Hiába tudná a könnyedén felszívni a magyar munkaerőpiac az ukrán menekülteket, ők minden bizonnyal nem hazánkban akarnak majd munkát vállalni - derül ki a Portfolio podcastjéből. Az ukrán menekültek az alacsonyabb nyelvi korlátok és a versenyképesebb fizetések miatt sokkal inkább választhatják Lengyelországot, vagy Csehországot, pedig az építőiparban például könnyen el tudnának helyezkedni.
Megjelent a Portfolio Heti podcastjének Extra epizódja, melyben Baja Sándor, a Randstad hazai ügyvezetője, valamint Toldi Gábor, a DTC Solution HR-szolgáltató tulajdonos-ügyvezetője volt a vendégünk. A munkaerő-piaci szakembereket azért hívtuk meg a podcastbe, hogy a Magyarországot sújtó általános munkaerőhiány okairól és a hazai piac kilátásairól kérdezzük őket, de szóba került Ukrajna orosz inváziója is, és hogy miért nem számíthatunk arra, hogy ukrán háborús menekültek - sem fizikai munkások, sem pedig magasabban kvalifikált dolgozók - tömegesen Magyarországon vállalnak majd munkát.
A munkaerőhiány már nemcsak a képzett szakemberek szintjén tetten érhető, hanem kezd olyan méreteket ölteni, ami az ország versenyképességét is kedvezőtlenül érinti. Több munkaerő-kölcsönző cég vezetőjével beszéltünk, akiknek korábban elég volt 6-800 kilométerről, Szerbiából, Romániából vagy Ukrajnából hozni a dolgozókat, ma már nem ritka a vietnámi, a thaiföldi, az indai vagy éppen a fülöp-szigeteki dolgozó. A kormányzati könnyítéseknek köszönhetően már újabb kilenc országból, főként délkelet-ázsiai államokból jöhet majd a friss munkaerő. Az egyre erőteljesebb munkaerőhiány miatt égetően szükség van az új dolgozókra, főként az ipari, logisztikai és nem egy esetben a mezőgazdasági cégek számára. Az orosz-ukrán konfliktus megnehezítheti ugyanakkor az ukrán munkaerő behozatalát a következő hetekben, valamint erősen rányomhatja a bélyegét a már itt dolgozó ukrán munkavállalók hangulatára, hiszen folyamatosan aggódnak az otthonmaradt családtagjaikért.
A Bayer Construct többek között olyan nagy projektek kivitelezési munkáiban vett részt, mint az Agora, az Etele Plaza, vagy a Puskás Aréna. A több mint 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkező cég mostanra Magyarország és Közép-Európa egyik legmeghatározóbb építőipari és ingatlanfejlesztő vállalatcsoportjának számít.
Mindenkit meglepett, hogy a jegybank már 8% feletti inflációt vár februárra, és még a következő hónapokban is gyors lehet a pénzromlás. Ez ellentmond annak az eddig széles körben elfogadott várakozásnak, hogy túl vagyunk a csúcson, a következő időszak pedig az infláció ereszkedéséről szól majd. A rossz hír az, hogy még a gazdaságra rendkívül káros árstop-intézkedésekkel sem sikerült ezt elérni.
Idén 13%-kal nőhetnek a keresetek a TakarékBank előrejelzése szerint a jelentős minimálbér-emelés és a munkaerőhiány miatt. A jelentős béremelés pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit könnyen meg is tehetnek a kiugróan erős fogyasztói kereslet mellett.
A keresetek gyorsan nőttek tavaly decemberben a KSH friss adatai alapján. A magas infláció azonban majdnem az egész emelkedést elvitte. Gazdasági elenzők azt emelik ki, hogy Magyarország megérkezett az ár-bér spirál korszakába.
A bootcamp képzéseket elvégzők szinte azonnal, korábbi keresetüket akár kétszeresen meghaladó fizetésért tudnak elhelyezkedni – derül ki az IVSZ legfrissebb bootcamp auditjelentéséből. A pandémia felgyorsította az online képzések bevezetését, ami a Budapesten kívül élők előtt is megnyitotta a lehetőséget a karrierváltásra.
A kormány minden társadalmi csoportot érintő adakozásáról az anyai nagymamám jutott eszembe, aki most lenne 110 éves: 4 gyerekét egyedül nevelte fel, juttatta mindet diplomához. Karácsonykor mind a négy gyerekének, menyének/vejének, unokájának, dédunokájának szép ajándékokat adott, és nagy, közös ebédet főzött, amit senki sem értett, hogyan csinált egy-kétezer forintos nyugdíjából. A kormányt sem értjük, miből finanszíroz most mindent. A nagyikám nagyon spórolt egy éven át, nem adósodott el, nem kért kölcsönt, hogy egy napra elvarázsolja a családját.
Történelmi adatok láttak napvilágot a német építőiparról, ahol 20 éve nem nőtt ekkorát egy év alatt a csődbe ment cégek száma: 2021 novemberében több mint 20%-kal emelkedett a becsődölt cégek száma az előző év azonos időszakához képest - olvasható az UniCredit elemzésében. A német építőipar alakulása hazai szemmel is fontos lehet, hiszen rengeteg magyar munkavállaló dolgozik Németországban az építkezéseken, akik könnyen lehet, hogy inkább hazatérnek, ha tovább bukdácsol a szektor.
