Az Európai Központi Bank (EKB) elfogadta a kormány javaslatát a magyar jegybanktörvény módosítására – jelentette be Facebook-oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter. Ezzel egy komoly kockázat hárulhat el a 2024-es költségvetés elől, hiszen az MNB várható veszteségét nem a büdzséből kell megtéríteni.
Az MNB vizsgálata nyomán összesen 19 millió forint bírságot rótt ki az NN Biztosítóra, többek között életbiztosításokkal kapcsolatos hiányos ügyféltájékoztatás, egyes életbiztosítási termékek szerződési feltételei, valamint az informatikai biztonság nem teljes körű megfelelősége miatt - olvasható az MNB közleményében.
Az Azonnali Fizetési Rendszer 2.0 fejlesztési stádium első lépéseként az elektronikus úton indított egyedi belföldi átutalások már húszmillió forint értékhatárig teljesülnek az érintett pénzforgalmi szolgáltatóknál az év minden napján, 0-24 óráig, legfeljebb öt másodperc alatt - hívja fel a figyelmet az MNB közleményében.
8,3%-kal esett a magyar biztosítási piac díjbevétele a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. A háttérben a tavaly bevezetett és karácsonykor megemelt pótadó áll, amely miatt az egyszeri díjas életbiztosítások piaca az egy évvel korábbi szint 13%-ára (!) zsugorodott. A többi szegmens messze az infláció alatt, 8-9%-kal növekedett. A pótadó ellenére a biztosítók nyeresége javult, köszönhetően a stagnáló vagyon- és felelősségbiztosítási károknak. A most nehéz időszakát élő magyar biztosítási piac jövőjével a közelgő Future of Finance 2023 konferenciánkon részletesen foglalkozunk, megéri eljönni.
Jelentősen felforgatták a befektetési alapok piacát a kormány idei döntései: a szociális hozzájárulási adó július 1-i bevezetésének köszönhetően júniusban rekord kereslet mutatkozott a befektetési alapok iránt. Azt már megnéztük, hogy mely kategóriákba, illetve konkrétan mely alapokba áramlott a legtöbb pénz az utóbbi két hónapban, most viszont a kormány egy másik rendeletének hatását vettük górcső alá: nevezetesen azt, hogy a kötelező állampapírtartás hogyan befolyásolta az egyes alapkategóriák allokációját 2023 júniusában. A Portfolio Future of Finance 2023 konferenciáján helyet kapnak majd az alapkezelés jövőjével kapcsolatos kérdések is, nem érdemes lemaradni a rendezvényről!
Történetében először 10 ezer milliárd forint emelkedett a magyar lakosság banki hiteltartozása, nem mintha dübörögne a hitelezés: lakáshitelből 45%-kal, babaváróból 33%-kal kevesebbet vettünk fel júliusban, mint egy évvel korábban. A vállalati hitelezés is lelassult, a betétekből pedig már jó ideje vonják ki a pénzt a megtakarítók. Az MNB csütörtökön közzétett havi adataiból szemezgettünk, szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciánkon pedig banki felsővezetőkkel beszéljük meg a hitelezés jövőjét, érdemes eljönni.
Az MNB azonnali hatállyal megtiltotta a budapesti székhelyű Car Service Partner Kft.-nek és a prágai székhelyű Car Service Partner s.r.o.-nak, hogy Magyarországon jogosulatlanul, üzletszerűen hitelt és pénzkölcsönt nyújtsanak. A jegybank a társaságokkal szemben piacfelügyeleti eljárást folytat, a gyanú szerint ugyanis a társaságok több száz magánszemélynek és cégnek is nyújthattak kölcsönt kamat fejében.
Az MNB mai kamatdöntéséhez társított üzenetek, illetve a gyenge amerikai adatok együtt érdemi forinterősödést hoztak a délutáni-kora esti kereskedésben, és ezzel az euróval szemben egy lényeges technikai szinten jutott át a forint, a dollárral szemben pedig sikerült elkerülnie egy kritikus szint alá esést.
A vártnak megfelelően újabb 100 bázisponttal csökken az irányadó kamat a Monetáris Tanács keddi döntése értelmében. Virág Barnabás alelnök kiemelte, hogy 2024-ben tovább kell mérsékelni az inflációt, erre van szükség ahhoz is, hogy a gazdasági növekedés beindulhasson. Az MNB vezetője arról is beszélt, hogy az alapkamat és az irányadó ráta várható szeptemberi összeolvadása után az eszköztár egyszerűsítése várható és hónapról hónapra döntenek majd a beérkező adatok függvényében a kamatokról.
A várakozásoknak megfelelően 15%-ról 14%-ra mérsékelte irányadó kamatát a Magyar Nemzeti Bank - derül ki a friss jegybanki közleményből. Ezzel a monetáris politika negyedik egymást követő alkalommal vágott a tavaly őszi forintkríziskor egekbe emelt irányadó kamatán, és egy lépésre van attól, hogy a ráta a vészkamatemelés előtti szintre süllyedjen. Az előretekintő jelzés szerint ez szeptemberben be is következhet, hiszen a közlemény így fogalmaz: "A javuló kockázati megítélés fennmaradása esetén a jegybank folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak összezárását az alapkamattal."
