A legfrissebb jelek szerint nincs változás se a lengyel, se a magyar kormányfő álláspontjában az uniós költségvetési vétót illetően, ugyanis mindkét vezető megerősítette pénteken: továbbra is elfogadhatatlannak tartja az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendelettervezetet. Így a közös üzenetük továbbra is az, hogy ha az EU vezetése tényleg gyorsan el akarja fogadni a 2021-2027-es büdzsét és a helyreállítási alap rendeletét, akkor ezekről válasszák le, időben tolják el a jogállamisági rendelet ügyét.
Kész feladni a vétóját mind a 2021-2027-es költségvetés, mind a helyreállítási alap terén Lengyelország, ha az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendeletről kiad egy jogilag kötelező érvényű értelmező anyagot az Európai Bizottság és azt az állam- és kormányfők is támogatják a jövő heti EU-csúcson – jelentette be uniós illetékesekkel folytatott csütörtöki tanácskozása után este a lengyel miniszterelnök-helyettes. Jaroslaw Gowin jelzései erőteljesen abba az irányba mutatnak, hogy a lengyelekkel együtt a magyar kormány is kész elállni a vétójától, tehát a két kormány továbbra is együtt mozog a témában.
Mivel az Európai Parlament szavazási szabályrendszere jogszerűen megengedte azt, hogy a tartózkodó szavazatokat ne vegyék figyelembe és mivel erről az EP vezetése másfél nappal a szavazás előtt megfelelően kiértesítette az EP-képviselőket, ezért jogszerű volt az a szavazási módszer, ahogy 2018. szeptember 12-én megindította az EP Magyarország ellen az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti jogállamisági eljárást az ún. Sargentini-jelentés alapján – mondta ma ki indítványában az Európai Bíróság főtanácsnoka. Ez még nem a Bíróság ítélete, csupán a főtanácsnok „javaslata”, de fontos indikáció arra, hogy a Bíróság várhatóan hogyan dönt majd. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint helytelen a főtanácsnok indítványában a tartózkodással kapcsolatos érvelés, ezért továbbra is úgy látja, hogy jogsértő módon indították el 2018-ban az ország elleni eljárást.
Egy áthidaló jellegű, a helyreállítási alap mintájára készülő speciális megoldást mérlegel az Európai Bizottság azért, hogy a magyar és a lengyel kormány költségvetési vétója ellenére is tudjon haladni és ha később majd a két kormány feladja a vétóját, csatlakozni tudjon a konstrukcióhoz – tudta meg a Financial Times egy magasrangú uniós illetékestől.
Mindent megteszünk, hogy megoldást találjunk az EU-s pénzek jogállamisági mechanizmushoz kötése miatt kialakult vitára, és bízom benne, hogy sikerülni is fog, de egyelőre még nem tartunk itt – jelentette ki hétfő délután Angela Merkel német kancellár röviddel azután, hogy kiderült: ma este Varsóba repül Orbán Viktor magyar kormányfő, hogy ismét egyeztessen lengyel kollégájával, Mateusz Morawieckivel.
Bár kedden azt vázolta a német külügyminiszter, hogy napokon belül megoldódhat a szigorú jogállamisági mechanizmus miatti magyar-lengyel költségvetési vétó ügye, de ez az elmúlt napok alapján láthatóan nem sikerült. Ennek oka az, hogy a két kormány minden eddiginél határozottabban demonstrálta a csütörtöki közös kormányfői nyilatkozatban azt, hogy tényleg elfogadhatatlannak tartják a mechanizmust és emiatt valóban készek a vétóra az uniós költségvetésnél és a helyreállítási alapnál. Egyelőre nem látszik, hogy mi lehet a kivezető út a patthelyzetből. Azt az utat tudatosan elutasította egyelőre a magyar és lengyel kormány, hogy hagyja hatályba lépni a jogállamisági mechanizmust és majd utána pereljen, ekkor ugyanis a lengyel félelmek szerint azonnal befagynának az uniós pénzek az (mindkét) ország irányába, ezért a másik utat: a két uniós költségvetés megvétózásának határozott üzenetét választották. A december 10-11-i EU-csúcsig még van két hét, ami alkalmat ad a tárgyalásokra, de Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki tájékoztatóján arról beszélt, hogy több hónapos harc várható az ügyben. Ez viszont afelé mutat, hogy nem tud elindulni 2021 elején még az új hétéves uniós költségvetés sem. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámolunk a releváns hírekről a témában.
