Történelmi mélypontra gyengült az elnökválasztás utáni napokban a török líra a dollárral szemben, az államcsőd kockázat az egekbe ugrott, de még nem tudni, hogy lesz-e fordulat az erdogani gazdaságpolitikában – legalábbis ez rajzolódik ki a Reuters körképéből, amelyhez kilenc kormánypárti befolyásos emberrel beszélt.
Jövő vasárnap tartják a török elnökválasztás második fordulóját, melyen eldőlhet, ki irányítja az országot a következő években. Most Recep Tayyip Erdogan jelenlegi elnök esélyei tűnnek jobbnak, ami az eddigi unortodox gazdaságpolitika folytatását vetíti előre. A török jegybank most minden eszközzel azon dolgozik, hogy elkerülje a líra komolyabb esését a választás előtt. A piac ugyanakkor érezhetően feszült, az elemzők többsége szerint Erdogan újabb győzelme után elkerülhetetlen lenne a török deviza újabb mélyrepülése, de a gazdasági gondok Kemal Kilicdaroglu megválasztásával sem múlnának el.
A Recep Tayyip Erdogan elnök által folytatott fenntarthatatlan gazdaságpolitika azzal fenyeget, hogy a líra komolyabb eladói nyomás alá kerül – figyelmeztetnek a hitelminősítők a vasárnapi török elnökválasztás után. Vagyis hiába teljesített a vártnál sokkal jobban Erdogan az első fordulóban, a piac láthatóan nem örülne a győzelmének.
Tegnap megtartották Törökországban a parlamenti-és elnökválasztást, ahol az előzetes várakozásokhoz képest sokkal jobban szerepelve Erdoğan szinte biztosan nyert, az viszont valószínűtlen, hogy a regnáló elnök átlépné az első fordulós győzelemhez szükséges 50%-os küszöböt, ezért nagy valószínűséggel a második fordulóra marad a döntés. A befektetők reagálnak a piacnyitás után a fejleményekre, komoly esésben nyitott a török tőzsde, időközben szüneteltették a kereskedést a platformokon. Azóta valamivel nyugodtabbak lettek a kedélyek, a kezdeti pánik óta kisebb mínuszokat láthatunk jelenleg.
Törökország kulcsfontosságú elnök- és parlamenti választásokat tart május 15-én. A befektetők teljesen bizonytalanok az eredményt illetően, így érthető módon a legtöbben nem vállalkoznak arra sem, hogy megjósolják, hogyan reagálnak majd a piacok az eredményre. Viszont a teljes feltörekvő devizapiacot befolyásolhatja a végkimenetel, így a forintot is elérhetik a hatások.
Jelentős makrogazdasági hatásai lesznek a februári törökországi földrengésnek, a helyi hatóságok becslései szerint a károk meghaladhatják a százmilliárd dollárt – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss elemzésében. Ráadásul két hét múlva elnökválasztást tartanak az országban, ami tovább bonyolítja a gazdasági helyzetet is.
A török líra egy éve a legnagyobb mértékben emelkedett, miután a központi bank módosította a kereskedési szabályokat, hogy enyhítse a valutára nehezedő nyomást az azonnali piacon.
Bár egyelőre még bizonytalan, ki nyeri a török elnökválasztást május közepén, azonban az eredménytől függetlenül a líra komoly zuhanására számít a Bank of America (BofA). Az amerikai bank szakemberei szerint akár 15-25 százalékos gyengülésre is szükség lehet az egyensúlyi árfolyam eléréséhez.
Tayyip Erdogan török elnök szerdán eltörölte a nyugdíjkorhatárra vonatkozó előírást, és ezzel több mint 2 millió munkavállalónak tette lehetővé az azonnali nyugdíjba vonulást, kevesebb mint hat hónappal a választások előtt – számol be a hírről a Reuters. Csak szemléltetésképp, Magyarországon a KSH adatai szerint itthon mintegy 2,4 millió nyugdíjas van.
Újabb banki szabály módosul Törökországban, ezúttal arra kötelezik a bankokat, hogy a korábbi 20% helyett 5%-ban maximálják a saját tőkéhez viszonyított nettó devizapozícióikat – számol be a hírről a Bloomberg.
Törökország és Katar a tárgyalások végső fázisában van, hogy Doha akár 10 milliárd dollárnyi támogatást nyújtson Ankarának, ebből akár 3 milliárd dollárt is az év végéig, mondta két magas rangú török tisztviselő és egy másik forrás a Reutersnek.
Sokat hallani arról, hogy a magyar gazdaság, és kiemelten a forint helyzete, egyre inkább összehasonlítható azzal, ami Törökországban történik az elmúlt időszakban. Özgür Orhangazi, az isztambuli Kadir Has egyetem közgazdász professzora a lapunknak adott exkluzív interjújában többek között a jelenlegi török 80-180%-os infláció, valamint a líra árfolyamának mozgásáról nyilatkozott, párhuzamba állítva ezzel a török és magyar jelenségeket. Emellett kifejtette véleményét a török jegybanki politikáról, a hivatalos adatok megbízhatóságáról, valamint az országa dollarizációjáról is. Arról is beszélt a szakember, hogy a jelenlegi török kormánypárt eldöntötte: mindent a gazdasági növekedés támogatásának rendel alá, így az inflációt is. Mindennek az az oka, hogy a Recep Tayyip Erdogan elnök pártja az erős növekedésnek köszönhette eddigi politikai sikereit és a választásokhoz közeledve ezt fent akarják tartani.
Három török állami bank döntött az orosz Mir fizetési rendszer leállítása mellett, amely egy újabb példája annak, hogyan kényszerítik a nyugati szankciók az országokat arra, hogy elhatárolódjanak Moszkvától - írja a Bloomberg.
A török jegybank 13 százalékról 12 százalékra csökkentette az irányadó, egyhetes repokamatot csütörtökön annak ellenére, hogy húszéves csúcson van az infláció.
Nem enyhül az inflációs nyomás Törökországban: a legfrissebb adatok szerint júliusban éves szinten 79,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak. Az elképesztő mértékű drágulás fő oka a globális energia- és élelmiszerárak emelkedésében és az unortodox török monetáris politikában keresendő, amely az elszabaduló árak mellett is kitart a kamatok alacsonyan tartása mellett. A Reuters elemzői konszenzusa szerint az áremelkedés a harmadik negyedév végére megközelítheti a 85 százalékot, mielőtt esésnek indulna a drágulás üteme. Független török közgazdászok szerint a valós inflációs adat viszont akár duplája is lehet a hivatalosan közöltnek. A megszokott közgazdasági elgondolásokkal szembemenő monetáris politika a helyi deviza, a líra árfolyamának folyamatos mélyrepülését is okozza, erősítve az inflációs trendet. Elemzők szerint csak idő kérdése, hogy a líra dollárral szembeni árfolyama a tavaly decemberi mélypont után újabb rekord alacsony szintet érjen el.
Törökországban korlátozzák a cégek hitelfelvételét lírában, ezzel próbálják megfékezni a devizakiáramlást. A hírre a líra szárnyalásba kezdett, idei legnagyobb erősödését mutatja.
A török jegybank fokozott ellenőrzés alá helyezte a bankok vállalati ügyfeleinek devizavásárlásait, a központi bank ugyanis a devizavásárlások csökkentésével szeretné megakadályozni a török líra újabb lejtmenetét – számol be a hírről a Financial Times.