Míg Romániában a társadalom 96 százaléka saját tulajdonú lakásban él, addig Németországban kevesebb mint fele. A görögök mindössze 10 százaléka biztos abban, hogy a következő három hónapban gond nélkül ki tudja fizetni a rezsit, Hollandiában pedig a saját tulajdonú lakások közel 90 százalékát jelzálogjog terheli. Az alábbiakban az Eurofound tanulmánya alapján az uniós országokat aszerint hasonlítottuk össze, hogy hol, mi jellemzi a társadalom lakhatását, a lakástulajdonlás szerkezetét és a lakhatási költségek jövedelmekhez viszonyított arányát.
Aki Budapesten közlekedik, jól tudja, hogy legtöbbször a bicikli a leggyorsabb eszköz, azonban annak ellenére, hogy a kerékpáros infrastruktúra látványosan fejlődött az utóbbi években, sokan még mindig csak sporteszközként tekintetnek rá. Az elektromos rásegítéses pedelec bringát már erőlködés nélkül lehet hajtani hegymenetben is, így izzadtság nélkül lehet begurulni vele akár egy tárgyalásra, tehát valós alternatívája – vagy kiegészítője – lehet a céges autónak.
Stockholmban a világon elsőként önvezető, tisztán elektromos meghajtású kereskedelmi személyszállító komp kezdte meg működését - közölte az AFP hírügynökség.
A budapesti carsharing, vagyis autómegosztás helyeztéről készült anyagában arról ír az Telex, hogy jövőre az a százat is elérheti azoknak a mobilitási pontoknak a száma, ahol az autómegosztásban használt járművek elérhetők lesznek, illetve ezek dedikált parkolóhelyet is kapnak.
A Trenkwalder idei Mobilitási Indexe szerint a munkavállalók 53 százaléka hajlandó jelenlegi lakóhelyéről elköltözni: kétharmaduk belföldi, egyharmaduk külföldi célpontban gondolkodik. Az alkalmazottak a jelenlegi helyzetükkel mérsékelten elégedettek: munka- és megélhetési körülményeiket bemutató Elégedettségi Index értéke országos átlagban 5,9 volt az 1-10 közötti értékelési skálán, ami a tavalyi 6,4-hez képest 0,5 pontos csökkenést mutat.
Jó ütemben halad a Lánchíd felújítása, hamarosan át is adják a hidat a forgalomnak. Egy fontos kérdésre azonban még nem derült fény ennek kapcsán: kik és milyen járművekkel használhatják majd a megújult hidat? Az ötletek az eredeti forgalom visszaállításától a híd teljes autómentesítéséig széles skálán mozognak, most viszont te is szavazhatsz arról, milyen legyen a híd közlekedése a felújítás befejeztével.
A „Jövő Irodája” elnevezéssel végzett felméréseket a DNB-vel együttműködve az Euroconstruct norvég tagintézete, a Prognosesenteret. A felmérés fő célja az volt, hogy megtudják: a távmunka lehetősége befolyásolja-e a norvég irodai dolgozók lakhatási preferenciáit és terveit. A kutatás kapcsán az Euroconstruct magyar tagintézete, a Buildecon is utánanézett ezen OECD adatoknak a hazai piac tekintetében.
Budapesten számtalan mobilitási eszköz közül választhat, aki A-ból el szeretne jutni B-be, de az elmúlt években sok szempontból a legideálisabb megoldás a saját autó használata volt, még akkor is, ha a forgalmi dugók az utóbbi időben egyre nagyobb fejfájást okoztak az autósoknak. Azonban az új és használt autók árának és fenntartási költségeinek elszállása, a benzinárrobbanás, az urbánus parkolási és forgalmi kihívások olyan mértékben változtatják meg az eddigi körülményeket, hogy – sok más nyugati városhoz hasonlóan, ahol ezek a folyamatok évekkel korábban elindultak – tömegesen cserélhetik a városlakók és a vállalati szektor a saját autóikat olyan bérleti vagy megosztásos konstrukciókra, mint a carsharing. A külföldi példák azt mutatják, hogy az autómegosztás és egyéb mobilitási megoldások ötvözése sokat javíthat a városi környezet élhetőbbé tételében is, amihez azonban szükség van a terület megfelelő szabályozására, a fenntarthatóbb alternatívák akár kedvezmények útján való támogatására is.
„A 2021-es Európai Innovációs Eredménytábla azt mutatja, hogy az üzleti élet és a vállalkozói szellem egyre inkább virágzik Magyarországon” – emelte ki a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és fiatalokért felelős biztosa annak apropóján, hogy október 28-án Magyarországra érkezett. Marija Gabriel a látogatása során felkereste a budapesti székhelyű uniós intézményt, az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet is, és az írásos interjúban szó volt az intézménynek a magyar a startup-világban betöltött lényeges szerepéről is amellett, hogy számos nagy magyar sikertörténetet is név szerint kiemelt. Az uniós biztos az interjúban részletesen beszélt a magyar felsőoktatási intézmények különböző uniós programokban való részvételéről és a magyar innovációs ökoszisztéma erősítésében való kulcsfontosságú szerepükről. Szóba kerültek a koronavírus-járvány digitális oktatásra és a népszerű Erasmus+ programra, továbbá a Brexit oktatási programokra gyakorolt hatásai is, valamint az is, hogy az uniós csatlakozásunk óta bekövetkezett több százezer fős kivándorlást és az agyelszívás jelenségét hogyan, milyen uniós stratégiákon keresztül lehet fékezni.
