Több ukrán és fehérorosz ellenzéki portál is detonációkról számolt be, amelyek állítólag egy fehérorosz légibázison történtek. A Korrespondent szerint a vasárnapi két robbanás a Minszktől 12 kilométerre található macsulisi támaszponton történt.
Az ukrán légierő szóvivője szerint az ukrán légierőnek 200 darab F-16-os negyedik generációs vadászbombázóra van szüksége, hogy meg tudja védeni a légterét.
Az Egyesült Királyság hírszerzése csütörtökön is elkészítette az orosz-ukrán háborúval foglalkozó szokásos napi jelentését, melyben ezúttal az orosz bombázóflotta állapotáról, valamint az orosz repülőterek elleni támadásokról írtak.
Már harmadik alkalommal intézett támadást ellenséges, minden bizonnyal ukrán drón az orosz stratégiai bombázó repülőgépek telephelyéül szolgáló Engels légibázis ellen. A helyi orosz kormányzó azt mondta, légvédelmük lelőtte a drónt a légibázis közelében – írja a Reuters.
Hétfőn az éjszaka folyamán dróntámadás érte az ukrán határtól távol fekvő, orosz Engels légibázist. A légibázis az orosz, nukleáris fegyverekkel is felszerelhető stratégiai bombázóknak ad otthon, a támadás szimbolikus jelentőségét pedig az adja, hogy ugyanerre a napra esett az orosz légvédelmi egységek létrehozásának 107. évfordulója – írta meg a Politico.
Balesetet szenvedett egy amerikai F-35B típusú vadászbombázó a texasi JRB Fort Worth légibázison. A pilóta katapultálni tudott, de állapota nem ismert.
Megszólalt a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, aki kijelentette, az Egyesült Államok világossá tette Ukrajnának, hogy aggódik az Oroszországgal folytatott háború eszkalálódása miatt. Hozzátette Washington kihangsúlyozta azt is, hogy tiszteletben tartja az ukrán szuverenitást, beleértve az általa szállított fegyverek felhasználásáról szóló döntéseket is – írta meg a Reuters.
Nagy valószínűséggel ukrán drónok robbantottak több orosz légibázison tegnap hajnalban, köztük az orosz stratégiai bombázók állomásoztatására szolgáló Engels-2-es légibázison. Nemrég egy fotó is megjelent a támaszponton okozott károkról.
Két, a fronttól távol elhelyezkedő orosz légibázist is robbanások ráztak meg hétfő reggelre virradóan, a támadásokban több stratégiai bombázó is megrongálódott. Keddre virradóra ukrán dróntámadás érhette az oroszországi Kurszk repterét. Moszkva több mint száz rakétát indított ukrán nagyvárosok ellen hétfőn, melyek közül egy ismét eltévedt: ezúttal Moldova területén csapódott a földbe. Cikkünk folyamatosan frissül.
Ma délután újabb rakétaesőt lőttek ki Ukrajnára az oroszok, vélhetően a stratégiai bombázókat tároló légibázisokon történt robbanások miatt. Folyamatosan érkeznek a videók a támadásokról.
Felrobbant egy üzemanyagszállító teherautó egy Rjazan melletti repülőtéren, halottak és sebesültek is vannak, egy repülőgép megsérült – írta meg a Ria Novosztyi.
A spanyol biztonsági erők megerősítették, hogy levélbombát találtak a Madridhoz közel fekvő Torrejon de Ardozban lévő légibázison – írja a Reuters. FRISSÍTÉS!!! Korábban a spanyol miniszterelnöknek is címeztek egy hasonló levélbombát a kormányfői hivatal szerint.
Csütörtökön beszámoltunk arról, hogy szerda éjjel robbanások voltak hallhatóak a Krím-félszigeten. A szemtanúk jelentése szerint a dzsankoji orosz légibázist érte támadás. A bázis elleni támadásról és eredményeiről több videó is kering az interneten.
Augusztus elején több robbanás is történt a Krím-félszigeten, egymás utáni napokban, különféle célpontok ellen, de a mai napig nem tudni, hogy pontosan mi történt az oroszok által üzemeltetett katonai objektumok térségében. Szabotázs, baleset, dzsihadisták, dróntámadás – sokféle elmélet kering, a legvalószínűbb a robbanások nyomai, illetve a félhivatalos sajtókommunikáció alapján mégis az, hogy Ukrajna hajtotta végre a támadást, valamilyen nagy hatótávolságú rakétarendszerrel. Bár többször is felmerült, hogy az Egyesült Államok titokban ATACMS-indítókat adott Ukrajnának, Washington ezt vehemensen tagadja, jóval valószínűbb, hogy az ukránok valamilyen saját fejlesztésű rendszert használtak a támadások kivitelezéséhez. A gyanú egy Grom, Hrim-2 és Szapszan néven is emlegetett, kísérleti rakétarendszerre terelődik, melynek fejlesztését legalább részben Szaúd-Arábia finanszírozta.
A háború eleje óta több-kevesebb komolysággal rendszeresen értekeznek Kijevhez köthető véleményvezérek és döntéshozók arról, hogy kulcsfontosságú sikert jelentene Ukrajnának a háborúban, ha sikerülne megtámadni, esetleg megsemmisíteni a Krími hidat, azt az építményt, amely összeköti a Krím-félszigetet Oroszországgal. A híd egyfajta presztízsprojekt és szimbólum egyszerre, hiszen azután épült, hogy Oroszország annektálta a területet Ukrajnától és Vlagyimir Putyin elnök avatta fel azzal, hogy egy teherautó-konvoj élén áthaladt rajta. Most, hogy vélhetően Ukrajna folyamatosan támadja a Krím-félszigetet, ismét fölerősödtek azok a hangok, melyek a híd megsemmisítését követelik, netán még reálisnak is tartják, ha sikerül egy ilyen támadás kivitelezése.