A koreai SK akkumulátorgyártó komáromi üzemében jelentős változások zajlanak, amelyek komoly aggodalmakat keltenek a dolgozók körében. A Telex által megszerzett információk szerint a vállalat drasztikus lépéseket tesz a létszámcsökkentés érdekében, ami érinti mind a külsős, mind a saját alkalmazottakat. A források szerint már a gyárbezárás lehetősége is felmerült, illetve a termelés áthelyezése az iváncsai üzembe.
Egyre több dolgozót küldenek el „szép csendben” az autóipari vállalatok, miközben a termelésük csökkenésével kell szembenézniük. A szakértők szerint idén sem vesz igazi lendületet a szektor.
Németország ipara súlyos visszaeséssel küzd, a feldolgozóipar negyedmillió munkahelyet veszített el a járvány kezdete óta, miközben az energiaárak és a globális verseny tovább nehezítik a helyzetet. Bár a lehetséges új kancellár, Friedrich Merz reformokkal mentené meg az ipart, szakértők szerint Németország hosszú távú versenyképessége továbbra is veszélyben van.
A mesterséges intelligencia térnyerése és a négynapos munkahét bevezetése közötti összefüggéseket vizsgálja egy új felmérés. Az eredmények szerint a fiatalok többsége támogatja a rövidebb munkahetet, miközben az AI-eszközök segíthetnek a termelékenység növelésében - írja a Cnbc.
Tovább emelkedtek a fizetések a hazai munkaerőpiacon, miközben a bérigények is rekordokat döntöttek 2024-ben: egyes régiókban akár 20-25 százalékkal kérnek magasabb bért a fehérgalléros munkavállalók – írja a A WHC Csoport. A szolgálgató saját adataiból kiderült, hogy a korábbi évekhez hasonlóan jelentős különbségek fedezhetőek fel a korosztályok bérezése tekintetében.
A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztálya múlt héten rendezte meg évadnyitó konferenciájaként az Előrejelzők Fórumát. Az elemzők a magyar gazdaság legfontosabb makromutatóinak várható alakulását vitatták meg. Az idei gazdasági növekedés kapcsán a piaci elemzői konszenzus 1,8-2,5% között mozog. A szakértők egyetértettek abban, hogy a fogyasztás támogathatja a gazdasági növekedést, míg a beruházások és a nettó export tekintetében már borúsabbak a kilátások. A makroelemzők nem számítanak a recesszió visszatérésére 2025-ben, viszont a magyar gazdaság dinamikus gazdasági növekedéséhez szükség lenne a német gazdaság erőteljes élénkülésére is. Az éves átlagos infláció 2025-ben a piaci elemzői konszenzus szerint 5-5,5% körül lehet. Az elemzők egyetértettek abban, hogy januárban az infláció valószínűleg tetőzött, a dezinflációs pályára továbbra is az élelmiszerek és a piaci szolgáltatások áralakulása jelentheti a legnagyobb kockázatot. Megállapítást nyert, hogy egyes ágazatok inflációs hajlama végső soron az adott ágazat versenyképességi problémáját tükrözi.
Bár az infláció felett mintha győzelmet hirdettünk volna, az elmúlt időszakban számos olyan adat jött az USA-ból, ami szerint épp most kezd újjáéledni. Vajon tényleg kell emiatt tartani, és ha igen, akkor az hogyan érintheti a kamatokat és a befektetéseinket?
Újabb szakaszához érkeztek Donald Trump amerikai elnök és a kormányzati hatékonyságért felelős Elon Musk milliárdos tömeges leépítései. Az amerikai Személyzeti Menedzsment Hivatal (OPM) csütörtökön arra utasította az állami szerveket, hogy bocsássák el a próbaidőn lévő, zömében kevesebb mint 2 éve felvett dolgozókat. A lépés akár 280 ezer közalkalmazottat érinthet - írja a Hill.
Már hallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy hogyan lehet egyre nagyobb lakhatási válság Magyarországon, miközben az átlagjövedelmekhez viszonyított árszint alapján még van mozgástér a lakásárak korábbi csúcsértékéhez képest. A témában vendégünk volt Sándorfi Balázs, a Bankmonitor alapító-ügyvezetője. A műsor második részében arról volt szó, mennyire simulnak össze a munkáltatók és a munkavállalók idei bérrendezési igényei. A témában vendégünk volt Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője.
