Miután a legfrissebb jelek szerint jóval szigorúbb jogállamisági feltételeket kötnének hozzá a tagállamok és az Európai Parlament alkuja alapján a 2021 utáni EU-s pénzek kifizetéséhez, mint amit eleve elutasított a magyar kormány, fontos figyelmeztető levelet küldött a magyar parlament elnöke a jelenlegi (Németország) és a következő két uniós soros elnökséget betöltő ország (Portugália, Szlovénia) parlamenti elnökének.
Egyszerre két fontos alku is megszületett idén nyáron a közel öt napig tartó EU-csúcson, de míg az egyik alku részletei ismertek (uniós költségvetés és helyreállítási alap), addig a másiké lényegében nem (jogállamisági feltételrendszer tényleges szándékai és pontos tartalma).
Még annál is jóval szigorúbb jogállamisági feltételrendszerről születhet alku a német soros elnökség és az Európai Parlament között, mint amit eleve mereven elutasított a magyar és a lengyel kormány – derült ki a kedden este véget ért újabb intézményközi egyeztetések alapján. Holnap, azaz csütörtökön újabb tárgyalási kör lesz és az is elképzelhető, hogy meg is születik a megállapodás. Közben figyelmeztető jel, hogy a német CDU/CSU három EP-s frakciótagja is azt szorgalmazza, hogy az EP inkább a kemény jogállamisági feltételekhez ragaszkodjon, mint ahhoz, hogy további eurómilliárdokat csikarjon ki az állam- és kormányfőkből az uniós költségvetés megváltoztatásával, mert utóbbi úgyis lehetetlen küldetésnek tűnik.
Még ha a következő 2 hétben sikerülne is megállapodni minden részletben, akkor sem tudna időben, tehát január elsejétől hatályba lépni az EU új 7 éves költségvetés és helyreállítási alapja, mert legalább 2,5-3 hónapos parlamenti ratifikációs folyamat is szükséges a tagállamokban – jelezte az ügyre rálátó, névtelenséget kérő uniós diplomata a Reuters-nek.
A magyarok 48%-ának személyes jövedelmére már eddig is hatott a koronavírus-járvány és további 26%-uk szerint ez be fog majd következni, és ugyanígy csaknem háromnegyedük ért egyet azzal, hogy az EU-pénzek kifizetéséhez szigorú jogállamisági feltételeket kössenek hozzá – derült ki az Európai Parlament (EP) ma közzétett felmérésének összefoglalójából.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján indult bűnügyben a Fővárosi Főügyészség uniós támogatás és magyar költségvetési forrás jogosulatlan igénybevétele miatt nyújtott be vádiratot, és indítványozta, hogy a bíróság ítélje a vádlottakat letöltendő börtönbüntetésre – derül ki a Főügyészség keddi közleményéből.
Nagy jelentőségű volt a keddi (tegnapi) nap az EU-pénzek és a jogállamiság összekapcsolása témájában, mert a lengyel kormányfő-helyettes költségvetési vétóra, a magyar igazságügyi miniszter pedig az egész uniós költségvetési döntéshozatal „túszul ejtésének” lehetőségére figyelmeztetett a holnap kezdődő kétnapos EU-csúcs előtt. Így még Angela Merkel német kancellár is elismerte, hogy nehezebb ennek a vitának a megoldása, mint gondolták, de majd valahogy sikerül. A tagállami kompromisszumra sürgősen szükség lenne, mert addig nem indulhat meg az uniós helyreállítási alap és a normál költségvetés kifizetése, amire epekedve várnak sokan. A gond azonban az, hogy tartósak és hatalmasak a különbségek a tagállamok követelései között, így az EU soros elnökségét vivő Merkelnek minden diplomáciai tapasztalatát és befolyását be kell vetnie ahhoz, hogy ebből a patthelyzetből ki tudja rángatni a közösséget. A potenciális kiút, a kompromisszum tartalma várhatóan erős visszatartó erőt jelent majd idehaza a 2021 utáni EU-pénzes visszaélések, korrupció, szabálytalanságok, csalás terén, mert az igazságszolgáltatás hathatósan fel fog ezek ellen lépni.
A jogállamisági kérdést le kell választani az Európai Unió (EU) 2021 utáni hétéves költségvetési kerete és a helyreállítási alap témájáról - hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, miután szerdán a nyugat-lengyelországi Wroclawban lengyel hivatali partnerével találkozott.
