A múlt hetihez hasonlóan ma is negatív hozam mellett adott el 40 milliárd forintnyi három hónapos diszkont kincstárjegyet az ÁKK. A kereslet viszont most nem volt annyira kirobbanó, mint egy hete.
A befektetővédelem erősítését célozza a január elején életbe lépő új uniós rendelet, a Priips, csakhogy az ebbe foglalt előírások miatt sok ügyfél hiheti tévesen azt, hogy egyes pénzügyi termékekkel több mint egymillió százalékos hozamot is kereshet egy év alatt. A piac szerint minél hamarabb lépnie kellene a felügyeleti szerveknek, mert ez előbb-utóbb nagy problémákhoz vezet az értékesítésben - számol be a hírről a Financial Times.
Várhatóan legalább az egyik nagy hitelminősítő felminősíti Magyarországot 2018-ban, ami az állampapírok befektetői bázisát is szélesíti - olvasható az Erste Bank hétfő reggeli elemzésében. A cég szakértői szerint az első negyedév kifejezetten erős lehet a magyar kötvénypiacon, amiben a jegybank lépései is szerepet játszanak.
Bőven lehetett 10% felett keresni egy részvénytúlsúlyos pénztári portfólióval tavaly, de a hozamok nullától közel 16%-ig is szóródtak attól függően, hogy ki milyen önkéntes pénztári portfóliót választott magának. Aki mert kockáztatni, a magán-nyugdíjpénztári portfóliók többségével is 8-12% körüli hozamokat érhetett el.
A tervezett 30 helyett 33 milliárd forint értékben adott el 12 hónapos diszkont kincstárjegyeket az ÁKK csütörtökön, a hozam pedig ismét negatív lett. Emellett az ötéves változó papírokból is elfogyott 12 milliárdnyi.
Egy év alatt több mint 300 milliárd forintot vesztettek a pénzpiaci alapok, így ma már csupán 665,7 milliárd forintot kezelnek. Ha ez így megy tovább, az egykor még legnagyobb kategóriának számító pénzpiaci alapokban 2 év múlva gyakorlatilag egy forint sem marad. A pár éve még 5-6%-os éves hozamot is felmutatni tudó alapok befektetői örülhetnek, ha tavaly nem mínuszban zárták az évet, nagyon kevés olyan pénzpiaci alap volt ugyanis a piacon, amely pozitív hozamot tudott volna felmutatni. Egyelőre nem látszik, hogy érdemben javulna a helyzet: a globális hozamkörnyezet továbbra is nagyon alacsony, a nyáron életbe lépő EU-s pénzpiaci rendelet pedig még szigorúbb szabályokat hoz a már most is nyűglődő alapok számára.
Majdnem két éve nem látott kereslet volt kedden a 3 hónapos diszkont kincstárjegyek iránt, ennek ellenére az ÁKK csak az eredetileg tervezett 40 milliárdos mennyiséget fogadta el. A hozam pedig ismét negatív lett ennek köszönhetően.
A tervezett 50 helyett 75 milliárd forintnyi forrást tudott bevonni az ÁKK a csütörtöki kötvényaukción, ráadásul a hozamok is új történelmi mélypontokra estek vissza, a tízéves például először volt 2 százalék alatt.
Hónapok óta arról olvasni, hogy hozamsivatag van a világban, a fejlett állampapírokkal nem lehet érdemben pénzt keresni. Az igazán bátor befektetők azonban még tudnak mazsolázni, valahol tíz százalék feletti reálhozam is elérhető. A legnagyobbat most Argentínával lehet kaszálni, ha hiszünk abban, hogy a dél-amerikai ország csődökkel tarkított történelmében nem 2018 lesz a következő fájdalmas dátum. Persze Európában sem kell messzire menni egy kis hozamért, Ukrajna és Törökország például szintén komoly pénzzel kecsegtet. Ami viszont számunkra jó hír, hogy Magyarországnál alacsonyabb hozamon kevesen tudnak forrást bevonni jelenleg a következő 12 hónapra.
