A várakozásoknak megfelelően 2,1%-on hagyta irányadó kamatát a jegybank. Ha volt is esetleg halvány hajlandóság az infláció miatt a kamatcsökkentési ciklus felújítására, az orosz krízis feltehetően minden ilyen elképzelést háttérbe szorított.
Az inflációs cél elérését biztosítják a jelenlegi monetáris kondíciók - áll a kamatdöntés után megjelent közleményben. A dokumentumban halvány utalás sincs arra, hogy az alappálya szerint esetleg alullőheti a jegybank a célt, vagyis a kamatcsökkentés fel sem merül. Pontosabban: az összes olyan tényezőt, ami miatt mégis szükség lehet a kamatcsökkentésre, kockázati forgatókönyvekbe pakolta a jegybank. Ilyen például a tartósan alacsony olajár, illetve a külső kereslet romlása. (Vagyis az alappálya szerint az olajár visszaemelkedik, illetve a külső környezet esetében is el tud képzelni az alappályánál rosszabb helyzetet.) Így egy kicsit úgy néz ki, mintha a jegybank a mindenképpen az inflációs célkövetés logikájába kívánta belegyömöszölni a kamatdöntés indokait, a lefelé mutató kockázatokat pedig egyelőre "kiszervezte" az előrejelzésből. Finom utalást azért a közlemény elejére beszúrt a jegybank, nevezetesen, a jegybank a pénzügyi stabilitásra is odafigyel.
A jegybank amúgy nincs könnyű helyzetben, a bizonytalanságot jellemzi, hogy három alternatív forgatókönyvre is felhívja a figyelmet a közlemény.
A közleményt szó szerint közöljük, a vastag kiemelések tőlünk származnak.
A Magyar Nemzeti Bank november 25-i üléséről szóló jegyzőkönyvből kiderült, hogy a döntéshozók továbbra sem látják indokoltnak a kamatok megváltoztatását. Ezzel tehát a jegybank iránymutatása semmit sem változott a korábbiakhoz képest, annak ellenére sem, hogy sok piaci elemző az olajára esése miatt már a magyar kamatcsökkentési ciklus újraindulásáról gondolkozik. A Monetáris Tanács továbbra is azt hangsúlyozza, hogy hosszan a jelenlegi szinten akarják tartani a kamatkörnyezetet, és szerintük emellett az infláció visszatérhet a középtávú céljához. Az alábbiakban a jegybanki közleményt tesszük közzé.
A várakozásoknak megfelelően 2,1%-os szinten tartotta az irányadó rátáját mai ülésén a jegybank. Bár a piacon továbbra is jelen van az a kisebbségi vélemény, hogy kamatot csökkent a jegybank, ám a monetáris tanács láthatóan most is tartotta magát ahhoz az álláspontjához, hogy a jelenlegi kamatot kívánja tartósan fenntartani.
A Magyar Nemzeti Bank 2,1 százalékon tartotta a kamatokat, tehát a várakozásoknak megfelelően döntött. Az októberi kamatdöntő ülés egyébként kifejezetten érdekes környezetben ment végbe, hiszen a szeptemberi inflációs számunk alacsonyabb lett a vártnál, sőt más gazdasági adatok is okot adhattak volna arra, hogy újra felmerüljön a kamatcsökkentés lehetősége. Ez ugyanakkor egyelőre nincs terítéken, mivel a jegybanki közleményben megfogalmazott üzenetek nem változtak meg: az aktuális alapkamat szerintük összhangban van a céljaikkal.
Mai ülésén 50 bázisponttal mérsékelte az irányadó rátát a lengyel jegybank, ezzel az alapkamat a magyar szint alá, 2%-ra süllyedt. A lépés hatására újból felerősödhetnek a magyar kamatcsökkentési várakozások a piacon.
Mai ülésén sem változtatott az irányadó rátán a monetáris tanács, így maradt 2,1%-on az alapkamat. A döntés megegyezik a piaci várakozásokkal, a befektetők az MNB kommunikációjának megfelelően a kétéves lazító ciklus után tartósan az alacsony kamatszint fenntartását várják. Ma megismerhetjük a csütörtökön megjelenő inflációs jelentés főbb számait is, előzetesen arra lehet számítani, hogy a növekedési prognózist felfelé mozdítja a jegybank, az inflációs előrejelzésben nem várható jelentős változás.
Jövő héten is változatlanul hagyja az irányadó rátát a jegybank - ez a piaci várakozás a Portfolio felmérése szerint. Nem jellemzi ennyire egységes vélemény a távolabbi jövőt. Az elemzők egy része arra számít, hogy az MNB már a Fed jövőre várt kamatemelését is követni fogja, mások viszont a jóval távolabbi frankfurti kamatemeléstől várja a szigorító ciklus beindulását.
A kilábalás pozitív jeleinek ellenére még kivár a Bank of England. A várakozásoknak megfelelően 0,5 százalékon tartottá irányadó kamatlábát, míg a 375 milliárd fontos eszközportfóliójához nem nyúlt.
"A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat aktuális szintje összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. Előrejelzéseink feltételeinek teljesülése mellett a középtávú inflációs cél elérése a jelenlegi laza monetáris kondíciók tartós fenntartásának irányába mutat." - ez szerepel a jegybank most megjelent közleményében. Ez egyébként szó szerint ugyanaz, mint egy hónappal korábban, vagyis (várakozásainknak megfelelően) a jegybank ezúttal sem orientálta a piacot a tekintetben, hogy meddig maradhat alacsony az alapkamat.
Átment a jegybank üzenete, megszűntek a kamatcsökkentési várakozások a piacon, derül ki a Reuters felméréséből. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a piac teljesen osztaná az MNB által vizionált kamatpályát: az elemzők bizony úgy gondolják, hogy jövőre már emelgetni fogja a monetáris tanács az irányadó rátát.
