A közgazdaságtan egyik központi kérdése a kezdetektől az, hogy mitől lesz egy ország szegény vagy gazdag - mondja Mike Károly az Elemző közgazdász című videósorozatunk mai darabjában. A Budapesti Corvinus Egyetem docense elmondja: a sikerességhez egyre fontosabb szempontnak tűnik, hogy milyen ösztönzők működnek egy gazdaságban, mennyire támogatják a játékszabályok az együttműködést és a versenyt.
A mindennapi életben velünk élő "hitek, vélekedések" ellenőrzéséhez, illetve a körülöttünk zajló események hatásainak megértéséhez, számszerűsítéséhez elengedhetetlen, hogy a kutatók méréseket végezzenek. A mérési tevékenyég az elemző közgazdász munkájának legalapvetőbb része - mondja Koren Miklós, a CEU Közgazdaságtan Tanszékének tanára. Az Elemző közgazdász videósorozatunk mai darabjában Koren arról is beszél, hogy a koronavírus járvány elleni lépések egészégügyi és gazdasági hatásainak felmérése elengedhetetlen a jó döntés meghozatalához.
Az innováció, a magántulajdon védelme, a családi kapcsolatok, a társadalmi értékek egyaránt befolyásolják egy-egy ország növekedési képességét - mondja Major Klára, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtani Intézetének vezetője. A szakember az Elemző közgazdász videósorozatunkban arról beszél, hogy mit gondol a közgazdaságtan a gazdasági fejlődésről. Mitől növekszik a GDP? Mitől fejlődik a technológiai egy országban, és miért nem egy másikban?
A „közgazdaságtant a szemlélet azonosítja, és nem a vizsgálati terület” - mondja Pete Péter egyetemi tanár. Az ELTE Közgazdaságtudományi Intézetének vezetője videósorozatunk nyitódarabjában arról beszél, hogy mi a közgazdaságtan, hogyan gondolkodnak a közgazdászok. Vizsgálódásaikban a mindennapjainkban megfigyelhető (nem feltétlenül csak a tisztán közgazdasági) jelenségeket megpróbálják visszavezetni a résztvevők célorientált viselkedésére. Ez a megközelítési mód segít abban, hogy a világban zajló folyamatokat ne a jók és a rosszak egysíkú küzdelmeként lássuk, hanem olyan rendszer részeként, amelyben megérthetők és leírhatók a szereplők döntéseik.
Anthony Radev, a Budapesti Corvinus Egyetem elnöke az Inforádió Aréna című műsorában beszélt arról, hogy neves külföldi oktatókat csábítana Budapestre az egyetem, emellett számos más változás is életbe lép annak érdekében, hogy minél színvonalasabb oktatást tudjanak biztosítani. Ez ugyanakkor együtt járhat a tandíj jelentős emelkedésével.
A közgazdasági Nobel-emlékdíjat 2018-ban két amerikai közgazdász, William D. Nordhaus és Paul M. Romer kapta meg.
Meglehetősen elterjedt dolog a közgazdászokat leszólni, a tudományukat pedig megbízhatatlannak beállítani más területekhez képest. Azon túl, hogy az ilyen összehasonlítás nem igazán fair a vizsgált jelenségek különböző természete miatt, még csak nem is igaz, hogy a közgazdaságtan annyira megbízhatatlan volna. Amióta replikációs válságról beszélnek a tudományos világban, a közgazdászok is nekiálltak a legrangosabb folyóiratokban megjelent kutatásaik megismétléséhez. Egy ilyen szisztematikus vizsgálat arra jutott, hogy nagyjából a kétharmaduk átmegy a teszten. Noha van tér a fejlődésre, ez éppenséggel jelentősen magasabb arány, mint amit például a pszichológiában vagy a rákkutatásban találtak.
Korábbi írásunkban bemutattuk, hogy pontosan miféle válsággal is áll szemben a tudomány, az alábbiakban pedig ezen belül a közgazdaságtudomány helyzetével foglalkozunk.
2018.04.04 11:01 Amire azt hitted, hogy megvan a válasz, most kiderült, hogy kínos tévedés
Kedden 95 éves korában, otthonában elhunyt Kenneth Arrow, Nobel-díjas közgazdász. A tudós a tudományterület számos ágában maradandót alkotott, a legismertebb hozzájárulása az Arrow-féle lehetetlenségi tétel.
