Az elmúlt napok kötvényhozam-emelkedései azt mutatják, hogy a piac felismerte az amerikai költségvetési fegyelmezetlenségben (és ezzel együtt a kormányzat eróziójában) rejlő veszélyeket – figyelmeztet cikkében a Wall Street Journal. A piac évtizedekig nem büntette meg az amerikai kormányt a nagy deficitek miatt, de ez megváltozhat, és ezért magas árat fizethet majd az amerikai kormányzat.
Ma is folytatódik az amerikai kötvényhozamok emelkedése, a legfontosabb referenciahozam már a lélektani 5%-ot közelíti. A kötvények árfolyamának gyors esése leértékeli a bankok mérlegében felhalmozott eszközöket, a további veszteségtől való aggodalom pedig még agresszívabb eladási hullámot hozhat. Pánikra még semmi ok, de a tavaszi banki fejlemények miatt semmiképp nem megnyugtató a jelenlegi helyzet. Bankcsődökre sincs szükség ahhoz, hogy a jelenlegi hozamemelkedés komoly problémákat okozzon: a kötvénypiacon jelentkező eladási hullám már most átterjedt más piacokra is.
A gazdaság lassulása és az infláció csökkenése miatt nem sürgős, hogy a Federal Reserve ismét emelje irányadó kamatlábát, de valószínűleg hosszú idő fog eltelni, mire a Fed kamatcsökkentésre térne át - nyilatkozta kedden Raphael Bostic, az atlantai Fed elnöke, aki szerint a kötvényhozamok emelkedése a monetáris politikájuk természetes eredménye.
A befektetők számára aggasztó fejlemény, hogy a 10 éves amerikai kötvények hozama – amely a jelzáloghitel-kamatlábak és a befektetői bizalom egyik legfontosabb mutatója – kedden 2007 óta a legmagasabb szintre emelkedett. Mindez lassan az egész világgazdaságot megmérgezheti.
Az amerikai tízéves kötvény hozama az előző hetek emelkedése után ma átvitte a 4,7%-os szintet. Az amerikai hozamemelkedés nyomást helyez a feltörekvő devizákra, így a magas bétájú forintra is.
Amennyire jól indult az év első fele a tőzsdéken, úgy romlott el a piaci hangulat a harmadik negyedévben. A szezonálisan gyenge augusztus-szeptemberi időszak ezúttal is bizonyította, hogy az év ezen részében jellemzően silányak a részvénypiaci hozamok, bár azért a szezonalitásnál többről volt szó. Az olajárak meredek emelkedése elkezdte fűteni a várakozásokat, hogy az infláció legyőzése a vártnál nehezebb, és hosszabb folyamat lehet a jegybankok számára, miközben a kötvényhozamok emelkedése is nyomás alá helyezte a tőzsdéket. Tekintettel az elmúlt hónapok eseményeire, most a szokásos éves olvasat helyett a harmadik negyedévre fókuszálva néztük meg, hogy mi mozgatta a különböző eszközök árfolyamát.
Legalább 5 százalékig emelkedhet az amerikai tízéves kötvényhozam, mivel a geopolitika és a beszállítói láncok átalakulása a tartós infláció felé mutat – mondta egy berlini konferencián Larry Fink a Bloomberg tudósítása szerint. A BlackRock vezére viccesen megjegyezte, hogy 70 évesen még túl fiatal ahhoz, hogy jövőre elinduljon az elnökválasztáson.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
Évtizedeken keresztül a dollár árfolyama és az amerikai reálhozamok szintje volt a két legmeghatározóbb tényező az arany árfolyamában – pár hónapja azonban megváltoztak a dolgok, és most úgy fest, hogy már nem egészen működik ez a dinamika. Az egyre hevesebb jegybanki aranyfelvásárlások következtében hiába emelkedtek ugyanis az inflációval korrigált amerikai kamatlábak a 2008-as gazdasági világválság óta a legmagasabb szintre, az aranyár ezzel párhuzamosan egyáltalán nem szakadt be, sőt: jelenleg nincs messze a májusban elért történelmi csúcstól az árfolyam. Adódik a kérdés: az aranyár és a reálkamatlábak közötti kapcsolat felbomlása paradigmaváltást jelent a nemesfém számára? Mostantól máshogy árazódik a nemesfém? És ami talán a legfontosabb: befektetőként izgalmas lehet a sztori?
Többek között a nemesfémekhez köthető befektetésekről is szó lesz a Portfolio Signature Online Klubján.