Összesen 80 milliárd forintnyi rövid kincstárjegyet adott el kedden az ÁKK, a 3 hónapos papírok mellett a még rövidebb, hathetes kincstárjegyek is elfogytak.
A tervezett 40 helyett csak 32 milliárd forintnyi 12 hónapos diszkont kincstárjegyet értékesített csütörtökön az ÁKK. Az aukció pénzügyi elszámolása már 2018-ra esik, így a most eladott papírok nem növelik az év végi adósságrátát sem.
Először márciusban fordult elő az, hogy Magyarország negatív kamattal tudott eladni állampapírt, vagyis gyakorlatilag a befektetők fizettek azért, hogy hitelt adjanak a magyar államnak. Októberre az MNB újabb lépéseinek köszönhetően pedig már az egyéves kincstárjegyeket is negatív hozam mellett sikerült értékesíteni.
Mostanra kialakult az adósságnak egy olyan szerkezete, ami szerintünk egészséges mind a deviza részarány, mind a lakossági állampapírok esetében - mondta a Portfolio-nak adott interjúban Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. A szakember szerint így, ha jövőre is ugyanilyen ütemben folytatódik a felfutás, akkor elképzelhető, hogy további lépésekre lesz szükség, a lakossági láz hűtése érdekében. Sőt, már be is jelentett egy lépést: a tervek szerint 2018-ban több lakossági állampapír esetében szűkítenék a lehetséges vásárlói kört. Barcza szerint idén is magabiztosan csökken majd az adósságráta, pár éven belül pedig akár három fokozattal is felminősíthetik Magyarországot.
A tervezett 40 helyett csak 30 milliárd forint értékben adott el 3 hónapos diszkont kincstárjegyet az ÁKK, viszont cserébe megint negatív lett a hozam, vagyis a befektetők fizettek azért, hogy magyar állampapírt vehessenek.
Kifizetődő volt idén részvényekbe fektetni, az MNB értékpapír-statisztikája szerint október végéig mintegy 160 milliárd forintot hoztak a részvénybefektetések a magyaroknak. Ennek köszönhetően a háztartásoknál lévő részvények állománya eddig sosem látott szintre, 500 milliárd fölé nőtt. A részvények idei állománynövekedése eltörpül az állampapíroké mellett, amelyekben idén eddig a háztartások közel nettó 700 milliárdnyi megtakarítást helyeztek el.
Összeszedte a MarketWatch, hogy melyek a Wall Street elemzőinek a kedvenc részvényei, melyektől hatalmas, legalább 25%-os árfolyamemelkedést várnak jövőre. A tavalyi jóslatok megvalósulási arányából kiindulva persze érdemes inkább érdekességképpen gondolni a listára, nem pedig a tuti befektetés esszenciájaként.
A tervezett 40 helyett csak 33 milliárd forint értékben adott el három hónapos diszkont kincstárjegyet az ÁKK kedden. A hozam továbbra is nulla százalék, nem tudunk onnan érdemben elmozdulni.
A tervezettnek megfelelő 30 milliárd forintnyi 12 hónapos kincstárjegy mellett 8 milliárd forint értékben adott el ötéves változó kamatozású kötvényeket csütörtökön az ÁKK.
Évek óta azt hisszük, hogy nem tud tovább hízni a lakossági állampapírok állománya, idén azonban tíz hónap alatt megint majdnem 1600 milliárdos növekedést láttunk, ami meghaladta a tavalyi egész év adatát. Vagyis látszólag nem csillapodik a lakosság állampapír-étvágya. Az viszont már korábban is látszott, hogy biztos nincs az összes ilyen állampapír a lakosságnál, a részletes adatok elemzése után pedig az is kijelenthető, hogy ezermilliárdos nagyságrendben lehet a bankoknál.
A tervezett 40 helyett 44 milliárd forint értékben adott el három hónapos diszkont kincstárjegyeket az ÁKK keddi aukcióján. A kereslet egészen kimagasló volt, majdnem másfél éve nem láttunk ekkora érdeklődést.
Itt a heti időjárás-előrejelzés is.
A szolgáltató szektor bővülése lassult, de kitart a növekedés.
Menekítik a civileket Rafah környékéről.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
