A világ legnagyobb alapkezelőjének számító BlackRock figyelmeztetést adott ki az alapjaiban megtalálható vállalatoknak: vagy elérik 2050-re a zéró kibocsátást vagy repülnek az alapkezelő portfólióiból – írja a Financial Times.
Az MNB 150 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki az angliai Goldsten Limitedre, és 25-25 millió forintot a társaság egy korábbi magyar vezető tisztségviselőjére, illetve egy magánszemélyre betét vagy más visszafizetendő pénzeszköz jogosulatlan gyűjtése miatt. Az ügyfeleinek irreális hozamot és tőkegaranciát ígérő társaság nem végzett semmiféle befektetési tevékenységet. A jegybank az ügyben már korábban büntetőfeljelentést tett - derül ki az MNB közleményéből.
A brüsszeli jogalkotók figyelmeztetést küldtek a tagállami felügyeleti szerveknek arról, hogy január végégig pontot kell tenni a PRIIPs-szel kapcsolatban felmerülő kérdésekre – írja a Financial Times.
Kijött a lista arról, melyek voltak tavaly a legjobb hozamokat elérő hedge fundok a világon. Az biztos, hogy érdemes volt a portfóliómendzserek döntésében bízni az algoritmusok helyett - írja a Bloomberg.
Az eddigi ütemben folytatja eszközvásárlási programját az MNB, a keddi aukción újabb 40 milliárd forintnyi állampapírt vásárolt meg, amivel lassan az 1100 milliárdot közelíti a teljes állománya. Két sorozat esetében látszólag átlépte az 50%-os limitet is a jegybank, ebben azonban még nincs benne a múlt heti aukciók eredménye.
Elképesztő évet zárt tavaly a hazai befektetési alapok többsége ahhoz képest, milyennek tűnt márciusban a koronavírus-helyzet. A legjobb hozamot kétség kívül részvényalapokkal lehetett elérni 2020-ban, de az sem panaszkodhat, aki biztonságosabb befektetésben tartotta pénzét. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat tavaly és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat.
Márciusban még talán senki nem gondolta volna, hogy egy őrült kötvénypiaci ralit hoz magával a koronavírus-pánikot követő mennyiségi lazítási hullám. Pedig ez történt, és aki azt hitte, hogy ennél lejjebb már nem mehetnek a kötvényhozamok, az tévedett. Mindez persze nagyon jól jött a hazai kötvényalapoknak, az árfolyamemelkedésből főként azok a befektetők profitáltak, akik mertek a hazai piacon túlra tekinteni. A legjobban teljesítő stratégiák bőven meghaladták a szuperállampapír 4,95%-os hozamát.
A 2020-as év sok megpróbáltatást hozott, ez már igen elcsépelt frázis, a tőzsdei piacokon viszont rég nem látott izgalmakat, meglepetéseket, lehetőségeket tartogatott az év. A márciusi beszakadás után a mai napig tart az emelkedés, és a főbb tőzsdeindexek kimagasló hozamot értek el 2020-ban, olyat, ami még normál időkben is szép teljesítmény lett volna.
A tavaszi koronavírus-válságnál látott megtorpanás sem tudta kiütni a nyeregből a magyar vegyes alapokat, amelyeknek vagyona év végére új csúcsra tört. Az járt a legjobban, aki nem félt kockázatot vállalni, ugyanis a részvénytúlsúlyosabb alapokkal 10% felett is lehetett keresni. A legjobban teljesítő forintos sorozat tavaly az Amundi Diszruptív Vegyes Alapok Alapja A sorozata lett 24,4%-os hozammal.
A magyar befektetési alap kategóriák közül egyiknek sem jött olyan jól a koronavírus, mint a részvényalapoknak: bár márciusban megijedt a világ, azt követően rég nem látott részvényvásárlási láz robbant ki a magyar befektetők körében. Aki jól választott, nagyon vonzó hozamokat tehetett zsebre tavaly, a legjobban teljesítő alap az OTP Klímaváltozás lett több mint 70%-kal. És van még ott, ahonnan ez jött.