Nvidia, narancslé, Opus - nem egy szokványos trió, mégis összeköti őket, hogy a maguk kontextusában az év eddigi legjobb befektetései közé tartoznak. Az Nvidia a tőzsdéket is felforgató AI-forradalom zászlóshajója, míg a narancslé nemcsak a mezőgazdasági termékek, de a szélesebb nyersanyagpiacon is kiugróan nagy áremelkedést tapasztalt, miközben az Opus a magyar tőzsde legizgalmasabb nyári sztorija volt, egy ponton négyszereződő árfolyammal. Persze ezeken kívül is történtek izgalmak az év első nyolc hónapjában, így megnéztük, hogyan mozogtak idén a fontosabb tőkepiaci eszközök az események tükrében.
A júliusi emelkedések után augusztusban is viszonylag jól teljesítettek a piacok, ami arra késztette az alapkezelőket, hogy kötvények helyett a részvényeket részesítsék előnyben. Az augusztusban megjelent gazdasági adatok vegyes képet mutattak, a recessziót azonban van esélye elkerülni a globális gazdaságnak: igaz, ahhoz az kell, hogy az inflációcsökkenés lendülete még hónapokon át kitartson. A portfóliómenedzserek szerint ezért a legtöbb jegybank még óvatos, kamatcsökkentések csak maximum néhány hónap múlva várhatóak, a kötvénypiac azonban már elkezdte beárazni a tartósan magas kamatokat.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Raiffeisen Alapkezelő írását olvashatják:
Ugyan a hazai piacon nem panaszkodhatnak a befektetők a tőzsde augusztusi teljesítményére, hiszen rekordokat döntött a BUX, azonban a nemzetközi piacokon hagyott kivetni valót maga után a vezető indexek teljesítménye. A nemzetközi fókusz természetesen elsősorban az USA-n van, ahol részben a kötvényhozamok emelkedése helyezte nyomás alá a részvénypiacot, de a szezonális augusztusi gyengeség is úgy tűnik, hogy közrejátszott. A nagy kérdés viszont arról szól, hogy a mostani esés egy nagyobb lefordulás kezdete, vagy csak korrekció az év eleje óta szinte töretlenül tartó raliban. Ezzel kapcsolatban gyűjtöttük össze néhány neves Wall Street-i elemző véleményét.
Joseph Kalish, a Ned Davis Research vezető globális makrostratégája szerint a hosszú lejáratú amerikai kötvények hozamának közelmúltbeli emelkedése leginkább egyetlen dologra vezethető vissza: az amerikai gazdasági növekedésre vonatkozó várakozások változásából eredő magasabb reálkamatokra.
A pénzügyi vállalatok világszerte idén már 2 ezermilliárd dollár értékben bocsátottak ki kötvényeket, ami új rekord. Az európai hitelezők az olcsó központi banki hitelek visszafizetésére gyűjtöttek pénzt, a kínai vállalatok pedig a növekvő gazdasági stresszel szemben erősítették mérlegüket – írja a Bloomberg.
A közgazdászok egyre optimistábban nyilatkoznak az amerikai gazdaság jövő évi ellenállóságáról és növekedési potenciáljáról. Ez a pozitív kilátás, valamint a munkanélküliség mérsékeltebb emelkedése várhatóan a Federal Reserve-öt is arra készteti, hogy hosszabb távon is fenntartsa a szigorú kamatpolitikáját.
Miközben a piac még egyharmados eséllyel azt árazza, hogy a Fed novemberben újabb kamatemelést hajt végre, és az EKB-nál sincs ez még kizárva, aztán jövő nyárig talán némi kamatvágás jöhet, aközben idehaza a piac folytatódó lendületes kamatvágásokat áraz az MNB-től, ami sérülékennyé teszi a forintot a gyengülés irányába. Ezt a kockázatot növeli, hogy nemcsak a rövid futamidejű fejlett piaci állampapír hozamok járnak sokhavi, vagy akár sokéves csúcs közelében a kamatemelési kilátások miatt, hanem a 10 éves papíroké is; az Egyesült Államokban például egy kritikus szintet ostromol 4,3% közelében a 10 éves kötvényhozam, így a magyar hozamfelár másfél éves mélypontra szűkült. Ha tehát a magyar piacokkal kapcsolatos befektetői bizalom akár külső, akár belső ok miatt meginog a következő időszakban, akkor a magyar eszközök által kínált, beszűkülő hozam/kamat prémium akár nagyobb eladási hullámokat is okozhat a kötvény-, illetve a devizapiacon.
Az euróövezeti kötvényhozamok pénteken emelkedtek, mivel a befektetők a gyenge 30 éves amerikai kincstárjegy aukcióra és az amerikai infláció enyhe emelkedésére reagáltak. A német 10 éves kötvényhozam, az eurózóna benchmarkja, 9 bázisponttal 2,62%-on állt délután, elérve a legmagasabb szintet július 12. óta.