Azért utasítja el a magyar kormány az EU-s pénzek jogállamisági mechanizmushoz kötését és így azért helyezte kilátásba a költségvetési vétóját, mert az új mechanizmusban a jogállamiság definíciója nincs benne pontosan, márpedig annak pontosnak kellene lennie, különben kettős mércére ad okot és ettől tart a kormány – nyilatkozta az Orbán-kormány 2010-2014 közötti igazságügyi minisztere, Navracsics Tibor a német Der Spiegelben csütörtök este megjelent interjúban.
A magyar és a lengyel vétóval precedens nélküli helyzet alakult ki az Európai Unióban. A már minden részletében megvitatott és ránk nézve rendkívül kedvező EU-s költségvetés (MFF) elfogadása nehézségekbe ütközik, és az évtizedes tabukat ledöntő, nagy nehezen kialkudott újjáépítési alap (Next Generation EU) sem kapta meg eddig a zöld utat. A hétéves költségvetés 1100 milliárd euró forrást oszt újra a kontinensen, a Next Generation EU pedig 750 milliárd eurónyi forrást vonna be, és csoportosítana át a rászoruló tagállamoknak. A két eszköz együtt nagyjából 1500 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást biztosít a tagállamoknak (amely forrásának nagy, de nem teljes része szintén a tagállamoktól származik), és ezzel számos ország nettó értelemben rendkívül jól jár (az MFF-nek főleg az alacsonyabb jövedelmű keleti, a Next Generationnek főleg a déli tagállamok lennének a haszonélvezői). Ha a magyar és a lengyel politikai vétó valós vétóvá válik, annak rendkívüli módon megérezné a hatását a kontinens sok országa – így mi is . A legkézzelfoghatóbb, eurómilliárdokban mérhető károk mellett számtalan egyéb, elsőre nem kézenfekvő, de hatalmas jelentőséggel bíró hatásai is lenne annak, ha a két eszköz végrehajtása nem, vagy nem ebben a formában történne meg. Ezeket mutatjuk be.
Hajlandóak vagyunk támogatni a 2021-2027-es uniós költségvetés és helyreállítási alap mielőbbi elindítását, de cserébe azt kérjük, hogy egyelőre csak egy olyan mechanizmus induljon el, ami az uniós költségvetés pénzügyi védelmére fókuszál; a jogállamisági mechanizmusról pedig előbb döntsünk az Európai Tanácsban és utána induljon el egy kormányközi konferencia, ami majd végül az uniós alapszerződés módosításával emelné be a jogállamisági mechanizmust a szerződésbe – lényegében ezt a kétlépcsős utat javasolja a magyar és a lengyel kormányfő által közösen kiadott nyilatkozat. Ennek kapcsán a két kormányfő egy rövid sajtótájékoztatót is tartott délután 4 óra után Budapesten.
Orbán Viktor kormányfő és Varga Mihály pénzügyminiszter e hét szerdai jelzései abba az irányba mutatnak, hogy akár jó ideig nem jut jelentős EU-pénzekhez Magyarország, így megvizsgáltuk, hogy ebben az esetben meddig bírná különösebb gond nélkül finanszírozni az állam a már leszerződött, vagy tervezett uniós projekteket, illetve saját magát. Azt találtuk, hogy rövid távon semmiféle költségvetési kényszer nem lépne fel a hatalmasra duzzasztott tartalékok miatt, így azok a jóslatok, hogy a büdzsé helyzete gyorsan rászorítja a magyar kormányt a vétó feladására, tévesek. Közép távon viszont már brutális költségvetési hiánnyal járna az EU-pénzek nélküli út, de finanszírozásilag és az adósságpálya alakját tekintve még ez is bejárhatónak tűnik, igaz a szokásosnál magasabb kockázatok mellett.
Az, ami most zajlik az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötése körül, eltér az állam- és kormányfők nyári alkujától és anélkül változtatná meg az uniós alapszerződést, hogy arról minden tagállam megegyezett volna, így tehát nem szép dolog, sérti a jogállamiságot, de ha a németek akarják, akkor úgyis ez lesz és mindezt még a kézigránátommal sem tudom megakadályozni – lényegében ezeket mondta a német Die Zeit magazinnak adott interjúban Orbán Viktor. A magyar kormányfő ezzel együtt azt hangsúlyozta, hogy szét kell választani a helyreállítási alap ügyét a jogállamisági feltételektől és míg a bajba jutottaknak természetesen gyorsan pénzügyi segítségére kell sietni, a jogállamisági vita „várhat pár hónapot”. Ezzel tehát a mechanizmus hatályba lépésének, vagy alkalmazásának időbeni eltolására tett lényegében javaslatot.
