Csalódottan vette tudomásul a Nyugdíjas Parlament érdekvédelmi szervezet, hogy a szerdán kihirdetett kormányrendelet szerint 2,8% lesz a 2020-as nyugdíjemelés mértéke. Azt kérik a kormánytól, legyen 6,5 százalék az emelés.
A jegybanki mandátumból következően kiemelten fontos az inflációt meghatározó ágazati sajátosságok elemzése. Az elmúlt hónapokban a mobiltelefon és internetszolgáltatások árai kiugró mértékben növekedtek. Ez a jelenség nincs összhangban a nemzetközi trendekkel. Ráadásul a hazai digitális infrastruktúra alapvetően jónak mondható, ami újabb kérdéseket vet fel az áremelések megalapozottságával kapcsolatban. A 21. században a legfontosabb nyersanyag az adat, az információhoz való hozzáférés alapvető társadalmi és gazdasági szükséglet. A szolgáltatások drágulása akadályozza a digitális átalakulást, így korlátját képezheti a hosszú távú fenntartható felzárkózásnak.
Ahogyan az lenni szokott, a kormány az év végén rendeletben hirdette ki a nyugellátások és egyes más ellátások 2020. január havi emeléséről szóló döntéseit.
Sok jel mutat arra, hogy 2020-ban is jól járhatnak az aranyba fektetők az idei évhez hasonlóan. Megnéztük, hogy milyen forgatókönyvek esetén lehet jó választás jövőre a sárga nemesfém, összegyűjtöttük az elemzők álláspontját is, azonban úgy véljük, még nincs itt az ideje beszállni az aranyba, azonban hamarosan eljöhet a megfelelő pillanat.
Nem mozdulatak el lényegesen a Magyar Nemzeti Bank inflációs alapmutatói novemberben. Ez azt jelenti, hogy viszonylag magas szintjükről nem gyorsultak tovább, de az árnyomás mérséklődése sem tapasztalható.
Novemberben 3,4% volt az egy évre visszatekintő drágulás. Az októberi 2,9%-os infláció után a szakértők arra számítottak, hogy 3,3-3,4%-os árindexet jelent a KSH.
Novemberben a fogyasztói árindex vártnál nagyobb emelkedése miatt közel nyolc éve a legmagasabb infláció alakult ki Kínában a pekingi statisztikai hivatal kedden publikált kimutatása alapján.
Érezhető áremelkedést láthattunk novemberben, ami elsősorban a tavalyi bázisnak köszönhető, egy éve ugyanis az olajárak esése lefelé nyomta az árakat – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők a KSH kedd reggeli adata előtt. A jegybank inflációs célja így sem kerülhetett veszélybe, de kérdés, hogy a mostani számokban láthatjuk-e már a nyár óta tartó gyenge forint hatását.
Egy sor külső és belső kockázat fenyegeti a magyar gazdaságot, elsősorban a nemzetközi környezet romlása jelenthet veszélyt – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön megjelent országjelentéséből. A szervezet azt is elárulta, hogyan tudna Magyarország védekezni az egyes kockázatokkal szemben, mit kellene tennünk, hogy csökkentsük azok lehetséges hatását.
Manapság a társasági beszélgetések egyik legnépszerűbb témája, hogy milyen nagy a drágulás Magyarországon. Ennek kapcsán pedig rögtön felmerül, hogy vajon micsoda értelmetlen bűvészkedéssel lehet kihozni a 3%-os hivatalos inflációs adatot, amit természetesen „bolond, aki elhisz”. Hogy még nagyobb legyen az ellentmondás: a Magyar Nemzeti Bank szakértői úgy gondolják, hogy a hivatalos inflációs adat még többet is mutat a valóságosnál. Megmutatjuk, hogy miért lehet ennyire mély szakadék a drágulási érzetünk és a mérőszámok között.
Szeptemberben is kitartott a keresetek dinamikus növekedése a KSH friss adatai alapján. A keresetek gyors emelkedését a munkaerőhiány és a legkisebb bérek emelése is segíti. Az alacsony szintre csökkenő infláció szintén támogatta a reálbérek gyors növekedését.
Varga Mihály pénzügyminiszter egy mai sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a szerdai adatok szerint 2845 milliárd forintnyi szuperállampapírt értékesítettek eddig, a nyomdai papírból már több mint 26 milliárdért vásárolt a lakosság.
Egy olyan területhez nyúlna most hozzá az amerikai tőkepiaci felügyelet (SEC), amelyet utoljára az 1980-as években módosítottak. Ha meglépik, akkor a jövőben a szegényebb amerikaiak is hozzáférhetnek olyan kockázatosabb eszközökhöz, mint a hedge fundok vagy a magántőkealapok. Ezeknél eddig jelentős vagyoni limit volt a beszállási pont.
Nyugdíjasként egyáltalán nincs okunk panaszkodni a magyar nyugdíjrendszerre: a magyar nyugdíjasok rendelkezésre álló jövedelme az egyik legmagasabb az OECD-országok között, nincs tervben, hogy emelnék a nyugdíjkorhatárt, aki pedig dolgozni akar, tárt karokkal fogadják a munkaerő-piacon – ez derül ki az OECD friss, nyugdíjhelyzetet vizsgáló elemzéséből. Az államnak viszont van miért aggódnia: felgyorsult a társadalom öregedése, 2060-ra mintegy 60 idős ember fog jutni 100 munkaképes korúra Magyarországon, a termékenységi ráta pedig 40 év alatt sem éri el azt a szintet, ami elég lenne ahhoz, hogy a természetes népességfogyást ellensúlyozza.
Idén eddig a részvényalapok mentek a legnagyobbat a befektetési alapok között, aki orosz vagy nemzetközi részvényalapba fektetett, akár 30-40%-ot is kereshetett a pénzén. Megkérdeztük a legjobban teljesítő alapok portfóliómenedzsereit, minek tudható be a jó teljesítmény, hogy látják a piaci folyamatokat és a közeljövőt most, hogy itt a szuperállampapír. Van, aki szerint nincs még egy olyan ország, ahol az államcsőd kockázati szintjéhez képest ilyen magas hozamot tud a lakosság elérni az államkötvényekkel, mint nálunk. A Hold, az OTP és az Aegon Alapkezelő portfóliómenedzserei elárulták azt is, mibe érdemes fektetni jövőre.
Jóval 3 százalék feletti nyugdíjemelést, 2021-re pedig a jelenleginél lényegesen igazságosabb számítást, a vegyes indexálású rendszer bevezetését követeli a legnagyobb nyugdíjas szervezeteket tömörítő Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa. Szerintük nyugdíjasok százezrei nyomorognak, miközben legalább tíz hónapig éppen a legszegényebbek, a létminimumon vagy alig a felette élők finanszírozzák az állami költségvetés egy részét.
Egy friss tanulmány szerint 30 éven belül az amerikai háztartások 36 ezermilliárd dollárnyi vagyont örökölnek majd, ezzel pedig még nagyobb lesz a szakadék a szegény és gazdag emberek között az országban.