Az idei év elején kevesebb üres álláshely volt, mint korábban. A fővárosban azonban így is sok dolgozóra lenne szükség.
Az orosz központi bank igazgatótanácsa július 26-án dönthet arról - az elemzői konszenzus szerint -, hogy 200 bázisponttal, 18%-ra emeli az irányadó kamatlábat. A lépés célja az infláció megfékezése és a túlfűtött gazdaság lehűtése.
Minden várakozást felülmúlnak az idei magyar béradatok. A vállalatoknál és az állami szerveknél is magas a bérdinamika, ami azt mutatja, hogy az inflációs válság és a munkaerőhiány miatt mindenkinek újra kellett gondolnia a korábbi bérterveket. Az áprilisi béradatok megérkezése után érdemes áttekinteni a folyamatokat, mert mostanára már azok is emeltek, akik rendszeresen tavasszal rendezik a béreket. Miért okozott ilyen nagy meglepetést a bérdinamika? Milyen bérfolyamatok várhatóak? Mely szektorokban a leggyorsabb az emelkedés?
A sajtóban megszaporodtak azok a híradások, melyek szerint a nyugdíj mellett dolgozók száma tíz év alatt megnégyszereződött. Az elemzők jelentős része szerint a nyugdíjak annyira alacsony összegűek, hogy egyre több nyugdíjas kényszerül a megélhetése érdekében a nyugdíj mellett is dolgozni, és emiatt emelkedik jelentősen a nyugdíjas dolgozók száma. Vajon valóban ez a helyzet? 2. rész.
A japán kormány jelentősen rontotta a gazdaság idei első negyedévi teljesítményére vonatkozó adatát, miután a frissített statisztikákból kiderült, hogy az építőipar kevesebb megrendelést kapott, mint azt korábban gondolták.
Folytatódott a munkaerő-piaci helyzet lassú javulása májusban: a foglalkoztatottság kissé nőtt, így egyre közelebb kerül korábbi csúcsához, a munkanélküliség pedig csökkent.
A feszes munkaerőpiac és a legkisebb bérek jelentős emelése miatt igen magas bérdinamika alakult ki Magyarországon az Európai Bizottság friss jelentése szerint. Az előrejelzés szerint a gazdasági fellendülés várhatóan növeli a munkaerő iránti keresletet és alacsonyan tartja a munkanélküliséget. Mindeközben azonban a bérdinamika le fog lassulni, így a munkaerőköltség növekedése visszafogottabb lehet.
Közép-Európában a bérnövekedés meghaladja az EU átlagos szintjeit, ami komoly problémákat vet fel a monetáris politika normalizálása kapcsán. Nemcsak a kamatcsökkentési ciklusokat lassíthatja le, hanem az infláció újabb felívelésének kockázatát is magában hordozza a bérek gyors növekedése. Egyes szakértők az ár-bér spirál lehetőségét is felvetik.
Megugrott a nyugdíj mellett dolgozók száma. Az év első négy hónapjában több mint 130 ezer 65 év feletti vállalt munkát, négyszer annyian, mint 10 éve - írja az rtl.hu.
Július 1-jétől hatnapos munkahétre is kötelezhetők lesznek Görögországban az építőiparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatói szektor bizonyos területein tevékenykedő munkavállalók - írja a Deutsche Welle anyaga alapján a Telex. Bár a hatodik napért 40 százalék extra munkabér jár, a munkaerőhiány mértékét jól mutatja a döntés.
Az átlagos inflációs ráta az Egyesült Államokban 1,9% volt Donald Trump elnöksége idején, míg Joe Biden vezetése alatt a pénzromlás mértéke átlagosan 5,4% volt, ezért sok választó úgy gondolhat Bidenre, mint az "inflációs fickóra" (inflation guy). Elemzői körökben azonban egyre többször láthatjuk ennek a naratívának a fordítottját, egyre több neves befektető véli úgy, hogy a jövőbeli infláció rosszabb lesz, ha Trump nyeri a 2024-es választásokat. Legfrissebb elemzésében a Goldman Sachs négy okot is felsorolt, hogy miért ugorhat meg az amerikai infláció, ha veszít Joe Biden.
Ismét videós üzenetet tett közzé X-oldalán a brit védelmi minisztérium az ukrajnai háborúról. Ezúttal az orosz hadsereg külföldi toborzókampányairól értekeznek.
A Dél- és Nyugat-Ukrajnában történő építkezések és beruházások megerősíthetik a jelenlegi gazdaságot annak érdekében, hogy a megtámadott ország a hátán tudja cipelni a háború súlyát, valamint felgyorsíthatják a nemzetgazdaság központjának nyugatra és délre történő, elkerülhetetlen áthelyezését. A projekt sikeréhez megerősített légvédelemre és több munkaerőre van szükség.
Hol vannak már azok az idők, amikor a vállalatok a felvételi kritériumok folyamatos csökkentése mellett csak úgy kapkodtak a munkavállalókért? Mostanra csaknem két éve folyamatosan csökken a betöltetlen álláshelyek száma, ami miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehezebb új munkát találni, mint korábban.
Tavaly a magyarországi cégek közel háromnegyede (73%-a) nehezen talált megfelelő képzettséggel bíró dolgozókat az üres álláshelyeik betöltésére, miközben ez a ráta öt évvel ezelőtt még „csak” 51% volt – derül ki a ManpowerGroup nemzetközi felméréséből. Az Eurobarometer kutatása szerint a hazai kkv-k 66%-a a munkaerőhiány egyik fő okának azt tartja, hogy a meghirdetett állásokra jelentkezők nem rendelkeznek megfelelő végzettséggel, készségekkel vagy tapasztalattal. Az így vélekedő hazai cégek aránya jóval meghaladja az uniós átlagot (54%). E tekintetben a kkv-k csak Észtországban és Szlovákiában látják rosszabbul a helyzetet az EU-n belül.
Márciusban is gyorsan nőttek a keresetek Magyarországon. Elemzők szerint mindez segítheti a gazdaság növekedését, ugyanakkor kockázatot is jelent, hiszen a vállalatok a bérek emelése után könnyedén újra hozzányúlhatnak az árakhoz.
A gátszakadás miatt százak vannak veszélyben Oroszországban.
A miniszter a G20-aknak is előterjesztette javaslatát.
Szigorúan büntetnék a szabálytalanul parkoló, otthagyott járműveket.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
