Már kezdett kilábalni a cseh gazdaság az év elején elszenvedett recesszióból, aztán az idén harmadik negyedévben váratlanul újra visszaesett - közölte az előzetes adatot kedden a cseh statisztikai hivatal.
A közel-keleti konfliktus nagyon veszélyes lehet európai szemszögből is, de „ha az infláció tartósan és fenntarthatóan a három százalékos küszöb alá csökken 2024 közepén”, akkor megfontolnám az első EKB kamatvágást – jelentette ki a Handelsblattnak adott interjúban Jánisz Sztournárasz.
Ma hajnalban Kína a piaci előrejelzéseknek megfelelően változatlanul hagyta irányadó hitelkamatait. Az újabb lazító lépések elmaradásának elsődleges oka az lehetett, hogy a kínai gazdaság élénkült a harmadik negyedévben, ezért a növekedési szempontok helyett a pénzügyi stabilitási megfontolások kerültek előtérbe. Az egyéves hitelkamatláb (LPR) 3,45%-on, míg az ötéves kamat 4,20%-on maradt.
Egyre több gazdasági elemző számít arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank az idén megállhat, vagy lassíthat a kamatvágásokkal: a Commerzbank és az ING is úgy látja, hogy szűkül a jegybank mozgástere, mivel az inflációs dinamika alapján messze lehetnek a jegybanki célszintek.
Féléves csúcsra erősödött a dollár az euróval, illetve a forinttal szemben is, és közben a forint az euróval szemben is ennek a határán táncol, így megnéztük röviden, hogy mit üzennek a grafikonok a technikai elemzés szemüvegén keresztül.
A mai 100 bázispontos újabb kamatvágással és a monetáris eszköztár átalakításával párhuzamosan kiadta friss inflációs jelentésének főbb előrejelzéseit a Magyar Nemzeti Bank, amelyből az derült ki, hogy mind az idei, mind a jövő évi inflációs előrejelzéseit megemelte júniushoz képest a jegybank, amellyel párhuzamosan mind az idei, mind a jövő évi GDP-növekedési előrejelzéseit rontotta. Az idei évre így már akár enyhe recessziót is elképzelhetőnek tart éves átlagban a jegybank.
François Villeroy de Galhau, a francia jegybank elnöke a CNBC-nek nyilatkozva azt mondta, korai még kamatcsökkentésre fogadni az eurózónában. A piaci szereplők jelenleg épp azt vizsgálják, hogy az Európai Központi Bank elérte-e már a kamatcsúcsot.
A választások előtt a lengyel kormányzó párt bejelentette, hogy tovább csökkenhet a nyugdíjkorhatár, ez viszont nagy nyomást jelenthet a lengyel államkötvényekre – írja a Bloomberg.
Október közepén parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban, melyen a jelenlegi vezető kormánypárt, a PiS akár koalícióra is kényszerülhet. Ezek után szerdán meglepetésre 75 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot a lengyel jegybank, ami a zloty zuhanását okozta. A lépés a véghajrában akár kampánytéma is lehet Varsóban.
Miközben a piac még egyharmados eséllyel azt árazza, hogy a Fed novemberben újabb kamatemelést hajt végre, és az EKB-nál sincs ez még kizárva, aztán jövő nyárig talán némi kamatvágás jöhet, aközben idehaza a piac folytatódó lendületes kamatvágásokat áraz az MNB-től, ami sérülékennyé teszi a forintot a gyengülés irányába. Ezt a kockázatot növeli, hogy nemcsak a rövid futamidejű fejlett piaci állampapír hozamok járnak sokhavi, vagy akár sokéves csúcs közelében a kamatemelési kilátások miatt, hanem a 10 éves papíroké is; az Egyesült Államokban például egy kritikus szintet ostromol 4,3% közelében a 10 éves kötvényhozam, így a magyar hozamfelár másfél éves mélypontra szűkült. Ha tehát a magyar piacokkal kapcsolatos befektetői bizalom akár külső, akár belső ok miatt meginog a következő időszakban, akkor a magyar eszközök által kínált, beszűkülő hozam/kamat prémium akár nagyobb eladási hullámokat is okozhat a kötvény-, illetve a devizapiacon.
A várt 9,8% helyett 9,4%-ra süllyedt júliusban az éves infláció Romániában az előző havi 10,25%-ról, így 17 hónap után újra az egyszámjegyű tartományról beszélhetünk. Közben a maginfláció még mindig 13,2%-on jár, ami fokozott alap árnyomásra vall, és éppen ezért üzenhette meg a minap a román jegybank, hogy idén ne számítson a piac még kamatvágásra. Elemzők szerint arra leghamarabb jövő nyár körül kerülhet sor.
Joanna Tyrowicz, a lengyel Monetáris Politikai Tanács (MPC) tagja arra figyelmeztetett, hogy a kamatcsökkentésről szóló viták károsak lehetnek az ország gazdaságára nézve. Annak ellenére, hogy Lengyelországban továbbra is magas az infláció, Adam Glapinski, a Lengyel Nemzeti Bank elnöke júliusban azt javasolta, hogy szeptemberben kamatcsökkentésre kerülhet sor, ha az infláció egyszámjegyűre csökken.
Pzemyslaw Litwiniuk jegybankár arra figyelmeztetett, hogy Lengyelország számára hiba lenne egy esetleges őszi kamatcsökkentés. A hitelköltségek közelgő csökkenéséről szóló spekulációk közepette Litwiniuk megjegyzései szöges ellentétben állnak Adam Glapinski jegybankelnök korábbi kijelentésével, miszerint szeptemberben kamatcsökkentés lehetséges, ha az infláció egyszámjegyűre csökken.
A piaci várakozásokkal, illetve a délután 2-kor közzétett közlemény értelmezésével összhangban valóban 100 bázisponttal 15%-ra vágta az MNB ma az egynapos betéti rátát, ami a ténylegesen számító kamatláb a pénzpiacon. Az MNB most a közleményt is közzétette a döntés indoklásaként, illetve zajlik a kamatdöntési sajtótájékoztató is.
Az idei évi inflációs előrejelzés középértékét 0,25%-ponttal 17,5%-ra, a jövő évit pedig 0,5%-ponttal 4,5%-ra emelte a Magyar Nemzeti Bank a friss inflációs jelentés főbb előrejelzései között. Ezzel párhuzamosan viszont az idei és jövő évi átlagos GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzési tartományt is változatlan szinten tartotta a jegybank.
A keddi újabb 100 bázispontos kamatvágás mellett is újra erőre kaphat a forint, mert a feltörekvő piacokon keresik a befektetők a szabadon lebegő, ráadásul magas kamatozású devizákat, ha pedig 365 alá jutna a forint, akkor további komoly erősödés is jöhet – mutat rá hétfői rövid technikai elemzésében a Reuters piaci elemzője.
Rhee Csang-jong, a Koreai Nemzeti Bank elnöke hétfőn kijelentette, hogy nincs jele annak, hogy az infláció eltérne a központi bank várakozásaitól, és túl korai lenne kamatcsökkentésről tárgyalni - írja a Reuters. Megemlítette, hogy ha az év végére elegendő bizonyíték lesz arra, hogy az infláció közelít a 2%-os célhoz, akkor megfontolhatják a kamatcsökkentést.
Kína legnagyobb, állami tulajdonú bankjai csütörtökön közölték, hogy csökkentették a jüanbetétekre fizetendő kamatlábakat. Ez enyhítheti a marzsukra nehezedő nyomást, és teret engedhet a hitelezési költségek csökkentésének - írja a Reuters.