Mélypontja felé közelít az OTP Öngondoskodási Indexe, a pénzintézet ma közzétett felmérésének eredményei szerint az alacsony hozam- és kamatkörnyezet sokakat inkább arra ösztönöz, hogy készpénzben tartsák megtakarításaikat. A fiatalok körében még sok a teendő, ők inkább a mának élnek, mintsem megtakarítsanak, pedig igazából telne rá nekik.
Friss adatok jöttek ki arról, mennyire is gazdagok a gazdagok Amerikában. Elég, ha annyit árulunk el előre, hogy annyi pénze van a felső 1%-nak, hogy az összes amerikai cég részvényét meg tudnák venni. Más kérdés, hogy mintegy 4700 milliárd dollárt parkoltatnak készpénzben, ami semmit sem kamatozik.
A várakozásoknak megfelelően 0,9%-on tartotta irányadó kamatát mai ülésén a jegybank monetáris tanácsa. Az egynapos betéti és hitel kamatlábak sem változtak, eszerint a kamatfolyosó két széle továbbra is -0,05% és a 0,9%. Az MNB kamatdöntést követően kiadott közleményében hangsúlyozta: "a Monetáris Tanács megítélése szerint a korábban még szimmetrikus inflációs kockázatok az elmúlt negyedévben aszimmetrikussá váltak. A lassuló európai konjunktúra hatásai miatt tovább erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok." Ezek az üzenetek megegyeznek az előző hónapban közöltekkel, vagyis az MNB továbbra is laza monetáris politikát folytathat.
A fogyasztóiár-index értéke az év végéig – a tavalyi üzemanyagár-csökkenés bázishatása miatt – újra nő, majd fokozatos mérséklődést követően a 3 százalékos inflációs cél szintjén stabilizálódik. Az adószűrt maginfláció a következő hónapokban enyhén emelkedik, majd a külső dezinflációs hatások miatt a korábban vártnál alacsonyabb pálya mentén 3 százalékra csökken a jegybank szerint.
Az MNB kiemeli, hogy "a globálisan meghatározó jegybankok lépései következtében lazábbá vált a külső monetáris politikai környezet. (...) A Monetáris Tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra és a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni". Vagyis az MNB adatvezérelt üzemmódban van és nem kötelezte el magát.
Az ukrán gazdasági minisztérium feljavította az ország idei gazdasági teljesítménynövekedésére vonatkozó előrejelzését. A minisztérium kedden azt közölte, hogy becslése szerint az idén az eddig várt 3 százaléknál nagyobb mértékben, 3,5 százalékkal bővül a hazai össztermék (GDP).
Fenn áll a veszélye annak, hogy az Egyesült Államok elveszítse a világvezető szerepét - nyilatkozta Christine Lagarde egy CBS interjúban. Lagarde tart ettől, mert véleménye szerint ez egy borzalmas fejlemény lenne. Ezen kívül az EKB új elnöke kitért a kereskedelmi háborúra is, és óva intette Trumpot a Fed kritizálásától is.
Egyre rosszabb a hozamhelyzet az európai magánnyugdíjpénztáraknál, a frissen közölt adatok szerint tavaly a vizsgált magán-nyugdíjpénztári hozamok mindegyike mínuszban volt, Észtországban közelített a mínusz 10%-hoz a teljesítmény – írja a Financial Times.
Nagyot fordult a világ fél év alatt a magyar jegybankkal: március végén még mindenki hitt abban, hogy elindul egy lassú normalizálódás, emelkedés a kamatokban, mostanra viszont egyre többen várnak újabb lazító lépéseket a jegybanktól. Részben emiatt érdemes kicsit feleleveníteni, milyen eszközei lehetnek az MNB-nek, ha bármilyen lépést tervezne a közeljövőben.
Meglehetősen jó most a magyar befektetők helyzete azzal, hogy itt a szuperállampapír, miután az éves szinten közel 5%-os hozam egy nagyon erős kockázatmentes láb tud lenni egy portfólión belül – mondta Cinkotai Norbert, a KBC Equitas vezető elemzője. Szerinte amíg ilyen bérnövekedés van Magyarországon, ilyen alacsonyak a hitelkamatok és ilyen sok készpénz van a háztartásoknál, addig ez a papír egyáltalán nem nevezhető károsnak. Sőt, egy bizonyos fokig a pénzügyi tudatosságot is fejleszti.
Ha valaki ma be akar kerülni Amerikában a leggazdagabb 1% körébe, ahhoz több mint félmillió dolláros jövedelemre van szükség - írja a Bloomberg. Ez a küszöb minden évben egyre magasabb, egy év alatt például több mint 7%-kal nőtt a jövedelmi korlát. Mindeközben kiderült az is, hogy igazából nem is olyan gazdagok ezek a gazdagok.
