Időről-időre felmerül a kisadózó vállalkozások tételes adójának átalakítása, megszüntetése idehaza, és az elmúlt napokban intenzív vita alakult ki a témában. Ennek okainak, az átalakítás indokainak, a módosítás lehetséges szempontjainak feltárásában Kocziha Andrea, a Moore Hungary adópartnere volt a segítségünkre.
Először látogatott meg sebesült katonákat a háború kezdete óta szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök. Oroszország vezetője emellett bejelentette, hogy megemelik a nyugdíjakat és a minimálbért, illetve kijelentette, hogy az infláció pedig nem fogja meghaladni a 15 százalékot.
A Bank of America Corp hétfőn bejelentette: 22 dollárra emeli dolgozói minimális órabérét Amerikában, és ezzel egy lépéssel közelebb kerül ahhoz az ígéretéhez, hogy 2025-re 25 dolláros órabért fizet a dolgozóknak.
Hétfőtől emelkednek a fővárosban a taxis tarifák: az alapdíj 700-ról 1000 forintra, a kilométerdíj 300-ról 400-ra, a percdíj pedig 75 forintról 100 forintra nő.
Évente a legtöbb esetben egyszer szokták emelni a bért a vállalatok. Idén azonban elszállt az infláció, és a munkaerőhiányos környezetben a dolgozók ezt igyekeznek kihasználni. Ez nem csoda: az idei bértárgyalások még 3-4%-os inflációs prognózissal indultak, ma már 10%-os infláció valószínűsíthető. Akinek a béremelésénél gyorsabban emelkednek az árak, azok most újabb emelést igyekezhetnek kiharcolni. Az idei év második felében rendhagyó módon újra tárgyalóasztalhoz ülhetnek a cégvezetők és a szakszervezetek vezetői a meglódult fogyasztói árak miatt. A szakszervezetek vállalják, hogy a kormány és a munkaadók képviselőivel is tárgyaljanak az infláció csökkentéséről.
A tanárbérek lehetetlen helyzetéről is beszélt Kövér László az Info Rádió Aréna című műsorában. Az újraválasztott parlamenti házelnök rövid távon megoldandó problémának nevezte a kialakult szituációt, ám későbbi szavai alapján egyre bizonytalanabbnak látszik, hogy pontosan mi is lesz megoldva rövid távon - derül ki a 444 összefoglalójából.
Egyre több vállalat szeretné emelni az árakat Magyarországon a GKI felmérése szerint. Az energiaárak elszállása, az alapanyag- és nyersanyagárak emelkedése, illetve a bérköltségek növekedése is felfelé hajtja az árakat. Az iparban, az építőiparban és az üzleti szolgáltatásokban sem akart az elmúlt 20 évben annyi cég árat emelni, mint most. A kiskereskedelemben tartósan magas szinten áll a drágítást tervezők száma. Miután az eddigi emelések ellenére sem csökken a kereslet, ezért könnyen megvalósíthatók az áremelési szándékok.
Nemcsak az átlagember, de az elemző is csóválja a fejét és ráncolhatja a szemöldökét akkor, amikor a KSH februári kereseti adatait nézi meg. A hivatal szerint ugyanis közel 32%-kal (!) nőtt az átlagkereset februárban. Az emberek döntő többsége azonban egészen biztos, hogy nem kapott ekkora béremelést. Az adatok mélyére nézve kiderül, hogy a rendvédelmi dolgozóknak juttatott fegyverpénz dobja meg az egész nemzetgazdasági átlagkeresetet. Ennek hatására ebben a szektorban közel háromszorosára ugrott az átlagkereset, míg a többi iparágban leginkább 6 és 20% közötti béremelést láthatunk.
A román kormánykoalíció hétfőn este 17,3 milliárd lej (1327 milliárd forint) értékű szociális és gazdaságösztönző intézkedéscsomagot hirdetett meg a kis jövedelműek és a vállalatok támogatására, az intézkedések leghamarabb május 1-től lépnek hatályba.
Az idei év elején 13-14%-kal nőtt az átlagkereset, amely igen impozáns emelkedésnek mondható. Csakhogy a magas infláció súlyosan erodálja a fizetések vásárlóerejének növekedését, az év elején látott 8% körüli pénzromlásban pedig még nyoma sincs a háború negatív hatásának. Miután az infláció az év egészében magas lehet, így sokkal kevesebbeknek nőhet az életszínvonala, mint korábban várni lehetett. Sőt, népes lesz azoknak a tábora, akiknek csökken a reálkeresete. A minimálbér és a bérminimum jelentős növelése miatt az alacsony keresetűek reálbére nő idén, miközben a magasabb keresetűek egy részének biztosan érdemben csökken. Egész szektorokban eshet vissza a keresetek vásárlóereje.
