Akár már a jövő hónapban új szamurájkötvényt bocsáthat ki Magyarország a japán piacon - értesült több piaci forrásból a Reuters. A tranzakció részleteiről egyelőre nem sokat tudni, de korábban már utaltak rá, hogy megint a jenalapú papírok felé fordulhatunk.
A piaci várakozásokkal összhangban Haruhiko Kuroda eddigi jegybankelnököt jelölte az újabb 5 éves tisztségre ma reggel Abe Shinzo japán kormányfő. A jen reggel óta újra esik, igaz csak a dollárral szemben és ennek jórészt technikai elemzési okai lehetnek. Ettől még a japán pénzügyminisztérium bizonyára örül a fejleménynek.
Már negyedik egymást követő profitjáról számol be negyedéves szinten a japán nyugdíjalap, amely a japán és a globális részvénypiac menetelésének és ezzel együtt a jen gyengülésének hatására 46 milliárd dollárnyi nyereséget könyvelt el a második negyedévre. A világ legnagyobb nyugdíjalapja ezzel már rekord magas, 1300 milliárd dollárnyi vagyont kezel - írja a Bloomberg.
Nem túl jó a hangulat az európai tőzsdéken, az irányadó nyugat-európai indexek mérsékelten esnek, míg a BUX alulteljesítőként 0,7 százalékot gyengült. Ez első sorban a Richter és az OTP gyenge teljesítményének tudható be. Az olaj ára négy havi mélypontra esett.
Fontosabb részletek
A tegnapi nagyobb esések után reggel még úgy tűnt, hogy megnyugodtak a kedélyek, azonban a nap második felében megjelentek az eladók a piacokon, így végül a magyar piac zárásának az időpontjában már a negatív tartományban álltak a főbb részvényindexek.
A forintban idén sávos kereskedésre, jövőre viszont forintgyengülésre, 2018-ra pedig MNB-kamatemelésre számít az Equilor. Az elemzőház szerint sok a kockázat idén is (Brexit, uniós országok parlamenti és elnöki választásai), a tőzsdék azonban tovább emelkedhetnek, a magyar részvénypiacon azonban az előző években látottnál jóval mérsékeltebb lehet az emelkedés, sőt, érik már egy korrekció a pesti börzén.
A 2014-es mélypont óta tartó dollárerősödés első szakaszán vagyunk még csak túl, a következő három-négy évben további 30%-ot emelkedhet majd a dollár index értéke - véli Raoul Pal egykori hedge fund menedzser. A volt Goldman Sachs-os szakértő szerint, aki most egy saját piaci tanácsadó céget vezet, szinte minden jel a dollár erősödése irányába mutat, úgyhogy ideje betárazni a zöldhasúból.
Várhatóan 2017-ben is a világ nagy jegybankjainak döntései mozgatják majd elsősorban a fejlett devizák piacát. Az év egyik legfontosabb fejleménye a korábban sosem látott széttartás lehet a Fed és az EKB politikája között. Ez elvileg elhozhatja a dollár további erősödését, de a tavalyi év utolsó napjaiban láthattuk, hogy törékeny az amerikai deviza ereje. A három legjelentősebb jegybank esetében Donald Trump új amerikai elnök politikája döntheti el az irányt, így a dollár mellett az euró és a jen sorsa is nagyban függ attól, mit valósít meg ígéreteiből a politikus.
Az exit pollok alapján az olasz választópolgárok elutasíthatták Matteo Renzi kormányfő reformját. A hírre az euró azonnal gyengüléssel reagált, a japán jen pedig menekülőeszközként szárnyalni kezdett.
Az egész csütörtöki kereskedésben stabil volt a forint árfolyama, elbűvölte a 310-es szint az euróval szembeni árfolyamát. Nem úgy a török líra, amit rendesen elkalapálták a befektetők.
Szokatlan módon a magyar piac "zárása" után, csütörtökön az esti órákban kezdődött a forint erősödése és pénteken hajnali 3-ig ez folyamatos volt, így az euróval szemben egészen 303,5-ig jutott a forint, pénteken napközben pedig 303-nál is megfordultak a jegyzések. Ez másfél éves forintcsúcsnak számít. Éjjel más furcsaság is volt: hirtelen összeomlást láttunk az angol fontnál. Pénteken délután a vártnál gyengébb amerikai munkaerőpiaci adatok hatására a dollár mérsékelten gyengült, ami a nyomás alatt lévő fontnak is jól jött. Az esti órákban jött egy gyengülési hullám a forint piacán, a jegyzések ismét 304 fölé kúsztak az euróval szemben.
Izgalmas a keddi kereskedés a devizapiacokon. A forint erősödik, a font sorra dönti az új mélypontokat és estefelé az EKB mozgatta meg az eurót.