A rugalmas munkavégzés továbbra is alapigény a munkavállalók körében, de a Hays Hungary friss felmérése szerint a munkáltatók enyhén az irodai jelenlét felé mozdultak. Bár a hibrid modell maradt a legnépszerűbb, a teljesen irodai munkavégzés aránya növekedett, míg a teljesen rugalmas munkarend csökkent. A dolgozók több mint fele azonban nem vállalna olyan állást, ahol nincs lehetőség távoli munkára.
Kisebb-nagyobb leépítések 2024-ben is előfordultak a technológiai szektorban, ezáltal nőtt az elérhető jelöltek száma, miközben a német gazdaság visszaesése kihatással volt a magyar piacra is. A full remote (teljes távoli) munkavégzés ritkul, ezáltal felértékelődött ez a munkavégzési lehetőség a jelöltek számára - derült ki a Hays Hungary friss Salary Guide kiadványából. Mostanra jó pár nemzetközi cég akár csak részben, de visszatért az irodába, és inkább a munkavégzés hibrid megoldásait alkalmazza – ezzel erősítve egyúttal a főváros és vidéki városok közti bérkülönbséget. A tapasztalt szakemberek bruttó bére 1,5 millió forint felett van.
Nagyon nehéz időszakra számítanak a dolgozók és a munkaadók egyaránt, mindez pedig a bérekkel kapcsolatos várakozásokban is megmutatkozik. Idén 10% feletti emelést csak a cégek 12%-a tervez, a 2024-re prognosztizált emelésekkel kapcsolatban még 34% volt ez az arány – derült ki a Hays Hungary friss Salary Guide 2025 kiadványából, amely elsőként a Portfolio-n jelenik meg. A legtöbben (a cégek 42%-a) 6–10%-os béremelési tervekben gondolkodnak. Miután csökkent a nagyobb emelést tervezők száma, így jelentősen felduzzadt a jóval szerényebb, 2,5–5%-os sáv: a korábbi 13%-kal szemben 2025-re már 33% tervez ilyen alacsony emelést. A felmérésből azonban kiderült az is, hogy ezzel a dolgozók igencsak elégedetlenek lesznek.
Idén januárban minden várakozást felülmúlt a pénzromlás Magyarországon, ugyanis egyetlen elemző sem várt 5,5%-os drágulást. A 2025-ös éves átlagos infláció magasabb lesz, mint ahogy azt eddig várták a szakértők, aminek a jegybank politikájára és a bérek alakulására is lehet hatása.
Donald Trump amerikai elnök visszatérésével felsejlik a vámháború rémképe, ami a világgazdaságra és végső soron a befektetésekre is jelentős hatással van. A téma aktualitásához nem fér kétség. De mi a mögöttes gazdasági logika? Kire hogyan hat, kik lehetnek a nyertesei vagy éppen a vesztesei? És mire engednek következtetni a múltbéli példák? Megmutatjuk!
A Lidl, a német diszkontlánc jelentős béremelést jelentett be az Egyesült Királyságban dolgozó 28 000 órabéres alkalmazottja számára. Az új bérek 2025 márciusától lépnek életbe, és nemcsak a kormány által meghatározott nemzeti megélhetési bért, de a Living Wage Foundation által ajánlott valódi megélhetési bért is meghaladják majd - írta meg a Retail Gazette.
Az ukrán agrárágazat akut munkaerőhiánnyal küzd a mozgósítás miatt, jelenleg több mint egymillió munkavállaló hiányzik a szektorból, ami a teljes munkaerő-szükséglet több mint fele - jelentette ki Denisz Marcsuk, az Összukrajnai Agrártanács elnökhelyettese az egyik országos tévécsatorna műsorában.
Óvatos becslések szerint is több mint 500 ezer magyar él külföldön, miközben meghaladja a 100 ezret az ingázók (rövid ideje külföldön dolgozók) száma. A legtöbben Németországban, Nagy-Britanniában, illetve Ausztriában képzelik el a jövőjüket. Ma már azonban nemcsak dolgozni, hanem tanulni is sokan mennének külföldre, utána azonban nem igazán jönnének haza. Miért költöznek külföldre a magyarok? Mi lehet a megoldás az agyelszívás kezelésére?
Az automatizáció egyre nagyobb teret nyer a hazai kiskereskedelemben: az Auchan Magyarország hamarosan megnyitja első, teljesen személyzet nélküli üzletét Budapesten. Bár vidéken néhány éve még ellenállásba ütköztek az önkiszolgáló kasszák, ezek a megoldások egyre elterjedtebbek, részben a munkaerőhiány miatt. Az automatizáció a következő időszakban fel is gyorsulhat.