A Fed jegybankárai most már lényegében egyetértenek azzal a megállapítással, hogy az amerikai munkaerőpiaci helyzet az elmúlt egy évben váratlan dinamikával javult és így "figyelemre méltóan" közelebb kerültünk ahhoz, hogy normális munkaerőpiaci helyzetről beszélhessünk - többek között ezt a fontos üzenetet tartalmazza a július végi Fed kamatdöntésről szerda este kiadott jegyzőkönyv. Az is fontos üzenet: egyesek már úgy érezték, hogy a javuló munkaerőpiaci tendencia "viszonylag gyorsan" elvezet majd az első kamatemeléshez. Az összességében "héja" hangvételű jegyzőkönyvre a vezető részvényindexek csak átmenetileg süllyedtek, míg a dollár a vezető devizákkal szemben új sokhónapos csúcsra ugrott. A piac fókusza most már a péntek délutáni amerikai jegybankelnöki beszédre irányul, amely a Fed éves jegybankári konferenciáján hangzik majd el.
A kilenc monetáris tanácstagból nyolcan szavaztak az alapkamat 2,1 százalékra való csökkentésére. Érdekes módon még Pleschinger Gyula is, pedig ő már majdnem egy éve óvatosabb kamatpolitikát szorgalmazott. Tartást így csak egyetlen tag, Cinkotai János javasolt. A jegyzőkönyv hagyományosan kiemelt jelentőségű utolsó bekezdése nem tartalmazott meglepetést az eddigi üzenetekhez képest: a kamatciklusnak vége, de hosszú ideig lazának kell maradnia a monetáris kondícióknak.
A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az alapkamat elért arra a szintre, ami már garantálja az inflációs céljuk középtávú elérését. Amennyiben a makrogazdasági kilátások engedik, akkor a jegybank hosszan fenn kívánja tartani a laza monetáris kondíciókat. Az alábbiakban a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának indoklását közöljük.
Az MNB holnap, azaz kedden még biztosan vág 10 bázispontot az alapkamaton 2,2 százalékra, de utána már csak legfeljebb néhány hasonló lépés következhet az előttünk álló hónapokban mind külső, mind hazai okok miatt - ez a kép rajzolódik ki a Portfolio friss elemzői konszenzusából. A szakértők szerint az "idő előtti" amerikai kamatemelés, illetve a magyar infláció újbóli élénkülése jelenti a két legfőbb kockázatot arra, hogy a vágási sorozat befejezése után az MNB az ígéretének megfelelően valóban sokáig rendkívül alacsonyan tudja-e tartani az alapkamatot. Több elemző is elismerte azonban, hogy ha az eurózóna gazdasága továbbra is "bukdácsol", akkor az EKB további lazító lépései miatt az MNB kamatvágási mozgástere akár még tágulhat is.
A délelőtti órák a várakozás jegyében teltek a forint piacán, a délutáni kamatcsökkentésre vártak a befektetők. Majd érkezett Moszkva bejelentése, ami felkavarta az állóvizet.
A júniusi inflációs jelentés előrejelzésére vár a monetáris tanács - áll a ma megjelent rövidített jegyzőkönyvben. Ez a prognózis alapozhatja ugyanis meg a jövőbeni monetáris politika irányát és kommunikációját.
A tanács immár negyedszer szavazott 7-2 arányban a további lazításra.
A két "héja" ezúttal is Cinkotai János és Pleschinger Gyula voltak.
Mivel az inflációs előrejelzés bizonyosan kedvező lesz, a közlemény utalása további kamatvágásokat jelenthet.
Erre utal az is, hogy a két különutas tanácstag nem is értett egyet az előremutató üzenettel.
Az Európai Központi Bank 10 bázisponttal vágta az irányadó rátáját, amivel az 0,15 százalékra süllyedt. A jegybank ezzel ugyanakkor nem érte be és két további kamatinstrumentumán is változtatott: az egynapos betéti ráta mínusz 0,1 százalékra változott, míg az egynapos hitelkamata 0,4 százalékra módosult. A piaci konszenzus előzetesen 15 bázispontos vágást várt volna az irányadó ráta kapcsán, de a betéti ráta mértékét eltalálta. Az euró hirtelen gyengüléssel reagált a döntésre, amit Mario Draghi szavai tovább fokoztak a sajtótájékoztató alatt. Az EKB elnöke bejelentette, hogy elkezdték előkészíteni az eszközfedezetű értékpapírok vásárlását, továbbá felhagynak az SMP-program eddig alkalmazott sterilizációjával. Sőt, a jegybank két új, hosszú refinanszírozási hitelprogramot is indít még idén.
Fontosabb részletek
Az eddig óvatos EKB a vártnál is ütősebb monetáris lazítást jelentett be
Az irányadó ráta a konszenzustól kissé eltérően 10 bázisponttal, 0,15 százalékra mérséklődik
Az egynapos betéti ráta a negatív tartományba lépett (-0,1 százalék)
Az EKB eszközváráslásokat is előkészít!
Ezt az eszközfedezetű értékpapírok piacán tenné, de a pontos mértéke még nem ismert
A jegybank továbbá felhagy az eddig alkalmazott sterilizációval
Forward guidance: a kamatok a korábban vártnál is hosszabban maradhatnak a jelenlegi szinten
Újabb kamatvágás viszont már nem lesz
Szeptemberben és decemberben két új hitelprogram jön, szigorúbb feltételekkel
Draghi utalt rá: jöhetnek még más intézkedések is
A hírekre az euró gyengülni kezdett, a DAX csúcsra tört