Az Eurostat közétette a júniusi rangsort a tagállami inflációkról, amelyben még mindig toronymagasan a magyar infláció a legnagyobb az egész EU-ban. Az európai, harmonizált módszertan szerint mért index (HICP) viszont már 20% alatt van, szemben a KSH által mért fogyasztói árindexszel (CPI). A magyart követő második legmagasabb infláció még mindig messze elmarad az itthon tapasztalt áremelkedéstől.
Júniusban már zsinórban 13. hónapja folytatódott a magyar villamosenergia-rendszer bruttó felhasználásának esése, és a negatív sorozat egészét tekintve most lett a legnagyobb a csökkenés mértéke éves összevetésben. Ahhoz, hogy ennél alacsonyabb júniusi fogyasztási adatot találjunk, másfél évtizedet kell visszamennünk az időben, igaz, a statisztika nem tartalmazza a háztartási méretű napelemes rendszerek adatait; ezeket beleszámítva érdemben magasabb értékeket kapnánk.
Jelentős emelkedés történt a fővárosban a lakásbérleti díjakban az elmúlt három év során, de a drágulás nem egyformán érintette az egyes városrészeket, az új és a régebbi építésű otthonokat, illetve az egy- és a többszobás lakásokat. A pesti panelek messze infláció alatt drágultak, míg a belvárosi, új építésű stúdiók és a zöldövezeti családi otthonok jó befektetésnek bizonyultak – egyebek mellett ez is kiderül a Cordia és az ingatlan.com közös adatgyűjtéséből.
Az idei év valóságos Kánaán a befektetők számára, hiszen mind az USA-ban, mind pedig Európában kétszámjegyű emelkedésen vannak túl az irányadó indexek. Ugyan volt mit behozni a tavalyi év siralmas teljesítménye után, felmerülhet a kérdés, hogy mi hajtja az idei ralit, valamint meddig tarthat?
Gazdasági körökből származó benyomásai alapján csak 1,5-2%-os kamatemelés lehet majd csütörtökön Törökországban – ezt írta ma a Hürriyet egyik rangos publicistája kedden és erre beszakadt a líra, ugyanis a piac 500 bázispontos emelésre számít a Reuters konszenzusa szerint.
Jim Cramer, a CNBC műsorvezetője nemrég azt hangsúlyozta, hogy szerinte a diverzifikáció a sikeres portfólióépítés kulcsa a tőzsdei befektetés során. Cramer a Cathie Wood által menedzselt ARK és a Larry Fink vezette BlackRock stratégiáját hasonlította össze azzal a céllal, hogy érzékeltesse, szerinte miért a diverzifikáció általában a legjobb stratégia a hosszú távú profit eléréséhez.
Egyre nagyobb a félelem, hogy a kínai gazdaság a defláció szélén tántorog, miután a gazdasági adatok újabb bizonyítékot szolgáltattak a növekedés stagnálására – írja a CNBC.
Újabb részletek jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy a bankoknak hogyan kell tájékoztatni az ügyfeleiket arról, hogy mennyit buktak azzal, hogy betétben, és nem állampapírban tartották a megtakarításaikat.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy hiába vagyunk még csak épphogy túl az év első felén, már most nagy bizonyossággal lehet tudni, hogy mekkora lehet az infláció az év egészében. A trend biztató, de ettől még szükség lehet idén újabb nyugdíjemelésre, ami nem jó hír a költségvetésnek. A témáról Madár Istvánt, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében a felsőoktatási ponthatárok közelgő kihirdetése miatt hamarosan megélénkülő albérletpiacról beszéltünk Balogh Lászlóval, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzőjével.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter bizakodóan nyilatkozott az inflációcsökkentésben elért eredményeikről, és kijelentette, hogy nem számít recesszióra.