Részben elérte célját Varga Judit magyar igazságügyi miniszter az Általános Ügyek Tanácsa mai ülésén Luxembourgban, igaz végül a tagállami szakminiszterek nem aról a napirendi pontról vitáztak ország-világ előtt, amit ő kért (a Bizottság jogállamisági jelentéséről), hanem arról, hogy az EU-pénzek erős és hatékony jogállami feltételekhez kötése miért fontos (főként az északi tagállamok hangsúlyozták), illetve miért helytelen és miért lenne az alapszerződés megsértése (a magyar és a lengyel szakminiszterek hangsúlyozták). Nagy újdonságot nem hallottunk az eddigi érvekhez képest, azt viszont jól bemutatta a 25 perces közvetítés, hogy tényleg nagy még az eltérés az álláspontok között és ez az egész vita tényleg túszul ejtheti a 2021-2027-es uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról szóló döntéseket is.
Érdekünk a kereskedelmi megállapodás megkötése a britekkel még ebben a rövid hátralévő időben is, de „fel kell készülni arra is, hogy nem lesz megállapodás”, ebben az esetben pedig nem fogjuk magára hagyni Írországot – rögzítette a német soros EU-elnökség tevékenységéről a Régiók Bizottságában rendezett mai vitán Angela Merkel. A német kancellár egy európai néppárti honfitársa sürgetésére - aki a jogállamiság kérdéskörébe a független bíróságokat is belevette - elárulta: a jogállamiság és az uniós támogatások kérdésének összekötése „nem annyira egyszerű, mint ahogy azt gondoltuk”, de bizakodásának adott hangot, hogy valahogy megoldást találnak erre a kérdésre is.
Lengyelország nem engedi, hogy pénzzel zsarolják, ezért kész megvétózni az Európai Unió (EU) 2021 utáni hétéves költségvetési keretét és a helyreállítási alapot - jelentette ki egy kedden megjelent interjúban a lengyel kormánypárt elnöke, Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes.
Igenis megvalósítható a hatástanulmányok alapján az 55%-os kibocsátáscsökkentés 2030-ra és azért kell ehhez az ambiciózus célhoz ragaszkodni, mert minél később lépünk, annál nehezebb lesz, ezért már ezen a héten bemutatjuk egy átfogó uniós épületkorszerűsítési program első terveit – mondta a hvg.hu-nak adott interjúban Frans Timmermans. Az Európai Bizottság zöld átállásért felelős ügyvezető alelnöke múlt pénteken részt vett a Budapesti Klímacsúcson, ennek apropóján nyilatkozott a lapnak és bevallotta, hogy korábbi feladatköre, a jogállamisági ügyek kezelése nehezebb volt a mostani munkakörénél. Magyarország kapcsán leszögezte, hogy független igazságszolgáltatás és független média nélkül nincs jogállamiság sem.
Az elmúlt öt nap alapján úgy tűnik, hogy érdemi visszhang nélkül maradt a múlt csütörtöki EU-csúcs reggelén taktikai okokból bedobott, hatalmas anyagi következményekkel járó magyar kormányzati javaslat az uniós helyreállítási alapról. A legfrissebb jelek szerint erős jogállami feltételrendszert akar az Európai Parlament hozzákötni a 2021 utáni uniós pénzek kifizetéséhez és nagyon úgy tűnik, hogy ehhez valami hasonlót el kell fogadnia az ez ellen minden követ megmozgató magyar és lengyel kormánynak is. Óriási kötélhúzás zajlik részben a színfalak mögött, részben a nyilvánosság előtt, aminek a tétje az, hogy a magyarországi uniós projektekre ki, mikor és hogyan oszthat majd pénzt.
Brüsszelben az ezekben a percekben véget ért EU-csúcson utolsókét beszéltek az állam- és kormányfők az uniós költségvetés és helyreállítási alap témájáról, benne a kifizetések jogállamisági feltételekhez kötéséről, és nem úgy tűnik, hogy gyorsan meg lehetne állapodni, ugyanis nagyok még a nézeteltérések. Ezzel párhuzamosan Berlinből viszont bizakodó üzenet szivárgott ki ugyanezen témáról.
Kell nekünk a 16 milliárd euró a helyreállítási alapból, főleg úgy, hogy a következő 5 évben a teljes összeget megkapjuk és ebből a 10 milliárd eurónyi hitelt csak 30 év alatt kell visszafizetnünk évi kb. félmilliárd euró többlet uniós adóbefizetés mellett. A pénzfelhasználáshoz társított, számunkra zsarolással felérő, feltételek viszont nem kellenek, ezért inkább oldjátok meg magatok a helyreállítási alapot, mi pedig hajlandóak vagyunk mind a 16 milliárd euróról lemondani; így legalább a hosszú távú közös eladósodástól és a többlet adóbefizetéstől is mentesülünk. Azt meg kerüljük el valahogy közösen, hogy 16 helyett összesen 52 milliárd eurónk kerüljön veszélybe – lényegében ezt jelenti Orbán Viktor kormányfő javaslata, amelyet a ma kezdődő EU-csúcs elé időzített.
