Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezeteit és az építőipar további jelentős szereplőit, 400 céget megkeresve felmérte, hogy 2021. évben milyen változásokat hoztak a piaci körülmények, illetve a cégek milyen várakozásokkal tekintenek a 2022. évre a háborús konfliktus árnyékában. Nézzük, kik és milyen veszteségeket szenvedhetnek el az orosz-ukrán háború következtében!
A világ legnagyobb napraforgóolaj-iparával Ukrajna rendelkezik, az orosz invázió miatt azonban jelentős visszaesés tapasztalható az ültetésekben és az exportban - közölte a legnagyobb termelő.
A mások mellett a T-Systemsnél tartott NAV-ellenőrzés rávilágított arra, hogy a vállalatnak szelektívebbnek kell lennie: "a jövőben sokkal koncentráltabb, fókuszáltabb együttműködéseket keresünk" - mondja lapunknak Gonda Gábor. A T-Systems Magyarország vezérigazgatója szerint elképesztő erőforráshiány van az informatikában, ha az egész iparág összes szakemberét hadba állítanánk, akkor sem fogják tudni kiszolgálni az összes igényt. Az IT-munkabérek az egekben, az ellátási láncok akadoznak, az energiaválság mellett pedig az orosz-ukrán háborúnak is komoly hatása lesz a hazai IT-szektorra.
Indiai munkavállalókkal, 80 sofőrrel és 2 diszpécserrel egészíti ki munkavállalói táborát a Waberer’s International Nyrt., az új kollégák már áprilisban érkeznek, nyártól páros, szeptembertől pedig önálló fuvarokat is bonyolíthatnak. A jelenség egész Európában ismert: a komoly munkaerőhiány és a fuvarozásra való mind nagyobb igény együttesen azt eredményezi, hogy nagy számban érkeznek harmadik országbeli munkavállalók a közúti áruszállítás területére. Arról nincs szó, hogy az indiai sofőrök elvennék a magyarok munkáját: idehaza tízezrek rendelkeznek a megfelelő képzettségekkel, de mégsem ülnek a volán mögé – ráadásul a kiöregedő szakma tovább növeli az igényt az új sofőrökre. A probléma orvoslására máris nagy számban érkeznek ukrán, illetve szerb sofőrök, és egyre több pozitív tapasztalat van a felkészült és lelkiismeretesen dolgozó indiaiakkal is.
A magyar vállalatok érdemi munkaerőhiányt tapasztalnak az MKIK GVI felmérése szerint. A betöltetlen álláshelyekből kiindulva a munkaerőhiány leginkább a nagyobb létszámú, a külföldi (rész)tulajdonban lévő és a döntően exportáló cégeket sújtja.
Már az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt is arról lehetett hallani, hogy a magyarországi munkaerőhiány miatt további jelentős külföldi dolgozói beáramlás várható, leginkább Ukrajnából. Főleg a sofőrhiányt enyhítenék így a szállítmányozással foglalkozó cégek, de akár ipari és feldolgozóipari vállalatok is így oldanák meg a létszámproblémáikat. A folyamatot a háború felgyorsíthatja, bár az nem világos, hogy az épp orosz támadás alatt álló országból egyáltalán kijöhetnek-e a 18 és 60 év közötti, jogilag hadkötelezettség alatt álló férfiak. Vannak olyan cégek, amelyek az „olcsó ukrán” munkaerő hallatán azon kezdtek el gondolkodni, hogy a jelenlegi állományt szélnek eresztik, és az „olcsónak beharangozott” munkaerővel töltik fel. Az egyik nagy munkaerő-közvetítő szerint szerint jelenleg felelőtlenség így gondolkodni; ilyen döntésnek hihetetlenül káros hatása lehet a magyar munkaerőpiacra.
