• Megjelenítés

jogállamiság

Kiderült: kénytelen feladni a vétót a lengyel kormány, ezért lódult meg a forint

Kiderült: kénytelen feladni a vétót a lengyel kormány, ezért lódult meg a forint

Elutasítom az uniós költségvetési viták kapcsán „vétó, vagy halál” hozzáállást, mert a vétó csak "a legvégső megoldás" és ha vétózna a lengyel kormány, akkor annak előrehozott választás lenne a következménye, ami rossz lenne a koalíciónak, akár „hosszú évekre” is kiszorulhatna a hatalomból – jelentette ki egy szerda délelőtti sajtótájékoztatón Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes. Ez gyakorlatilag arra utal, hogy belpolitikai kényszerek (is) szorítják arra a lengyel kormányt, hogy egyezzen bele a német elnökség által szorgalmazott kemény jogállamisági mechanizmus új nyilatkozattal tisztázott verziójába és mivel kiesik a lengyel vétó, így a magyar kormány is kénytelen támogatni ezt az utat. Gowin azon jelzésére, hogy a vétónak az előrehozott választások az alternatívája, meglódult a forint, hiszen ezen háttér ismeretében tényleg egyre biztosabb a költségvetési alku, annak inkább már csak az időzítése a kérdéses. Később kiszivárgott a teljes megállapodási szöveg a vétófeladásért cserébe, amelyet a véleményünkkel együtt ebben a cikkben írtunk meg.

Mire utalhatott Orbán Viktor a vétóügyi győzelem kapcsán?

Mire utalhatott Orbán Viktor a vétóügyi győzelem kapcsán?

Legalább három interjút adott kedd este varsói útja során Orbán Viktor kormányfő és az általa, illetve a lengyel kormányszóvivő, valamint a német Európa-ügyi miniszter által elmondottak összességében afelé mutatnak, hogy a jogállamiságinak nevezetett mechanizmus fókusza, alkalmazási területe szűkülhet. Ez azt jelentené, hogy elképzelhető: a mechanizmus az eddiginél jobban artikulált módon csak az EU-s költségvetéssel összefüggő jogállamisági feltételekre lenne érvényes, így bár tartalmilag és a hatályba lépését illetően nem változna a jogállamisági rendelet, de - akár egy külön deklarációval, értelmező nyilatkozattal - egyértelművé válhat, hogy például migrációs és gender kérdésekben nem indulhat el EU-pénzes szankció, a szankciókat pedig várhatóan majd egyébként is meg lehet támadni az Európai Bíróságon. Mindezek miatt pedig ahogy Orbán Viktor forgalmazott: „centiméterekre” lehetünk attól, hogy elháruljon a magyar és lengyel kormány által a 2021-2027-es költségvetéssel és a helyreállítási alappal kapcsolatos vétó. Cikkünk megjelenése idején Angela Merkel német kancellár felszólalt a parlamentben és az alábbi következtetéseinkkel teljesen összhangban lévő jelzéseket tett, amleyekről ebben a cikkünkben külön is írtunk.

Kiderült, melyek lehetnek a végső német ajánlat keretei a vétó ügyében

Kiderült, melyek lehetnek a végső német ajánlat keretei a vétó ügyében

Elég keménynek tűnnek a magyar és lengyel kormány szempontjából azok a keretek, amelyeket végsőnek szán a német soros elnökség ahhoz, hogy kimozdítsa a patthelyzetből a költségvetési vétó ügyét – derült ki ma délután Michael Roth német Európa-ügyi miniszter szavaiból. Roth jelezte: minden követ megmozgatnak azért, hogy „a következő órákban, vagy napokban” megszülessen a megállapodás. Valószínűleg éppen erről a német keretrendszerről egyeztetnek jelenleg is Varsóban a magyar és lengyel vezetők, miután váratlanul ismét Varsóba repült Orbán Viktor kormányfő.

