Folytathatja kamatemelést az ECB
Az Európai Központi Bank (ECB) folytathatja a kamatemelését márciusban is - erre a következtetésre juottak az ING elemzői a februári ülésről készült jegyzőkönyv alapján.
Az Európai Központi Bank (ECB) folytathatja a kamatemelését márciusban is - erre a következtetésre juottak az ING elemzői a februári ülésről készült jegyzőkönyv alapján.
A vártnál magasabb lett az éves infláció februárban az eurózónában, az infláció éves mértéke januárhoz képest alig csökkent. Az Európai Központi Bank számára ez rossz hír, amely kamatemelésekkel igyekszik visszafogni az árak emelkedését. A mai adatközlés után erősödhetnek a várakozások, amelyek szigorú EKB-t, magasabb kamatokat áraznak.
Megviselte a tavalyi év az önkéntes pénztárakat, ez visszaköszön a gyenge hozamok mellett a kezelt vagyon és a taglétszám kisebb visszaesésében is. A Pénztárszövetség mai sajtótájékoztatóján azonban kiemelték, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások hosszú időtávra szólnak, ilyen időtávon pedig érdemi reálhozamokkal is találkozhatunk. A nyugdíjpénztári adójóváírások megsínylették a kormány tavaly év eleji szja-visszatérítését, igaz, az év első felében az egyéni befizetések ennek az extra pénznek köszönhetően kissé megugrottak. Teljesen más számokat láthattunk az egészségpénztáraknál: a Covid óta jelentős mértékű befizetések érkeztek, a taglétszám is megugrott, úgy tűnik, egészségtudatosabbá váltak a magyarok.
A Bank of England kormányzója szerint szükség lehet további jegybanki kamatemelésekre a magas nagy-britanniai infláció leszorítása végett.
Rendkívül jó napja van ma a forintnak, már bőven eltávolodott a 380-tól az euróval szemben, és napközben 374-öt is átvitte. A forinterősödés mögött alapvetően a nemzetközi hangulat javulása áll, és az MNB tegnapi kamatdöntése is segíthetett. A folyamatokba ezúttal nem rondított bele egy adatközlés sem, a német infláció az euró erősödését támogatta, a semmitmondó amerikai BMI-adatok nem hoztak piacmozgást. Holnap kiderül, hogy a mai dollárgyengülés csak egy korrekció volt-e, vagy fordulatról beszélhetünk, és ez a forint árazását is eldöntheti.
Hideghullám és havazás várhat Európára az enyhe tél végén, amely az átlag alatti hőmérséklettel növelheti a fűtési igényt is - írja a Bloomberg.
Tavaly október óta a forint az euróval szemben 14, a dollárral szemben pedig 22 százalékot erősödött, egymás után töri át a fontos szinteket, utoljára tavaly április végén volt olyan erős a magyar fizetőeszköz, mint most. A spekulánsokat az MNB a magas irányadó alapkamattal alaposan elijesztette a forint shortolásától, de sok más tényező is szerepet játszik abban, hogy egyre erősebb a magyar deviza. Megnéztük, meddig tarthat még ki a forinterő.
A foodpanda és a Wolt szerint a velük kapcsolatban álló éttermek ételeinek az árai kisebb mértékben emelkedtek, mint amekkorát a legnagyobb boltláncok élelmiszerosztályain tapasztalhatnak a magyar vásárlók. A házhozszállítási kedv sem csökkent 2022-ben, bár az ételek átlagosan drágábbak lettek - írja a Pénzcentrum.
A vártnál magasabb lett a német infláció februárban, és nem látunk csökkenést az árdinamikában. Ez vártnál rosszabb francia és a spanyol adat után azt jelenti, hogy az infláció csökkenése megakadhatott az eurózónában februárban. Az eurózóna adatát holnap közlik, és az EKB monetáris politikája szempontjából meghatározó jelentőségű lesz.
Az amerikai pénzmennyiség (M2) a valaha volt legnagyobb mértékben csökkent, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a jegybanki szigorítás már véget érhet – írja a Barrons. A jegybank a következő ülésén várhatóan újabb 25 bázisponttal emeli meg az irányadó kamatot.
Németországban kismértékben nőtt a munkanélküliek száma februárban, de a munkanélküliségi ráta a januári szinten maradt - közölte a német szövetségi munkaügyi hivatal, a Bundesagentur für Arbeit (BA) szerdán.
Tízhavi csúcson járt hétfőn a forint a magas kamattartalom és a piaci remények szerint fordulat küszöbén álló inflációs pálya miatt. Az MNB kamatdöntése utáni tájékoztatóján bejelentette a tartalékrendszer átalakítását, valamint fontos üzenetet küldött, hogy a jegybank óvatos lesz a kamatpolitika alakításával. A forint először erősödött, majd gyengült.
A korábbi 5%-os béremelési javaslat helyett 10%-os emelést tett le az asztalra a győri Audi vezetése.