Nő az inflációs nyomás az amerikai gazdaságban, az áremelkedés mértéke januárban elérte a 7,5%. Erre 1982 óta nem volt példa. Az inflációs nyomás ugyanakkor még egy jó ideig nem enyhülhet Larry Summers egykori pénzügyminiszter szerint, aki már tavaly év elején is felhívta a figyelmet a veszélyre. Summers szerint ugyanis a munkaerőpiac sokkal feszesebb, mint azt a hivatalos statisztikák mutatják, a járvány idején kiesők nagy része már nem fog visszatérni a munkahelyekre. A feszes munkaerőpiac pedig jelentős béremeléseket vált ki, ami elkerülhetetlenül növeli az inflációs nyomást.
Az egyre súlyosabb munkaerőhiány, a nagyot emelkedő bérek, a durván emelkedő nyersanyag- és energiaköltségek egyaránt sújtják a vendéglátást. A Portfolio által megkérdezett vállalkozók abban egyetértenek, hogy a talpon maradt éttermek szempontjából kulcsfontosságú volt az a kormányzati döntés, hogy a koronavírus-járvány negyedik és ötödik hullámában nem kellett bezárniuk. Most az a kérdés, hogy az előttünk álló időszakban hogyan tudnak úgy működni, hogy ne legyenek veszteségesek. Egyes piaci szereplők szerint 15-20%-os áremelkedés várható, de van olyan várakozás is, amely szerint 30-50%-kal drágulhatnak a vendéglátóhelyek.
A koronavírus-járvánnyal járó korlátozások miatt jelentős veszteséget szenvedett el vendéglátószektor, amelynek a munkaerőhiánnyal is meg kell küzdenie. Nagy szükség lenne béremelésre, amelyet a cégeknek elég nehéz kigazdálkodniuk. Mindeközben a vendégek visszacsábítását nem könnyíti meg, hogy az éttermi étkezés árát sem kímélte a drágulás.
Akár az első negyedév végéig eltarthatnak az idei évről szóló bértárgyalások a munkáltatók és a munkavállalók között. Érdekképviseleti vezetőket kérdeztünk arról, hogy mekkora a bérnyomás. A bértárgyalásokon eddig jellemzően 7-15% közötti megegyezésekről számoltak be, de van, ahol ennél is nagyobb az emelés mértéke. A felgyorsult infláció, az egyre erőteljesebb munkaerőhiány és persze önmagában a 20%-os minimálbéremelés is felfelé hajtja a fizetéseket. Közben a cégvezetőket szorítja az is, hogy sok esetben elszaladtak a termelési költségeik a többszörösére ugró energiaárak miatt, míg a korábban jó ötletnek tűnő hosszútávú beszállítói szerződések alapvető gátjai lehetnek annak, hogy egy-egy cég árat emeljen a megrendelője felé.
Nincs már jogszabályi akadálya a drónok használatának a hazai mezőgazdaságban sem, miután az Agrárminisztérium (AM) az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) együttműködésben megalkotta a szükséges jogi hátteret. A drónos permetezés hatékony, kevesebb ráfordítással jár, ezért egyszerre szolgálja a profitabilitást és a fenntarthatóságot is.
Az építőiparban gyakran nehezebb meghatározni a digitalizáció jelentőségét, mint más iparágakban. Az iparág jellegzetességéből adódóan nehezebbnek tűnhet az átállás, a digitalizáció jelentősége és előnye azonban vitathatatlan. A technológia mellett nem mehetünk el szó nélkül az alapanyag- és építőanyagárak, az ellátási láncok, az infláció és a világgazdaság okozta kihívások mellett sem. Hogy mindez milyen hatással lesz a szektor jövőjére, miben van jelentősége az állami szerepvállalásnak és az uniós forrásoknak, arról az április 26-i Építőipar 2022 konferencián részletesen beszélnek majd a szakértők.
Már tavaly nyáron is vakarhatta a fejét, aki nyaralni készült Magyarországon. És amikor eljött a várva várt pihenés, akkor az étteremben ráncolhatta a szemöldökét a számlára pillantva. Nos, a rossz hír az, hogy idén ennél is kellemetlenebb lesz a helyzet. A Covid ugyanis a csőd szélére küldte a turisztikai szektort, rengeteg szálláshely szűnt meg, ami visszavetette a versenyt, miközben a cégek költségei elszálltak. Az erős kereslet és a visszaeső kínálat miatt pedig most éppen az történik, mint a tankönyvekben: a piaci egyensúly magasabb áron áll helyre.
Már olyan szinteket ért el a munkaerőhiány a vendéglátószektorban, hogy mindenképpen külföldi vendégmunkások nagy arányú foglalkoztatására lesz szükség ahhoz, hogy érdemben javuljon a helyzet - mondta a Telexnek Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) tiszteletbeli elnöke.
A munkaerő megtalálása és megtalálása egyre komolyabb kihívásokat jelent szinte minden vállalat számára, különösen az olyan cégek esetén, mint az Amazon, amelynek a logisztikai központjaiban kemény és nehéz munka vár az emberekre, a nagy verseny miatt a fizetés sem éppen fényes, és a szezonalitás miatt nagy rugalmasságra is szükség lenne.
A másfél évvel ezelőtti tavaszi-nyári időszak mélypontjához képest már érezhetően kevésbé aggódnak a hazai munkavállalók a mostani állásuk esetleges elvesztése miatt. Emellett az erősödő optimizmust az is alátámasztja, hogy továbbra is rekordmagas pontszámon áll körükben az új elhelyezkedés esélyével kapcsolatos percepció, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.
Közel két hét telt el a támadás óta.
Megjelent a „klímafláció”.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Egyértelműen fogalmazott.
Két hónapig sem bírta.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