Európai Bizottság: legalább 4 milliárd eurót bukna Magyarország, ha kimaradna a helyreállítási alapból

Európai Bizottság: legalább 4 milliárd eurót bukna Magyarország, ha kimaradna a helyreállítási alapból

Miután a kitartó(nak tűnő) magyar és lengyel vétó miatt mérlegelni kezdte az Európai Bizottság azt, hogy a 25 másik tagállammal halad tovább a helyreállítási alap felállítása felé, kiadott egy értelmező anyagot is arról, hogy mit is kockáztat Magyarország a kimaradással. Az anyag nem 2018-as fix áron, hanem 2020-as folyó áron kalkulálja ki azt, hogy a várhatóan 8 milliárd eurónyi megkapható támogatásból 2028-ig legfeljebb csak 3,5-4 milliárd eurót kellene visszafizetni. Így végülis ugyanarra jut, amit a Portfolio is megírt már pár napja fix árak mellett: még értelmezhető gazdaságpolitikai horizonton legalább 4-4,5 milliárd eurónyi forrást veszítene az ország. Ezen felül több százmillió euró kamatmegtakarítást is elveszítene az ország, hiszen a helyreállítási alapból nagyon alacsony kamat mellett tudnánk fontos reformokat segítő hitelekhez jutni, de ehelyett drágább forrásokat kellene igénybe vennünk a piacokról. Az alábbiakban az Európai Bizottság által kiadott tájékoztatót közöljük változtatás nélkül, a kiemelések tőlünk származnak.

Lengyel miniszterelnök: a vétónk egy biztonsági szelep, ami javára válik az EU-nak

Lengyel miniszterelnök: a vétónk egy biztonsági szelep, ami javára válik az EU-nak

„A beleegyezés hiánya a mostani helyzetre, vagyis a vétó nem vezet az EU meggyengüléséhez. Ez olyan eljárás, amely az uniós struktúrák valóságában gyökerezik, megegyezik a közösség szellemével és demokratikus természetével. Biztonsági szelep, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az unió egyáltalán létezzék. A kompromisszum védelmének módszere, és gátja annak, hogy az aktuá­lisan erősebbek ránk erőszakolják akaratukat. Megerősítése annak, hogy minden tagország hangja egyformán fontos” – érvelt a Magyar Nemzet hasábjain kedd reggel megjelent vélemény cikkében Mateusz Morawiecki, Lengyelország miniszterelnöke. Tegnap egy világos jelzést várt a két ország vezetésétől a vétó fenntartása kérdésében az EU egyik illetékese és a lengyel kormányfő jelzése világos arra, hogy a két ország kitart a vétója mellett, igaz csak a helyreállítási alapra utalt, a 2021-2027-es büdzsére nem.

ING: jelentős magyar és lengyel gazdasági áldozatai lennének a vétónak

ING: jelentős magyar és lengyel gazdasági áldozatai lennének a vétónak

Amennyiben kitart a magyar és lengyel kormány vétója, akkor mindkettőjük gazdasága 2022-2024 között évente átlagosan a GDP 1-2%-pontját elveszítheti gazdasági növekedésben – vázolta a holland ING Bank hétfői átfogó régiós elemzésének egyik részében. Ezzel együtt a bank elemzői arra számítanak, hogy év végéig megszületik egy megállapodás az uniós vezetőkkel és elkerülhető lesz a két ország vétója.

Vétóügy: közvetlen EU-s finanszírozást kért Budapest és további 248 magyar és lengyel önkormányzat

Vétóügy: közvetlen EU-s finanszírozást kért Budapest és további 248 magyar és lengyel önkormányzat

Az Európai Unió (EU) vezetőihez fordult levélben 249 magyar és lengyel önkormányzat azt javasolva: ha a magyar és lengyel kormány részvétele nélkül jönne létre az európai helyreállítási alap, akkor az unió nyisson meg egy pályázati lehetőséget a magyar és lengyel önkormányzatok számára - mondta Karácsony Gergely, Budapest és Rafal Trzaskowski, Varsó főpolgármestere hétfőn nemzetközi online sajtótájékoztatón.

Szijjártó Péter: nincs változás a magyar-lengyel álláspontban,

Szijjártó Péter: nincs változás a magyar-lengyel álláspontban, "jogunk van vétót emelni"

„A magyar álláspont nem új, évek óta változatlan: elutasítjuk az uniós támogatások jogállamisági, politikai szempontokkal való összekötését”, így „Magyarországnak és Lengyelországnak is joga van ebben a kérdésben vétót emelni” – így reagált ma délután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy élő Facebook-videóban arra a felvetésre, hogy délelőtt egy uniós diplomata legkésőbb holnapig adott időt arra, hogy a két kormány jelezze: kitart-e a költségvetési vétója mellett, mert ha igen, akkor a B terv szerint tovább lépnek.