Ellentétesen látják az elemzők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mai kamatdöntését követő tájékoztatását. Van olyan szakértő, aki szerint a jegybank "galamb irányba" (várható kamatcsökkentés) mozdult el a kamatok kapcsán, de olyan is, aki szerint "héja a hangvétel" (tartósan szigorú kondíciók fenntartása). Egy biztosnak látszik: a tartalékrendszer átalakításának lépése szigorító politikát jelent.
Az MNB a vártnak megfelelően nem változtatott az alapkamaton, és év végénél előbb nem is nagyon érdemes ilyen lépéssel számolni. Az irányadó 18 százalékos egynapos betéti kamat csökkentéséről Virág Barnabás nyilatkozatáig azt gondoltuk, hogy akár már márciusban vagy áprilisban elkezdődhet, most azonban úgy tűnik, ez későbbre tolódhat - így értékeli az MNB mai döntését és kommunikációját Kiss Péter. Az Amundi elemzője szerint erre utal az is, hogy a banki kötelező tartalékolás átalakítása további enyhe monetáris szigorítást jelent.
Változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot mai ülésén az MNB monetáris tanácsa. A 14 órakor bejelentett döntésről 15 órakor tart háttérbeszélgetést a Magyar Nemzeti Bank, ahol Virág Barnabás alelnök értékeli a gazdasági helyzetet jegybanki szempontból. Az eseményről folyamatosan frissülő cikkünkben itt tudósítunk.
"Az MNB továbbra is a pénzügyi piaci helyzet trendszerű folyamataira fókuszál, ezért az október közepén bevezetett egynapos eszközök kondícióinak alakítása során a kockázati megítélés elmúlt időszakban bekövetkezett javulásának tartósságát veszi figyelembe" - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményéből, amelyet a kamatdöntés után adtak ki. Ez a jegybanki közlemény egyik kulcsmondata, amely jelentősen megváltozott az elmúlt hónapban kiadotthoz képest, amikor még azt írták, hogy "a szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését." Mindeközben a tanács a mai napon a tartalékszámla kamatozásának átalakításáról döntött annak érdekében, hogy tovább növelje a tartósan lekötött likviditást, és ezáltal tovább erősítse a monetáris transzmissziót. "Az MNB a tartalékalap 2,5 százalékára nem fizet kamatot, a 7,5 százalékának megfelelő rész után továbbra is az alapkamatot, míg – a nagyobb igénybevétel ösztönzése érdekében – a választható tartalékra az alapkamat helyett az egynapos betéti gyorstender kamatát fizeti". Összességében tehát a jegybank közleményének kulcsmondatai közül kikerült a tartósan szigorú kondíciók fenntartása, helyette pedig bekerült a kockázati megítélés elmúlt időszakban bekövetkezett javulása, ami azt sejteti, hogy az MNB a következő időszakban az irányadó, 18%-os kamatszint mérséklésében gondolkodhat, ha tartós javulást érzékelnek, mindeközben azonban a tartalékrendszer változtatásával igyekszik tovább erősíteni a transzmissziót.
Csökkenhet a német GDP az első negyedévben a DIW németországi konjunktúrabarométerének februári értéke alapján, és így technikai recesszióba süllyedhet a német gazdaság.
Az elmúlt egy-két hétben jelentős hozamemelkedés indult a nemzetközi kötvénypiacokon. A tavaly év végi megnyugvást követő újbóli hirtelen megugrás oka, hogy a befektetők az utóbbi hetek erős növekedési és a vártnál magasabb inflációs adatainak tükrében elbizonytalanodtak azzal kapcsolatban, hogy a vezető jegybankoknak milyen szintig kell emelni az irányadó rátájukat az infláció megfékezésére. A jegybankok és a befektetők is kicsit értetlenül szemlélik, hogy az elmúlt évtizedek legszigorúbb kamatemelési ciklusa az eddigi jelek szerint csak mérsékelten fékezi gazdaságot, és így a vártnál lassabban csökkenti az inflációt. 2022-ben a fő kérdés még az volt, hogy a monetáris szigorítások mellett elkerülhető-e a gazdasági növekedés nagyobb visszaesése, a hard landing, vagy esetleg van esély a puha fékeződésre, a soft landingre. 2023 elején megjelent egy új forgatókönyv, a no landing szcenárió, ugyanis a legfrissebb gazdasági adatok egyelőre nem fékeződést, hanem kisebb élénkülést mutatnak.
A bankok váltak az eurózóna tagállamok kötvényeinek legfőbb vásárlóivá, mivel az Európai Központi Bank kötvényállományának csökkentésével mérsékli jelenlétét a kötvénypiacon – írja a Reuters. A banki vásárlásokat jórészt az emelkedő hozamszintek motiválják.
Vannak még a nyugati raktárakban olyan eszközök, amiknek örülne Kijev.
Iszlámábád döntéskényszerbe került.
Gyorsan eltűntek a nap elején látott pluszok.
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