Az eurózónában szeptemberben 0,8% nőttek az árak az előző év azonos időszakához képest - írja az Eurostat. A hivatal előzetes becslése 0,9% volt, így ez a csökkentés 0,1 százalékpont volt. Az Európai Unió átlagos inflációs rátája ennél magasabb volt, szeptemberben 1,2%-kal nőttek az árak éves szinten.
Ismét jelentősen feljebb húzta a magyar gazdaság növekedési kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a szervezet közgazdászai szerint az idén 4,6 százalékkal, jövőre pedig 3,3 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság – olvasható a legfrissebb World Economic Outlook (WEO) kiadványban. Az ország külső pozíciója kapcsán viszont borúlátóbbak lettek a szakértők, már az idén deficites lehet a fizetési mérlegünk.
Az augusztusi 2,8% után 3%-ra nőtt szeptemberben az infláció - jelentette a kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal. A szeptemberi adat meghaladta az előrejelzéseket, a várakozások 2,9%-ot jósoltak. A meglepetést a disznóhús árának drágulása jelentette.
A szeptemberben a fogyasztói árak nem változtak, míg a piac 0,1 százalékpontos növekedést várt az előrejelzések szerint. A maginfláció is a vártnál alacsonyabban teljesített: a piaci előrejelzések 0,2 százalékpontos növekedést prognosztizáltak, végül csak 0,1 százalékpontos lett a mutató értéke.
Habár a fogyasztói árindex szeptemberben 2,8%-ra csökkent, a maginfláció 4% közelébe emelkedett a KSH adatai alapján. Megjelentek az MNB inflációs alapmutatói is, amelyek a headline árindexnél kissé szintén nagyobb árnyomásról tanúskodnak, de a jegybank 3%-os céljával összhangban alakulnak. Összességében az MNB inflációs mutatói arra utalnak, hogy bár a fő inflációs adat csökkent, az alapvető inflációs folyamatokban nem mutatkozik enyhülés.
Szeptemberben 2,8%-kal nőttek a fogyasztói árak a KSH jelentése szerint, vagyis az adat meglepetést okozott. A Portfolio által megkérdezett közgazdászok 3%-os áremelkedési ütemet vártak. Az inflációs adat miatt kényelmes helyzetben lehet az MNB. Ennél alacsonyabb inflációra utoljára januárban volt példa. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.
Az augusztusi 3,1%-os infláció után szeptemberben 3%-kal nőhettek a fogyasztói árak a Portfolio előrejelzése szerint. Az inflációt ellentétes folyamatok határozzák meg, azonban az év hátralévő részében újra 4% közelébe emelkedhet a pénzromlás üteme. Jövőre azonban az MNB 3%-os inflációs célja közelében alakulhat.
Nem sok igazán komoly piacmozgató hír jelenik meg a héten, elsősorban az inflációs adatokra lesz érdemes figyelni, illetve arra, hogy a Fed elnöke szinte minden nap megszólal majd. A magyar áremelkedési ütem a forint szempontjából lehet lényeges, itthon arra figyelünk kiemelten.
Nem tett jót a pénzügyi vagyon halmozásának a tavalyi tőkepiaci és geopolitikai bizonytalanság, az Allianz friss tanulmánya szerint 2008 óta most először csökkent a pénzügyi vagyon a világon. Mindeközben egyre nagyobb a szakadék a világ gazdagabb és szegényebb régiói között, az egy főre jutó nettó átlagvagyon Kelet-Európában a legkisebb a világon 4430 euróval. Érdekes módon mindeközben új csúcsot döntöttek a friss megtakarítások a világban, az már más kérdés, hogy ennek a pénznek a jelentős része bankbetétekben keresett magának helyet. Emiatt pedig éves szinten mintegy 600 milliárd eurót buktak az emberek világszerte. A tanulmányból kiderül, hogy Magyarországon az egy főre jutó pénzügyi vagyon a negyedik legmagasabb a régióban.
A szeptemberi inflációs adatok helyet cseréltek az eurózónában: a maginfláció 0,9%-ról 1%-ra nőtt, míg az infláció 1%-ról esett vissza 0,9%-ra - jelentette az Eurostat. A hivatalos inflációs mutató utoljára 2016-ban járt 1% alatt.
A nyugdíjprémium átlagos összege 20 160 forint, a nyugdíjkiegészítésé pedig 11 ezer forint lesz idén, a pénzt novemberben egy összegben kapják meg a nyugdíjasok - közölte Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban, az Idősek Tanácsa ülésén.
Az illikvid piacokon akár komoly kilengésekre számíthatunk.
A gazdasági miniszter nyilvánosan ismerte el, gyökeréig megmérgezték az orosz gazdaságot a szankciók.
Fókuszban az olajpiac.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk a közel-keleti háborúról.
Baj van a hitelezéssel.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