Látványos visszatérést mutattak az abszolút hozamú alapok a tavaly márciusi mélypont után: a vizsgált 146 lakossági alap sorozatból 107-nek pozitív hozamot sikerült elérnie, a legjobb teljesítményt felmutató sorozatok közé pedig 10% alatti hozammal be sem lehetett férni. Tavaly a legjobb éves hozamot az MKB, az OTP és a Budapest Alapkezelő alapjai érték el, a legnagyobb abszolút hozamú alap továbbra is az OTP Supra, amely a második legrosszabbul teljesítő lakossági sorozat lett 2020-ban.
A novemberi elnökválasztást követő piaci felívelésben nagyot hajráztak a magyar nyugdíjpénztárak is, ennek köszönhetően a koronavírus miatti tavaszi veszteségeket év végére szinte mindegyik pénztári portfólió le tudta dolgozni, sőt, egész szép hozamokkal zárul 2020.
Bár tavaly megemelkedett kissé a magyar befektetési alapok súlyozatlan átlagos költségterhelése, jobban a számok mögé nézve láthatjuk, hogy a nagyobb díjjal működő kategóriák húzták fel az átlagot. Azt, hogy sok alapkezelőnél nőtt a költségterhelés, magyarázhatja, hogy a kockázatosabb eszközökben kezelt vagyon megugrott, ennek okát azonban inkább a vagyonátértékelődésben, semmint a kiugró keresletben érdemes keresni. A friss adatok szerint azok fizetnek a legtöbbet, akik ingatlanalapot vagy alapok alapja konstrukciót vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a likviditási és pénzpiaci alapok.
Közel 750 milliárd forintnyi friss tőkét tettek október végéig állampapírba magyar háztartások, a kereslet a részvények iránt is megvolt, de utóbbi esetben a hozamveszteségek elvitték az idén befektetetett összeget. Az MNB friss statisztikái szerint egyre nagyobb kedvvel fektetnek a magyarok befektetési alapokba is, de sokan vannak, akik inkább a bankszámlájukon parkoltatják a pénzt.
Lassan kilenc hónap telt el azóta, hogy a világ tőzsdéi összeomlottak a koronavírus-krízis súlya alatt és magukkal rántották a magyar befektetési alapokat is. Bár még sok alap van mínuszban idénre, jó hír, hogy még a legdurvábban beszakadt alapok többsége is szépen elkezdett visszakapaszkodni az idei mélypontról. Az OTP Supra például, a krízis egyik nagy vesztese, november végéig 16,5%-os pluszba került a márciusi összeomlás óta, de a magyarok által legkedveltebb alapok is mind pluszban vannak.
Két hete vétózta meg a magyar és a lengyel kormány a következő hétéves uniós költségvetést és az Európai Unió válság elleni mentőalapját. A piaci reakció azonban egyelőre meglepően visszafogott volt, nem úgy tűnik, mintha a befektetők komolyabb kockázatként áraznák a kérdést. A jövő heti EU-csúcs után sok minden tisztázódhat, akkor kellene ugyanis végleges döntést hozni. Könnyen lehet, hogy egyelőre a befektetők is bíznak a megegyezésben, ha viszont a csúcson tovább durvul a vita, akkor az előbb-utóbb az a magyar eszközök árazásában is megjelenhet.
A biztató tavaszi időszak után ismét visszaesett az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak teljesítménye az MNB friss adatai szerint. A harmadik negyedévben mindkét pénztártípus veszteséget könyvelt el befektetésein, különösen a magánkasszáknak lesz mit ledolgozniuk. Mindeközben folytatódik a tagok lemorzsolódása, idén kevesebb új taggal bővültek a pénztárak, mint tavaly ugyanekkor.
Újabb 40 milliárd forintnyi állampapírt vásárolt keddi aukcióján az MNB, így összesen már 800 milliárd forint felett jár a májusban elindult eszközvásárlási program. Néhány sorozat esetében viszont lassan közelíti az 50%-os határt a jegybank, ami ismét változást hozhat majd.
A múlt héten 2,5 milliárd eurónyi devizahitelt vett fel Magyarország a piacról, majd a héten a kormány politikai vétót emelt az Európai Unió helyreállítási alapjának létrehozására (Next GenerationEU), amelyből a hitel kamata valószínűleg kedvezőbb lenne. Miért éri meg drágábban eladósodni, mennyit veszít Magyarország azon, hogy egyedül finanszírozzuk magunkat a közös hitelfelvétel helyett?