Lengyel és magyar közgazdászok tiltakoznak a vétó ellen

Lengyel és magyar közgazdászok tiltakoznak a vétó ellen

A lengyel tiltakozáshoz csatlakozva magyar közgazdászok is felemelték a szavukat az uniós források blokkolásával járó vétóval szemben. Mint írják, a magyar kormány magatartása rendkívül káros az európai kohéziós politika, és legfőképpen saját polgárai gazdasági helyzetének stabilizálása szempontjából.

Vétóügy: nem változott a két ország álláspontja, a Bizottság viszont továbblépne

Vétóügy: nem változott a két ország álláspontja, a Bizottság viszont továbblépne

A legfrissebb jelek szerint nincs változás se a lengyel, se a magyar kormányfő álláspontjában az uniós költségvetési vétót illetően, ugyanis mindkét vezető megerősítette pénteken: továbbra is elfogadhatatlannak tartja az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendelettervezetet. Így a közös üzenetük továbbra is az, hogy ha az EU vezetése tényleg gyorsan el akarja fogadni a 2021-2027-es büdzsét és a helyreállítási alap rendeletét, akkor ezekről válasszák le, időben tolják el a jogállamisági rendelet ügyét. Az továbbra is nagy kérdés, hogy ennek a határozott elvárásnak hogyan lehet úgy megfelelni, hogy közben a 25 másik tagállam és az Európai Parlament nem akar már változtatni a jogállamisági rendeleten és így annak jövő év eleji hatályba lépésén sem. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámolunk a téma legfontosabb hazai és nemzetközi fejleményeiről.

Fontos jelzés Berlinből a vétóügyben: nem biztos, hogy az EU-csúcson tárgyalnak az ügyről

Fontos jelzés Berlinből a vétóügyben: nem biztos, hogy az EU-csúcson tárgyalnak az ügyről

Nem biztos, hogy napirendre veszik a következő EU-csúcson a közösség új hétéves keretköltségvetése (MFF), a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alap (NGEU) és az EU-s források felhasználását jogállami feltételekhez kapcsoló mechanizmus alkotta csomag ügyét - jelezte pénteken az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztségét betöltő Németország kormánya.

A lengyel kormányfő is megszólalt: nem változott vétóügyben az álláspontunk

A lengyel kormányfő is megszólalt: nem változott vétóügyben az álláspontunk

A legfrissebb jelek szerint nincs változás se a lengyel, se a magyar kormányfő álláspontjában az uniós költségvetési vétót illetően, ugyanis mindkét vezető megerősítette pénteken: továbbra is elfogadhatatlannak tartja az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendelettervezetet. Így a közös üzenetük továbbra is az, hogy ha az EU vezetése tényleg gyorsan el akarja fogadni a 2021-2027-es büdzsét és a helyreállítási alap rendeletét, akkor ezekről válasszák le, időben tolják el a jogállamisági rendelet ügyét.

Bréking! - Készek feladni a lengyelek a költségvetési vétójukat

Bréking! - Készek feladni a lengyelek a költségvetési vétójukat

Kész feladni a vétóját mind a 2021-2027-es költségvetés, mind a helyreállítási alap terén Lengyelország, ha az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendeletről kiad egy jogilag kötelező érvényű értelmező anyagot az Európai Bizottság és azt az állam- és kormányfők is támogatják a jövő heti EU-csúcson – jelentette be uniós illetékesekkel folytatott csütörtöki tanácskozása után este a lengyel miniszterelnök-helyettes. Jaroslaw Gowin jelzései erőteljesen abba az irányba mutatnak, hogy a lengyelekkel együtt a magyar kormány is kész elállni a vétójától, tehát a két kormány továbbra is együtt mozog a témában.

Jogszerűen indult el a Magyarország elleni jogállamisági eljárás – mondta ki az Európai Bíróság főtanácsnoka

Jogszerűen indult el a Magyarország elleni jogállamisági eljárás – mondta ki az Európai Bíróság főtanácsnoka

Mivel az Európai Parlament szavazási szabályrendszere jogszerűen megengedte azt, hogy a tartózkodó szavazatokat ne vegyék figyelembe és mivel erről az EP vezetése másfél nappal a szavazás előtt megfelelően kiértesítette az EP-képviselőket, ezért jogszerű volt az a szavazási módszer, ahogy 2018. szeptember 12-én megindította az EP Magyarország ellen az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti jogállamisági eljárást az ún. Sargentini-jelentés alapján – mondta ma ki indítványában az Európai Bíróság főtanácsnoka. Ez még nem a Bíróság ítélete, csupán a főtanácsnok „javaslata”, de fontos indikáció arra, hogy a Bíróság várhatóan hogyan dönt majd. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint helytelen a főtanácsnok indítványában a tartózkodással kapcsolatos érvelés, ezért továbbra is úgy látja, hogy jogsértő módon indították el 2018-ban az ország elleni eljárást.