A csarnoképítésekhez szükséges acélszerkezetek gyártásával foglalkozó Orha Művek Magyarország mellett már Észak- és Nyugat-Európában is nevet szerzett magának. A társaság különösen nagy figyelmet szentel a technológiai fejlesztéseknek, melyek a hazai élvonalba emelték a vállalatot. A jelenlegi munkaerőhiányt azonban az automatizáció önmagában nem oldja meg.
Az étolajok "tökéletes viharral" nézhetnek szembe - James Fry, az LMC International tanácsadó cég elnöke szerint a fekete-tengeri régió napraforgóolaj-exportjának akár 60 százaléka is késhet az idei gazdasági évben Oroszország ukrajnai inváziója miatt, ez a körülmény alaposan felhajthatja az árakat.
Hiába tudná a könnyedén felszívni a magyar munkaerőpiac az ukrán menekülteket, ők minden bizonnyal nem hazánkban akarnak majd munkát vállalni - derül ki a Portfolio podcastjéből. Az ukrán menekültek az alacsonyabb nyelvi korlátok és a versenyképesebb fizetések miatt sokkal inkább választhatják Lengyelországot, vagy Csehországot, pedig az építőiparban például könnyen el tudnának helyezkedni.
Megjelent a Portfolio Heti podcastjének Extra epizódja, melyben Baja Sándor, a Randstad hazai ügyvezetője, valamint Toldi Gábor, a DTC Solution HR-szolgáltató tulajdonos-ügyvezetője volt a vendégünk. A munkaerő-piaci szakembereket azért hívtuk meg a podcastbe, hogy a Magyarországot sújtó általános munkaerőhiány okairól és a hazai piac kilátásairól kérdezzük őket, de szóba került Ukrajna orosz inváziója is, és hogy miért nem számíthatunk arra, hogy ukrán háborús menekültek - sem fizikai munkások, sem pedig magasabban kvalifikált dolgozók - tömegesen Magyarországon vállalnak majd munkát.
A munkaerőhiány már nemcsak a képzett szakemberek szintjén tetten érhető, hanem kezd olyan méreteket ölteni, ami az ország versenyképességét is kedvezőtlenül érinti. Több munkaerő-kölcsönző cég vezetőjével beszéltünk, akiknek korábban elég volt 6-800 kilométerről, Szerbiából, Romániából vagy Ukrajnából hozni a dolgozókat, ma már nem ritka a vietnámi, a thaiföldi, az indai vagy éppen a fülöp-szigeteki dolgozó. A kormányzati könnyítéseknek köszönhetően már újabb kilenc országból, főként délkelet-ázsiai államokból jöhet majd a friss munkaerő. Az egyre erőteljesebb munkaerőhiány miatt égetően szükség van az új dolgozókra, főként az ipari, logisztikai és nem egy esetben a mezőgazdasági cégek számára. Az orosz-ukrán konfliktus megnehezítheti ugyanakkor az ukrán munkaerő behozatalát a következő hetekben, valamint erősen rányomhatja a bélyegét a már itt dolgozó ukrán munkavállalók hangulatára, hiszen folyamatosan aggódnak az otthonmaradt családtagjaikért.
A Bayer Construct többek között olyan nagy projektek kivitelezési munkáiban vett részt, mint az Agora, az Etele Plaza, vagy a Puskás Aréna. A több mint 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkező cég mostanra Magyarország és Közép-Európa egyik legmeghatározóbb építőipari és ingatlanfejlesztő vállalatcsoportjának számít.
Mindenkit meglepett, hogy a jegybank már 8% feletti inflációt vár februárra, és még a következő hónapokban is gyors lehet a pénzromlás. Ez ellentmond annak az eddig széles körben elfogadott várakozásnak, hogy túl vagyunk a csúcson, a következő időszak pedig az infláció ereszkedéséről szól majd. A rossz hír az, hogy még a gazdaságra rendkívül káros árstop-intézkedésekkel sem sikerült ezt elérni.