Ha a jogállamiság és az uniós kifizetések összekötéséről szóló vita késleltetné a koronavírus miatti 750 milliárd eurós EU-s helyreállítási alap (NextGenerationEU) felállítását, akkor ezt elkerülendő jobb inkább kormányközi alapon felállítani a programot, azaz az EU intézményi keretein kívül – javasolta a mai uniós csúcsra indulva Orbán Viktor kormányfő az MTI-nek adott interjúban. Ennek a javaslatnak igen súlyos üzenetei és egyúttal pénzügyi következményei lehetnek Magyarország számára, amelyeket el is ismert a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Leegyszerűsítve Magyarország kimaradna a helyreállítási alapból, így ahhoz nem is kellene hozzájárulnia, de cserébe nem is kapna belőle 16 milliárd eurót. Ennél is nagyobb azonban valójában a tét, amint azt ebben a cikkünkben megírtuk.
Leszavazták a magyar és a lengyel kormány képviselőjét szerdán Brüsszelben az uniós nagykövetek ülésén, azaz megkapta a szükséges támogatást a német soros elnökség javaslata az EU-pénzek és a jogállamisági feltételek összekötésére. Csak látszólag jó hír, hogy megy tovább a javaslat a maga útján, ugyanis délután a német soros elnökség illetékese már arról nyilatkozott, hogy a későbbi magyar és lengyel (illetve az északi kormányok) vétóveszélye miatt az egész helyreállítási alap és uniós költségvetés elfogadása is csúszhat, így maga az európai gazdasági kilábalásra is komoly veszélyek leselkednek.
Románia üdvözli az Európai Bizottság (EB) szerdán bemutatott jogállamisági jelentését, az ebben jelzett hibák kijavítására törekszik, és helyesli, hogy az európai uniós támogatások folyósítását a jogállamisági alapelvek betartásától tegyék függővé - mutatott rá Klaus Iohannis államfő.
Hét területen jelölt meg konkrét problémákat Magyarország kapcsán ma az Európai Bizottság az első jogállamisági jelentésének 28 oldalas sszefoglalójában, és további számos egyéb ügyet is részletesen kifejtett a 25 oldalas külön magyarországi jelentésében. Fontos, hogy nem ezen a jelentésen múlnak Magyarország 2021 utáni uniós pénzei, mert a jogállamiság és az EU-támogatások kifizetésének összekötése egy teljesen másik mederben zajlik. Így a mai jelentéssel inkább egy párbeszédet akar elkezdeni a Bizottság a tagállamokkal és annak hatóságaival, akik eddig gyakran azzal vágtak vissza a felvetett problémákra, hogy "de hát más tagállamban ilyen és olyan gyakorlat van". Most ezt azzal akarja kiküszöbölni a testület és akarja értelmes mederbe terelni a vitát, hogy mind a 27 tagállamot egységes szempontrendszer szerint világította át és ezek alapján jött ki a jelentésével. Ezzel együtt Varga Judit magyar igazságügyi miniszter a konkrét kritikákra reagálás nélkül élesen bírálta az anyag tartalmát, a megállapításokat és a felhasznált forrásokat is.
Pontosan tudom, hogy milyen volt jogállamiság nélkül a kommunista Csehszlovákiában élni, sosem támadtam a magyar embereket, sőt, minden elismerésem az övék a döntéseikért; a demokrácia pedig azt jelenti, hogy a kormányok cselekedeteit igenis lehet bírálni, mert senki sem állhat a kritikák felett – lényegében ezekkel a mondatokkal vágott vissza Vera Jourová, a jogállamisági jelentésért felelős uniós biztos Orbán Viktor magyar kormányfőnek, aki a minap Jourová lemondását követelte. A Politicónak a jogállami terület mindkét illetékes uniós biztosa nyilatkozott és a lap betekintést nyert a ma nyilvánosságra kerülő első jogállamisági jelentésbe is. Ez Magyarország kapcsán a bírósági rendszer függetlenségének sérülését látja, illetve a médiapiaci viszonyokat fokozott kritikával illeti. Szerda délután aztán bemutatták a konkrét jelentést is, erről ebben a külön cikkben számoltunk be.