2016-ban Oliver Hart és Bengt Holmström kapták a közgazdasági Nobel-emlékdíjat a szerződéselméletek területén végzett tudományos munkájukért - jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akedémia hétfő délelőtt Stockholmban.
Angus Deaton, a Princeton Egyetem professzora kapta idén a Svéd Bank által alapított közgazdasági Nobel-emlékdíjat - jelentette be a Svéd Tudományos Akadémia. Az elismerést a fogyasztás, a szegénység és a jólét területein folytatott kutatásaiért nyerte el. Deaton a mikroökonómia területén az egyik legnevesebb közgazdász a világban.
Idén a neves francia közgazdász, Jean Tirole kapta a közgazdasági Nobel-emlékdíjat a piaci erő és a szabályozás területén elvégzett kutatásaiért. Ő a harmadik francia, aki a közgazdaságtudomány legmagasabb szakmai elismerésében részesült.
A 2014-es Nobel-díjasok sorából már csak az van hátra, hogy megtudjuk, ki kapja a közgazdaságtudomány legrangosabb díját. A bejelentés ma délután 1 órakor lesz, a potenciális jelöltek természetesen titkosak, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne tippelnünk.
"Saját közgazdasági képzést indít a jegybank, itt nem a mára meghaladott neoliberális tanokat fogják hirdetni" - nyilatkozta a vs.hu portálnak Matolcsy György jegybankelnök azzal kapcsolatban, hogy miért adott a Magyar Nemzeti Bank 200 milliárd körüli összeget alapítványainak. Hangsúlyozta: az alapítványok vagyonukat csak magyar állampapírban tarthatják. Arról is beszélt, hogy miből van erre pénze a jegybanknak: pénzteremtéssel és a kéthetes betét révén hitelből jön a fedezet.
A múlt század egyik legnevesebb közgazdásza, a Nobel-díjas Gary S. Becker múlt szombaton elhunyt Chicágóban. Élete során különösen széles körűen kutatott, és olyan területeken alkotott maradandót, mint a diszkrimináció, a humán tőke, a család és házasság közgazdaságtana vagy a bűnözés motivációinak a megértése.
A legújabb nagy gazdasági világválság pusztán öt éve volt és azt követően sokan jutottak arra a következtetésre, hogy a közgazdaságtanban vissza kell térnünk az alapokhoz, mert egyszerűen nem értjük mitől vannak folyamatosan válságok. Meg kell néznünk, hogy pontosan mi a szerepe az információnak a gazdaságban, miként hat ránk. Meg kell tudnunk, hogy a mostani árak és a rájuk vonatkozó várakozások milyen viszonyban vannak egymással. Át kell néznünk az innováció szerepét is és elgondolkozhatunk, hogy pontosan miért is életképtelen a szocializmus. Mindebben most Kenneth Arrow, Nobel-díjas közgazdász lesz a segítségünkre, aki a Rajk László Szakkollégium meghívására járt Magyarországon a múlt héten. A diákok által tiszteletbeli Neumann-díjjal kitüntetett professzor előadásában az alapoktól a legfrissebb Nobel-díjas közgazdasági elméletekig jutunk, amit két részben foglalunk össze.
A következő epizódot holnap olvashatják el a Portfolio.hu-n, amiben arról lesz szó, hogy mik is a tanulságok mára nézve Arrow szerint és hogy miért érdemes néha más tudományterületek megoldásait vizsgálni, ha baj van.
A Svéd Bank Közgazdaságtudományi Díját Alfred Nobel emlékére magyar idő szerint délután 13 órakor osztották ki. 2013-ban három freshwater school-ba tartozó amerikai közgazdásznak ítélték oda megosztva a díjat:
Eugene F. Fama (University of Chicago, Egyesült Államok)
Lars Peter Hansen (University of Chicago, Egyesült Államok)
Robert J. Shiller (Yale University, Egyesült Államok)
A díjat az eszközárak empirikus vizsgálatában elért eredményeikért kapták.
A 269 millió forintnak megfelelő díjat az aranymedállal és oklevéllel együtt december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján vehetik át a díjazottak egy ünnepség keretében.
Kiugróak a tavaly decemberi értékek.
Percről percre tudósítunk.
A kiemelt beruházások ellen indulna népszavazás idehaza, de ezt a tárca nem szeretné.
Ha újra hatalomra kerülne az elnökjelölt.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