Az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette, hogy a 2021-2027-es időszakra szóló Erasmus+ programot 26,2 milliárd euróval finanszírozza, és az EU külső finanszírozási eszközei révén további 2,2 milliárd euróval egészíti ki.
A március 4-én bejelentett magyarországi járványügyi szigorítások hatására március 4-7. között felpörgött a magyarok mobilitása, főként a bevásárló központokbeli aktivitás, majd március 8-tól beszakadt – derül ki a Google legfrissebb mobilitási adataiból. Ezek az adatok teljesen összhangban vannak azzal, mint amit ma reggel közölt interjúnkban Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja mondott, miszerint a korlátozások előtti hétvégén „országosan olyan mozgás indult, mintha se járvány, se holnap nem lenne és széthordtuk a vírust”. A zárás előtt felgyorsult mobilitás tehát sajnos hozzájárulhatott a járvány felgyorsulásához is, amely néhány megyénkben már egyébként is nagyon gyorsan terjedt. Mivel a megyei, vagy regionális szintű korlátozások lehetőségét is belengette a Nemzeti Népegészségügyi Központ illetékese a március 15-i hosszú hétvégén, így a Google adatai alapján megnéztük azt is, hogy a fertőzési számok alapján veszélyzónában lévő megyékben hogyan alakultak március 8. előtt és után a mobilitási trendek.
A Mol ma reggel tette közzé aktualizált hosszútávú stratégiáját, amelyhez prezentációt is készítettek, ebből többek között kiderül, hogy mit vár a Mol a vállalat szempontjából fontos inputokkal, és a vállalat eredményével kapcsolatban. Összegyűjtöttük a prezentációból a befektetők számára legfontosabb sarokszámokat.
A tavaly bejelentett akvizíciókkal az eredetileg tervezettnél jóval gyorsabban nőtt az AutoWallis, azonban ezt a tempót nem akarja beégetni a menedzsment, nem az a cél, hogy minden évben akkorákat ugorjanak, mint 2021-re. Az viszont egyértelmű, hogy előre kell menni, folytatni kell ezt a stratégiát. Legalább annyi tárgyalásuk van, mint amennyi felvásárlást bejelentettek tavaly, hogy ebből milyen ütemben és mennyit tudnak megvalósítani, annak sok feltétele van, de nem fognak elugrani a lehetőségek elől, mondta el a Portfolio-nak Ormosy Gábor, az AutoWallis vezérigazgatója, akivel növekedési tervekről, iparági konszolidációról, elektromobilitásról, mobilitási szolgáltatásokról, devizakockázatokról, osztalékpolitikáról és az idei részvénykibocsátásról is beszélgettünk.
Húsz hazai és nemzetközi vállalat megalapította a Jövő Mobilitása Szövetséget, amelynek kiemelt célja a fenntartható közlekedési megoldások és innovációk bemutatása, fejlesztése, az érintett hazai piaci szereplők szakmai képviselete - jelentette be Pukler Gábor, a szövetség elnöke hétfőn a szervezet bemutatkozó sajtótájékoztatóján.
A járványhelyzet geográfus szemszögből igazi csemege hiszen - bár elcsépelt, de attól még igaz - a turizmustól a fogyasztási szokásokig, a munkán át a szórakozásig az élet valamennyi területét érinti, ezeknek pedig minden esetben mérhető területi vetülete van. A különféle egymásra ható rendszerek nem csupán konferenciák termeiben vagy döntéshozók asztalain, de az átlagember számára is megelevenedtek, mi több, a napi valóság részévé váltak. Különösen az első hullám idején, amikor a 21. században nem tapasztalt korlátozások kerültek bevezetésre számos országban.
A koronavírus-járvány erősödésével párhuzamosan az utóbbi két hétben elkezdett növekedni az otthon töltött idő hosszúsága Magyarországon, azaz csökkent az emberek mobilitása – derül ki a Google mobilitási indexeinek idősorából. Azt is megnéztük, hogy azokban a magyar megyékben, amelyeket a minap tett „tiltólistára” a német járványügy, hogyan változott a munkahelyen és lakhatási célú helyen töltött idő hosszúsága. Úgy tűnik, ezeken a helyeken is elindult egy változás a járvány második hullámának erősödésével, igaz a legkevésbé fertőzöttnek mondható megyékben is hasonló tendenciákat látunk. Mindez azzal is összefügghet, hogy több tízezer embert köteleztek hivatalosan hatósági házi karanténra az utóbbi hetekben, illetve választották önkéntesen ezt.
A Wizz Air után most a nagy riválist vizsgáltuk meg.
Tényleg jön az 5 százalékos THM?
Maga az elnök mutatta be.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Eszkalálódik a konfliktus.
Washington nem hagyja magát.
Tényleg jön az 5 százalékos THM?
Ha az adatok mögé nézünk, már messze nem olyan szép a kép.
Közel 90 éves cég megy csődbe?