Nagyon érdekes tanulmány jelent meg a Magyar Nemzeti Bank honlapján. A jegybank szakértői a forintárfolyam változásának gazdaságra kifejtett hatását vizsgálják, ami már önmagában is pikáns, hiszen az MNB többnyire szemérmes szokott lenni az árfolyam monetáris politikai szerepét illetően, ezért a hatásokat sem szokták mélyebben értékelni - legalábbis nyilvánosan. A tanulmány azonban eredményeit tekintve még érdekesebb a mai helyzetben, amikor a gazdaságpolitikának látszólag az az Európa-rekord infláció letörése és a recesszióban lévő gazdaság élénkítése között kell választani. Balatoni András és Soós Gábor Dániel elemzése ugyanis arra a következtetésre jut, hogy a megváltozott gazdasági környezetben a forint gyengülésének nincs gazdaságélénkítő hatása (sőt), miközben az infláció erősödésére a korábbiaknál fokozottabban hat. Ez akár üzenetnek is tekinthető a gazdaságpolitika másik ága (a kormányzat) felé, miszerint a forint leértékelése nem segít a gazdaságpolitika egyetlen célján sem. Az alábbiakban a tanulmány szerkesztett változatát közöljük, az eredeti itt (pdf) érthető el.
Recep Tayyip Erdogan török elnök nyitottságát fejezte ki a Bassár el-Aszad szíriai elnökkel való találkozóra, annak ellenére, hogy elutasította a török csapatok szíriai területről való kivonását mint előfeltételt. A bejelentésre akkor került sor, amikor Erdogan háromnapos látogatásra indul Szaúd-Arábiába, Katarba és az Egyesült Arab Emírségekbe, azzal a céllal, hogy befektetéseket és pénzügyi támogatást biztosítson Törökország kimerült gazdaságának.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra figyelmeztetett, hogy Németország gazdasági teljesítménye az energiaár-sokkok és a szigorodó pénzügyi feltételek hatására idén enyhén csökkenhet, és a potenciális növekedési pálya is jelentősen mérséklődött.
A gazdasági szakértők továbbra is magas globális inflációra számítanak az ifo német gazdaságkutató intézet (ifo Institut - Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München) és az Institut für Schweizer Wirtschaftspolitik svájci gazdaságpolitikai intézet hétfőn publikált negyedéves kutatási eredményei szerint.
Az amerikai fogyasztók 2021 szeptembere óta nem érezték ilyen jól magukat a gazdasággal kapcsolatban. A közgazdászok azonban figyelmeztetnek, hogy a jó hangulat nem teljesen megalapozott.
Hiába van még 20% felett az éves infláció Magyarországon, nyilvánvaló, hogy az év végére jelentős csökkenést látunk majd, legkésőbb decemberre valóban könnyen elérhető az egy számjegyű infláció. Három forgatókönyv mellett megvizsgáltuk, hogyan alakulhat az infláció csökkenésének éves lefutása, és hogyan alakulhat az éves átlag. Egyértelmű az eredmény: szinte mindegy, hogy a reális forgatókönyvek közül melyik valósul még a hátralevő hat hónapban, az éves átlagos infláció mértéke nagy bizonyossággal előre látható. Ez a várható nyugdíjkompenzáció mértékére is hatással van.
Azt gondolom, hogy az Egyesült Államokban nincs szükség további kamatemelésekre, Európa más kérdés – mondta pénteken a CNBC-nek Christopher Pissarides Nobel-díjas közgazdász. Legutóbb a jegybank elnöke „további kamatemelésekre” utalt, a várakozások szerint az első már július végén jöhet.
A brit statisztikai hivatal friss felméréséből kiderül, hogy az ország egyszülős háztartásainak több mint egynegyede kifogyott az élelmiszerekből a megugró infláció miatt.
Továbbra is népszerűek a befektetési alapok a magyar megtakarítók körében: a BAMOSZ statisztikáiból kiderül, hogy júniusban 11 ezer milliárd forint fölé emelkedett az ilyen típusú eszközökben elhelyezett vagyon, amelyhez mind a hozamok növekedése, mint a nettó értékesítés - utóbbi jóval nagyobb mértékben - hozzájárult. Ahogy várható volt, a kormány befektetési alapokkal kapcsolatos változtatásai és az újonnan bevezetett adója, a szocho alapjaiban forgatta fel a piacot, és látszólag megtörte a kötvényalapok dominanciáját.