Idén 13%-kal nőhetnek a keresetek a TakarékBank előrejelzése szerint a jelentős minimálbér-emelés és a munkaerőhiány miatt. A jelentős béremelés pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit könnyen meg is tehetnek a kiugróan erős fogyasztói kereslet mellett.
A keresetek gyorsan nőttek tavaly decemberben a KSH friss adatai alapján. A magas infláció azonban majdnem az egész emelkedést elvitte. Gazdasági elenzők azt emelik ki, hogy Magyarország megérkezett az ár-bér spirál korszakába.
A bootcamp képzéseket elvégzők szinte azonnal, korábbi keresetüket akár kétszeresen meghaladó fizetésért tudnak elhelyezkedni – derül ki az IVSZ legfrissebb bootcamp auditjelentéséből. A pandémia felgyorsította az online képzések bevezetését, ami a Budapesten kívül élők előtt is megnyitotta a lehetőséget a karrierváltásra.
A kormány minden társadalmi csoportot érintő adakozásáról az anyai nagymamám jutott eszembe, aki most lenne 110 éves: 4 gyerekét egyedül nevelte fel, juttatta mindet diplomához. Karácsonykor mind a négy gyerekének, menyének/vejének, unokájának, dédunokájának szép ajándékokat adott, és nagy, közös ebédet főzött, amit senki sem értett, hogyan csinált egy-kétezer forintos nyugdíjából. A kormányt sem értjük, miből finanszíroz most mindent. A nagyikám nagyon spórolt egy éven át, nem adósodott el, nem kért kölcsönt, hogy egy napra elvarázsolja a családját.
Történelmi adatok láttak napvilágot a német építőiparról, ahol 20 éve nem nőtt ekkorát egy év alatt a csődbe ment cégek száma: 2021 novemberében több mint 20%-kal emelkedett a becsődölt cégek száma az előző év azonos időszakához képest - olvasható az UniCredit elemzésében. A német építőipar alakulása hazai szemmel is fontos lehet, hiszen rengeteg magyar munkavállaló dolgozik Németországban az építkezéseken, akik könnyen lehet, hogy inkább hazatérnek, ha tovább bukdácsol a szektor.
Nő az inflációs nyomás az amerikai gazdaságban, az áremelkedés mértéke januárban elérte a 7,5%. Erre 1982 óta nem volt példa. Az inflációs nyomás ugyanakkor még egy jó ideig nem enyhülhet Larry Summers egykori pénzügyminiszter szerint, aki már tavaly év elején is felhívta a figyelmet a veszélyre. Summers szerint ugyanis a munkaerőpiac sokkal feszesebb, mint azt a hivatalos statisztikák mutatják, a járvány idején kiesők nagy része már nem fog visszatérni a munkahelyekre. A feszes munkaerőpiac pedig jelentős béremeléseket vált ki, ami elkerülhetetlenül növeli az inflációs nyomást.
Az egyre súlyosabb munkaerőhiány, a nagyot emelkedő bérek, a durván emelkedő nyersanyag- és energiaköltségek egyaránt sújtják a vendéglátást. A Portfolio által megkérdezett vállalkozók abban egyetértenek, hogy a talpon maradt éttermek szempontjából kulcsfontosságú volt az a kormányzati döntés, hogy a koronavírus-járvány negyedik és ötödik hullámában nem kellett bezárniuk. Most az a kérdés, hogy az előttünk álló időszakban hogyan tudnak úgy működni, hogy ne legyenek veszteségesek. Egyes piaci szereplők szerint 15-20%-os áremelkedés várható, de van olyan várakozás is, amely szerint 30-50%-kal drágulhatnak a vendéglátóhelyek.
A nemzetközi piacokon a kivárás a jellemző.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Annyira most már mégsem nyitottak.
A keddi kamatdöntésről és a jegybank frissített növekedési előrejelzéséről Németh Dávidot kérdeztük.
Pedig a németekkel egy platformon vagyunk.
Milyen helyzetben vannak ezek a házak?