Februárban a várakozásoknak megfelelően nagyon jelentősen emelkedett a hazai kiskereskedelmi forgalom volumene. A kormányzati jövedelempolitikai lépésektől hajtott lakossági kereslet azonnal megjelent a boltokban.
A politikai főhatalomról szóló országgyűlési választással új kormány alakul. Ezzel új szakasz nyílik, nyílhat a társadalompolitikai és gazdaságpolitikai döntéshozatalban. E sorok írásakor még nem tudtam, hogy a választások nyomán milyen lesz a parlamenti mandátumok megoszlása. Ami a kormánypolitikát illeti, urnazárás előtt még lehetett ízlelgetni a különféle változatokat, ezúttal egyet kivéve: „folytatjuk”. A gazdaság-, társadalom- és külpolitika ugyanis nem folytatható, 2022 tavaszán helyzet van.
A minimálbér-emelés megtette hatását: a várakozásoknak megfelelően nagyot emelkedtek 2022 januárban a keresetek. A bruttó átlagkereset 13,7%-kal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 14,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.
Folytatódik a pedagógusok tiltakozása, miután a kormány részéről az Emberi Erőforrások Minisztériuma jelezte, hogy csak a választások után tárgyalnának a béremelésről és a munkakörülmények javításáról. A tanárok egyszeri, 45 százalékos alapbéremelést szeretnének, és további bérfelzárkóztatást követelnek. Elégtelennek tartják a korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által belengetett 30 százalékos emelést, ami jövő évtől, fokozatosan indulna el. A kancelláriaminiszter javaslatáról nem kapott egyik pedagógusszakszervezet sem írásos ajánlatot. Bár 2014-ben nagy reményekkel indult el a tanárok bérfelzárkóztatása, ma már Romániában is nettó 150 euróval többet keresnek ezen a pályán, kevesebb munkával.
Szombatra hirdették meg a pedagógus szakszervezetek a Parlament előtt "A sztrájk alapjog! - nagy kockásinges találkozójukat", amely során céljuk, hogy megmutassák vannak elegen, akiknek fontos Magyarország jövője, az oktatás megmentése. A március 16-án kezdődő határozatlan ideig tartó tiltakozó akció része a mai tüntetés, amelyen a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke bejelentette, hogy új sztrájktörvényt szeretnének.
Januárban a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal csökkent, üzemanyagforgalom nélkül 0,2%-os a visszaesés. A változás nem óriási, de az erőteljes bérkiáramlás miatt mégis kissé meglepő, hogy emelkedett a forgalom. Éves alapon (kiigazítva) 4,1%-os bővülést jelentett a KSH, ami a mély bázist tekintve szintén nem mondható erős bővülésnek. A visszafogott vásárlási kedv mögött részben az infláció állhat: a gyors áremelkedés miatt a reálkeresetek emelkedése már nem számít magasnak.
Mindenkit meglepett, hogy a jegybank már 8% feletti inflációt vár februárra, és még a következő hónapokban is gyors lehet a pénzromlás. Ez ellentmond annak az eddig széles körben elfogadott várakozásnak, hogy túl vagyunk a csúcson, a következő időszak pedig az infláció ereszkedéséről szól majd. A rossz hír az, hogy még a gazdaságra rendkívül káros árstop-intézkedésekkel sem sikerült ezt elérni.
Idén 13%-kal nőhetnek a keresetek a TakarékBank előrejelzése szerint a jelentős minimálbér-emelés és a munkaerőhiány miatt. A jelentős béremelés pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit könnyen meg is tehetnek a kiugróan erős fogyasztói kereslet mellett.
A keresetek gyorsan nőttek tavaly decemberben a KSH friss adatai alapján. A magas infláció azonban majdnem az egész emelkedést elvitte. Gazdasági elenzők azt emelik ki, hogy Magyarország megérkezett az ár-bér spirál korszakába.
A kormány minden társadalmi csoportot érintő adakozásáról az anyai nagymamám jutott eszembe, aki most lenne 110 éves: 4 gyerekét egyedül nevelte fel, juttatta mindet diplomához. Karácsonykor mind a négy gyerekének, menyének/vejének, unokájának, dédunokájának szép ajándékokat adott, és nagy, közös ebédet főzött, amit senki sem értett, hogyan csinált egy-kétezer forintos nyugdíjából. A kormányt sem értjük, miből finanszíroz most mindent. A nagyikám nagyon spórolt egy éven át, nem adósodott el, nem kért kölcsönt, hogy egy napra elvarázsolja a családját.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Trump 2020 után idén sem bízik a rendszerben.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Baba-mama boltot vett Mészáros Lőrinc vállalkozása.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
