különösen az ötéves papírok után kapkodtak az MNB szerdai repotenderét követően.
Sok befektető, köztük intézményi szereplők is azért fektetnek magántőkealapokba, mivel magasabb hozamra számítanak ezekből az alapokból, mint a piacokról. A legfrissebb számok szerint a magántőkealapok azonban nem tudták felülteljesíteni az átlagos amerikai részvényindexek hozamát, cserébe viszont 230 milliárd dollárnyi teljesítménydíjat zsebeltek be az utóbbi 10 évben – írja a Financial Times.
A tervezett 60 helyett 75 milliárd forint értékben adott el kötvényeket csütörtökön az ÁKK. Az adósságkezelő csak az ötéves futamidő esetén emelt rá a meghirdetett mennyiségre a kirobbanó keresletet látva.
A múlt héthez hasonlóan ezen a héten sem vesz állampapírt az MNB – derül ki a jegybank honlapján található táblázatból. Vagyis lassan tényleg úgy tűnik, hogy lassul, illetve teljesen leáll az eszközvásárlási program.
A tervezett 70 helyett 95 milliárd forint értékben adott el kötvényeket csütörtökön az ÁKK, és a hozamok is csökkentek a rövidebb futamidők esetén. Mindhárom papírra jelentős kereslet volt a befektetők részéről, de csak az öt- és tízévesből fogadott el többet az adósságkezelő.
Nem vásárol államkötvényt a héten az MNB – közölte a jegybank. Elvileg kedden tartották volna a szokásos aukciót, azonban a szokásos időpontban nem hirdette meg a megvásárolni kívánt állampapír-sorozatokat az MNB.