A nap második felére mozdult el az erősödés felé a forint az euróval szemben, így ismét a 308-at közelíti a jegyzés. A nemzetközi piacon meglepő volt a dollár reakciója a kamat tartására, majd a sajtótájékoztató is minimális mozgást hozott.
Az alacsony inflációval és gyenge növekedési kilátásokkal küzdő fejlett országok jegybankjainak bár nincsen nyíltan bevallott árfolyamcélja, naivitás volna azt gondolni, hogy az elmúlt évek monetáris lazító intézkedései mögött nem húzódott deviza-leértékelési megfontolás. Különösen igaz ez Japánra, ahol a maginfláció, a piaci inflációs várakozások és a jen dollárral szembeni árfolyama jellemzően egy irányba mozogtak az elmúlt években, épp ezért a jegybank intézkedéseinek fontos közvetítője volt az árfolyam. Ennek hatékonysága azonban évről-évre csökkent, mostanra pedig gyakorlatilag két lehetősége maradt a japán jegybanknak: a globális környezet javulására játszva kivár, vagy valami drasztikus húzással áll elő, ezzel azonban egy nyílt globális deviza-leértékelési háború kitörését kockáztatná - vélik a Nordea Bank elemzői.
Kétéves trendvonalig bukott az elmúlt napokban az amerikai dollár hat legfontosabb külkereskedelmi partner devizájával szembeni árfolyamindexe és számos nagy devizapárban fontos technikai szinteken jár az árfolyam, így rendkívüli jelentőségű az, hogy mit mond jövő pénteken egy jegybankári konferencián a Fed elnöke. Ez ugyanis eldöntheti azt, hogy a dollár letöri az említett kétéves emelkedő trendvonalat és így további dolláresés jön, vagy éppen ellenkezőleg, újra beindul a zöldhasú. Janet Yellen jövő pénteki szavai mellett persze az is fontos, hogy mennyire sikerül erősre a szeptember 2-án megjelenő amerikai új munkahely-teremtési adat, illetve egyéb makroadatok hogyan alakulnak.
Az utóbbi három évben rohamosan nőtt a japán jegybank kezében lévő államkötvény-állomány aránya az összes piacon lévő papírhoz képest, ami így már a 30%-ot is elérte. Miközben a szigetország kormánya a krónikusan alacsony infláció és a gyenge növekedés miatt, illetve a brutális adósságállomány ellenére is költségvetési lazításra kényszerül, a jegybank egyes becslések szerint az újonnan kibocsátott állampapírok közel 90%-át megvásárolja, vagyis lényegében már megvalósult a monetáris politikában az egyik legnagyobb tabunak számító helikopterpénz, az államadósság kvázi-monetizálása. A hivatalos jegybanki kommunikáció egyelőre elzárkózik ennek lehetőségétől, azonban a jövőben szinte elkerülhetetlennek tűnik a monetáris politika és a jegybankok szerepének átértékelése.
Csalódást okozott hajnalban a japán jegybank a bejelentett monetáris lazítással a piacnak, így a jen erősödött, a befektetői hangulat pedig óvatos volt reggel. Aztán a délelőtti európai GDP-adatok a vártnak megfelelő lassulást hozták, az amerikai adat viszont meglepően gyengére sikeredett. Utóbbi miatt a dollár eséssel reagált, mert tovább csökkent az idei újabb Fed kamatemelés esélye. Utóbbi a forintnak is segített, amely péntek délután újra meglódult az euróval szemben és megpróbálta áttörni azt az emelkedő trendvonalat, amely a devizapár elmúlt másfél évét meghatározta. 311,5 alatti árfolyamnál a trendvonal letörése már jelentős esélyű. A forint a dollárral szemben egyhavi, az euróval szemben másfél havi csúcsra ért péntek délutánra.
Bár mérsékelten optimista hangvételt ütött meg tegnap esti közleményében a Fed az amerikai gazdaság helyzetéről és a kilátásokról, a dollár mégis gyengült a főbb devizákkal szemben, mivel a piaci árazások szerint mérséklődött a decemberi újabb kamatemelés esélye. Közben ma a forint dél körül újra erőre kapott, kora este pedig áttörte azt a fontos technikai szintet, ami már hónapok óta többször is megfordította az erősödési kísérleteit.
Napközben gyengülni kezdett a magyar deviza, így délutánra visszakúszott az euró árfolyama a 314-es szint közelébe, amivel semmivé lett a forint hétfői jó teljesítménye.
A brókercégek becslései szerint a japán állami nyugdíjalap az idei első negyedévben annyi pénzt vesztett, mellyel az elmúlt év lehet az alap számára a legnagyobb veszteségű év a pénzügyi válság óta - írja a Bloomberg.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Hét ember meghalt a tűzharcban.
A GKI vizsgálta az országok gazdasági mutatóit.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