Ha bármely tagállamnak baja van az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötésével, akkor ne a vétójával éljen, amivel megakasztja az egész uniós költségvetési folyamatot, hanem menjen az Európai Unió Bíróságára, ott szoktuk rendezni az ilyen jogi jellegű vitákat - lényegében ezt üzente az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ma, amikor a decemberi EU-csúcsot előkészítő ülésen felszólalt az Európai Parlamentben.
A kétsebességes Európai Unió modellje lehet a megoldás az ellen, hogy az értékrendszeri viták miatt újabb tagállamok lépjenek ki az EU-ból, követve az Egyesült Királyságot – hangsúlyozta az EU soros elnökségét 2021 első felében ellátó Portugália miniszterelnöke, Antonio Costa a lisszaboni Katolikus Egyetemen elmondott beszédében.
A jogállamisági és uniós költségvetési viták akár annyira elhúzódhatnak, hogy jövőre 500 milliárd forintnyi agrártámogatáson felül nem érkeznek Magyarországra EU-pénzek – vázolta egyik lehetséges forgatókönyvként a viták kifutását Varga Mihály a Világgazdaságnak. A pénzügyminiszter azonban hozzátette, hogy többféle forgatókönyvre készülnek egy 3 éves költségvetési terv keretében, így például arra is, hogy jövőre 2500 milliárd forintnyi uniós támogatás beérkezik az országba, és arra is, hogy akár harmadik járványhullám is kialakul, de jövő május-június körülre vázolja a fordulópontot a járványban, amikortól a remélhetőleg meginduló oltások már megteremthetik a lehetőségét a korlátozások enyhítésének és onnantól a gazdaság is elindulhat a kilábalás útján.
Politikai értelemben megvétózta a magyar kormány az unió 2021-2027-es költségvetési tervét és a helyreállítási alaphoz szükséges rendeletet, amelynek lehetőségét hétfő reggel a Portfolio elsőként írta meg. Csütörtökön várhatóan az EU legfelső szintjén, az állam- és kormányfők videókonferenciás tanácskozásán is megvitatják a kialakult helyzetet és a további lépéseket. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámolunk a releváns fejleményekről, nyilatkozatokról, a lehetséges forgatókönyvekről.
Megnéztük a német kancellári hivatal oldalán ma megjelent feliratos videót, hogy a tegnap esti EU-csúcs utáni rövid sajtótájékoztatón miket is mondott pontosan Angela Merkel, az EU német soros elnökségének vezetőjeként és német kancellárként. Fajsúlyosak ezek a mondatok és behatárolják a magyar és a lengyel kormány manőverezési képességét az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló költségvetési vétó ügyében. Néhány következtetést is levonunk.
Mindenképpen lesz megállapodás az EU-s pénzek jogállami feltételekhez kötéséről, azaz a magyar és lengyel költségvetési vétó ügye majd a tárgyalások nyomán rendeződni fog – hangsúlyozta a Kossuth Rádióban ma reggel Orbán Viktor miniszterelnök. Azt is üzente, hogy a viták mellett sem kell arra számítani, hogy Magyarországtól pénzt vennének el, mert érvelése szerint a helyreállítási alap összes forrása úgyis csak hitelt takar, hitelt pedig könnyen tud felvenni Magyarország (a 7 éves költségvetést nem említette). A magyar pályázati piac szereplőinek azt is üzente, hogy semmilyen tervezett program nem fog késni, jövő tavasztól elkezdik meghirdetni a pályázatokat, és minden tervezett beruházás megvalósul. A koronavírus-járvány kapcsán óva intett attól, hogy az elmúlt napok adatai alapján már abban bizakodjunk, hogy túl vagyunk a nehezén, az esetleges további szigorítások témája pedig nem került most szóba. Az alábbiakban az interjú legfőbb üzeneteit foglaltuk össze hírfolyamunkban.
Magyarország soha nem engedi, hogy ideológiai alapon zsarolják - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön a lengyel közszolgálati hírtelevízió (TVP Info) esti híradójában sugárzott interjúban az uniós költségvetési csomag lengyel és magyar vétójáról.
Az EU vezetői folytatják az egyeztetést a helyreállítási alapról és a költségvetésről, amellyel szemben a magyar és a lengyel kormány politikai vétót emelt - mondta Angela Merkel német kancellár az állam- és kormányfők csütörtök esti videókonferenciás ülését követően.
Megszavazta csütörtökön a lengyel parlamenti alsóház, a szejm az Európai Unió költségvetési csomagjáról szóló, az uniós tárgyalások során a varsói kormány álláspontját támogató határozatot.