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 13 százalékon hagyta az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa. Ugyanakkor a kamatfolyosó felső szélét jelentő egynapos hitelkamatot további 100 bázisponttal csökkentették, ami az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján egyértelmű jelzés arra, hogy a 15 órakor megjelenő közleményben a valódi, irányadó rátát szintén 100 bázisponttal, 14 százalékra mérsékelte a monetáris tanács.
Szeptember elsejétől kezdve új felső értékhatár lép életbe az azonnali fizetési rendszeren: 20 millió forintig a lakossági átutalási tranzakciók pár másodperc alatt célba érnek. Az MNB szerint az azonnali fizetési rendszer likviditási és technológiai szempontból is stabil, ezért is lehet megemelni a tranzakciók felső értékhatárát.
Délután három órától háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről Virág Barnabás MNB-alelnök – derül ki a jegybank meghívójából. Az eseményen elsősorban a mai döntés indoklása kerülhet szóba, de lassan arról is beszélhet a jegybank, mi várható az alapkamat és az irányadó ráta összeolvasztása után.
Az MNB Banki Konjunktúrafelmérése alapján a bankrendszer 2023 első felében is a konjunktúra romlását tapasztalta. A bankok megítélése szerint ehhez a legnagyobb mértékben a hitelkereslet 2022. második feléhez viszonyított csökkenése járult hozzá. A bizonytalan makrogazdasági környezet, az ügyfélkockázatok, a jövedelmezőség, illetve a források elérhetőségének negatív irányú elmozdulásai szintén kedvezőtlenül hatottak a banki helyzetértékelésre - derül az MNB honlapján olvasható összefoglalóból.
Újabb 100 bázisponttal 14 százalékra csökkentheti az irányadó kamatot kedden a Monetáris Tanács – vélik a Portfolo által megkérdezett elemzők. Hamarosan azonban újabb fordulóponthoz érkezhet a jegybank, hiszen szeptemberben összeolvadhat az alapkamat és az irányadó ráta és dönteni kell a hogyan továbbról.
A magyar háztartások bankszámláin 1600 milliárd, a vállalatokén 800 milliárd forinttal van most kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Nincs min csodálkozni: az infláció nemcsak szűkíti a gazdasági szereplők, főleg a lakosság likviditását, de arra is ösztönzi őket, hogy átalakítsák megtakarításaik szerkezetét. Mindkét jelenségnek a bankszámlaegyenlegek az első számú elszenvedői. Megnéztük, mekkora drámát jelent mindez a magyar bankok szempontjából, és azt találtuk, hogy ennyi még belefér nekik, szaporodnak azonban az arra utaló jelek, hogy egyesek szeretnék már megállítani a folyamatot, és az MNB is kockázatot lát a jelenségben. A témáról a Portfolio közelgő Future of Finance 2023 konferenciáján is szó lesz, érdemes regisztrálni a rendezvényre!
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében az elmúlt napok földrengéseivel foglalkoztunk, amelyek Békés és Somogy megyét is érintették, de mozgott a föld Romániában is. Vendégünk volt Mónus Péter szeizmológus. A második blokkban a Magyar Nemzeti Bank negatív tőkéje volt a téma, amely teher lesz a költségvetésen és a kormánynak valamilyen megoldást kell erre találnia. Hogy milyet, arról Beke Károlyt, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.
Az MNB vizsgálata nyomán 10 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a City Holiday Kft.-re annak jogosulatlan kiegészítő pénzügyi szolgáltatása miatt - közölte a felügyelet.
Egyelőre csak sejteni lehet, milyen megoldással küszöbölné ki az MNB várható negatív tőkéje miatti feltőkésítési kötelezettséget a kormány. Hivatalosan továbbra sem nyújtották be a jegybanktörvény ismételt módosítását, a hírek szerint az Európai Központi Bank (EKB) szakvéleményére várunk. A kérdéssel a következő hónapokban foglalkozni kell, ellenkező esetben a 2024-es költségvetésen akár 300-400 milliárd forintos lyukat is üthet a jegybank tőkevesztése.
Végre elértük, hogy nem égeti tovább az infláció a magyarok megtakarításait: az idei első félévben legalábbis sikerült kicsivel nagyobb gyarapodást elérni, mint amennyit ebből a pénzromlás elvett. Az állampapír és a befektetési alapok ádáz versenyében még nem hirdethetünk győztest, a készpénz és folyószámlabetét viszont egyértelmű vesztese annak, ami az infláció előli menekülés idején a magyar megtakarítási piacon zajlik. A megtakarítások jövőjével részletesen foglalkozunk a Portfolio közelgő Future of Finance konferenciáján, nem érdemes kihagyni a rendezvényt!