Kiszivárgott: Magyarország és Lengyelország megkerülését mérlegeli az Európai Bizottság!

Kiszivárgott: Magyarország és Lengyelország megkerülését mérlegeli az Európai Bizottság!

Egy áthidaló jellegű, a helyreállítási alap mintájára készülő speciális megoldást mérlegel az Európai Bizottság azért, hogy a magyar és a lengyel kormány költségvetési vétója ellenére is tudjon haladni és ha később majd a két kormány feladja a vétóját, csatlakozni tudjon a konstrukcióhoz – tudta meg a Financial Times egy magasrangú uniós illetékestől.

Angela Merkel visszaszólt Orbán Viktornak

Angela Merkel visszaszólt Orbán Viktornak

Nem igaz, hogy az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötését titokban, a hátsó ajtón keresztül csempésztük volna bele a költségvetési alkuba, mert a kezdetektől fogva erről volt szó, hogy ezt az összekapcsolást megteremtjük és erről állapodtunk meg a nyári EU-csúcson is – hangsúlyozta hétfőn egy videókonferencia keretében Angela Merkel német kancellár.

Merkel a vétóügyről: rendkívül fontos döntés előtt állunk

Merkel a vétóügyről: rendkívül fontos döntés előtt állunk

Mindent megteszünk, hogy megoldást találjunk az EU-s pénzek jogállamisági mechanizmushoz kötése miatt kialakult vitára, és bízom benne, hogy sikerülni is fog, de egyelőre még nem tartunk itt – jelentette ki hétfő délután Angela Merkel német kancellár röviddel azután, hogy kiderült: ma este Varsóba repül Orbán Viktor magyar kormányfő, hogy ismét egyeztessen lengyel kollégájával, Mateusz Morawieckivel.

Vétóügy: senki sem akar engedni a másiknak, alapvető töréstől tartanak Brüsszelben

Vétóügy: senki sem akar engedni a másiknak, alapvető töréstől tartanak Brüsszelben

Bár kedden azt vázolta a német külügyminiszter, hogy napokon belül megoldódhat a szigorú jogállamisági mechanizmus miatti magyar-lengyel költségvetési vétó ügye, de ez az elmúlt napok alapján láthatóan nem sikerült. Ennek oka az, hogy a két kormány minden eddiginél határozottabban demonstrálta a csütörtöki közös kormányfői nyilatkozatban azt, hogy tényleg elfogadhatatlannak tartják a mechanizmust és emiatt valóban készek a vétóra az uniós költségvetésnél és a helyreállítási alapnál. Egyelőre nem látszik, hogy mi lehet a kivezető út a patthelyzetből. Azt az utat tudatosan elutasította egyelőre a magyar és lengyel kormány, hogy hagyja hatályba lépni a jogállamisági mechanizmust és majd utána pereljen, ekkor ugyanis a lengyel félelmek szerint azonnal befagynának az uniós pénzek az (mindkét) ország irányába, ezért a másik utat: a két uniós költségvetés megvétózásának határozott üzenetét választották. A december 10-11-i EU-csúcsig még van két hét, ami alkalmat ad a tárgyalásokra, de Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki tájékoztatóján arról beszélt, hogy több hónapos harc várható az ügyben. Ez viszont afelé mutat, hogy nem tud elindulni 2021 elején még az új hétéves uniós költségvetés sem. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámolunk a releváns hírekről a témában.

Elárulta Navracsics Tibor, miért nem akarja a jogállamisági mechanizmust a magyar kormány

Elárulta Navracsics Tibor, miért nem akarja a jogállamisági mechanizmust a magyar kormány

Azért utasítja el a magyar kormány az EU-s pénzek jogállamisági mechanizmushoz kötését és így azért helyezte kilátásba a költségvetési vétóját, mert az új mechanizmusban a jogállamiság definíciója nincs benne pontosan, márpedig annak pontosnak kellene lennie, különben kettős mércére ad okot és ettől tart a kormány – nyilatkozta az Orbán-kormány 2010-2014 közötti igazságügyi minisztere, Navracsics Tibor a német Der Spiegelben csütörtök este megjelent interjúban.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Irán jelzést adott – máris eldőlt a háború?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility